[egy kicsi belőlem]

5
Arról, mi az élet igazi élménye

Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi-sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról. Mikor értelmem eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben.

6
A test megismeréséről

[...] A testben van valami örök, ugyanakkor, amikor nevetségesen romlandó és mulandó. [...]

Lassan ennek a hónapnak is vége, én meg felszívódtam, ismét. :-/
Pedig - mint mindig - most is lenne miről írnom. Például, hogy mennyire rühellem, amikor valaki mond valamit és aztán végül nem tartja be. Legyen az sms, vagy bármilyen más dolog, amire az ember - miután a másik beígérte - számít. És D (mert ki másról is lenne szó?) egy csomószor csinálta már ezt velem. És marhára idegesít.
"Még írok ma" Aztán baszik írni.
És ne gondoljátok, hogy azt várom el Tőle, hogy egész álló nap nekem írogasson sms-t, meg velem foglalkozzon, amikor nem vagyunk együtt. Mindössze annyit szeretnék, ha nem hitegetne..