[egy kicsi belőlem]

Ez elég hülye cím, de tartalmazza azt a rengeteg tanácstalanságot, kétségbeesést, határozatlanságot és döntésképtelenséget, amit az utóbbi pár hétben érzek.
Az egész úgy 1 hónapja kezdődött és azóta föl-le billen a mérce. Legtöbbször inkább le..
És nem tudom, hogy ez most mi!?
Fásulás?
Vágyakozás valami másra? Valami újra?
Fellángolás?
Vagy.. eltávolodás?
Nem tudom. De hetek óta ez van és kezdem unni, hogy ennyire nehéz rájönnöm, hogy mi is történik velem.
És bár marhára félek ezt "kimondani", de az utóbbi időben az is elég sokszor megfordult a fejemben, hogy D és én szakítunk.. Pontosabban én szakítok.
Csak épp azt nem tudom még, hogy miért?
Mert úgy érzem, hogy megszokottá vált a kapcsolatunk és váltani szeretnék?
Mert valaki más iránt érdeklődöm mostanában?
Mert valaki más iránt érdeklődöm mostanában, aki iránt tudom jól, hogy felesleges, értelmetlen és marhaság?
Vagy mert kezdek eltávolodni D-től és úgy érzem, hogy nincs értelme tovább folytatni?

Tudom, hogy ezt nekem kell megoldanom,
de valaki segítsen.

Talán egy időre vége szenvedéseimnek? :D

Miért nem múlik el ez az állandó gyomorgörcs?
Miért nem tudok egy napot úgy eltölteni, hogy ne idegeskednék és félnék?
Félnék?, Rettegnék! Állandóan elönt ez az érzés és úgy érzem, ennek soha nem lesz vége.. :'(

Miért nem tudok 100%-osan bízni benne??? :'(

Beszélek A-val chat-en.
És nem tudom eldönteni, hogy tudnia kéne-e D-ről?

Miért érzek még most is hatalmas görcsöt a hasamban, amikor meglátom valahol a nevét?
Vagy épp akkor, amikor bejelentkezik msn-re?

Na jó, az túlzás.
De kezdek fáradt lenni, mert annak ellenére, hogy rövid napom volt a suliban [az 5-ből 2 órám is elmaradt :)))], kimerültem.

És rohadtul bosszant A viselkedése.
Engem még senki nem vett annyira semmibe, mint Ő.. :(
Az egy dolog, hogy "most egy ideig nem szeretne velem beszélni", de mi a faszért nem volt képes elmondani nekem, hogy elutazik? Hisz így, hogy elmegy, tuti nem beszélünk jó darabig. Sőt, én már azon se lepődnék meg, ha 'soha' nem beszélnénk..
Egyszerűen olyan szinten leszar engem, hogy azt el sem hiszem.. És akkor még van képe a fejemhez vágni, hogy "hát kb én kerestelek mindig te kb 2-3-szor írtál smst".
Most meg!?!?
Arra nem képes, hogy nekem basszon egy levelet azzal a szöveggel, hogy "elmegyek, majd jövök", vagy faszom tudja mi..

Tényleg nem értem Neki semmit?
Az ég világon semmit?
Annyit se, hogy tudassa velem, hogy xy ideig nem lesz az országban?

A!
Mi a faszért csinálod ezt velem?

A fenébe is..
    .  .  .       miért kellett nekünk találkoznunk? Csak megkeserítetted az életem.. :'( Anélkül, hogy tudtál volna róla!

És mindezek után én vagyok olyan hülye, hogy ne haragudjak Rád... :'(:'(
Mert egy naív fasz vagyok.

Láttam egy fotót facebook-on.
Valami buszjegyet, vagy mit ábrázol, A nevével.
Holnap délutánra szól és az áll rajta, hogy "AMSTERDAM".

Csak nem!?
Ugye nem???

Elmegy?
A elmegy?

Egyszerűen lefagytam.
Megdöbbentem.
És konkrétan nem tudom, hogy mihez kezdjek!?
Lehet, elmegyek holnap oda, ahonnan indul.. Mert nem fér a fejembe, hogy ez most mi???
Miért megy el? Elmegy-e egyáltalán? És ha igen, mikor jön vissza?
Ugye visszajön? :(

Istenem.. nem akarom elveszíteni :'(

Ugyanakkor ez valahol meg is könnyítheti a dolgomat.. Hiszen, ha nincs itt, akkor nem hiszem, hogy beszélnénk és ezáltal talán könnyebben túllennék rajta.
De ez így akkor sem fer! Miért kell elmennie??? :'(
Ne... ne hagyj itt :'(

Különösen úgy ne, hogy "én nem is tudok az egészről".
Elvégre azt Ő nem tudhatja, hogy láttam azt a képet..

Istenem, de szar helyzet. :( Rosszul érzem magam.
És bosszant, hogy nem tudok részleteket.

És iszonyatosan félek,
Hogy ha odamegyek, belefogok őrülni, ha látom elmenni.
Ha viszont nem, akkor meg bánni fogom, hogy nem voltam ott. :'(

Istenem, mi legyen? Mihez kezdjek? :'(

A beszélgetésünk óta mást sem csinálok, csak gondolkodom. És újra meg újra lejátszom a fejemben az egész veszekedést, sőt akár még vissza is olvasom elejétől a végéig, hogy jussak valamire.
Hogy tudjam, hogy hol rontottam el!?
És hogy mi legyen ezek után?
Miközben a saját dolgaimra próbálok rájönni végre, az is sokszor eszembe jut, hogy Ő vajon hogy éli meg ezt az egészet?
Az egy dolog, hogy azt mondta, hogy egy ideig nem szeretne beszélni velem, de vajon Ő gondolkodik? Lejátssza a fejében, hogy mi legyen "velünk" ezek után? Gondolkodik azon, hogy az én szemszögemből tekintve milyen volt az, ami közöttünk zajlott?
Érdekli egyáltalán? ...

Kérdem én;

Mi a fenének drágámoznak, babámoznak, szépségemeznek és drágáznak engem a fiúk??????
Akik történetesen nem akarnak (?) tőlem semmit?????
Mi a faszra jó ez a megtévesztés?
Mert nagyon, de nagyon nem értem.. :s

ajjj, miért vagyok én ennyire álmodozóóó? :)) De most komolyan..
Tegnap beszéltem D-vel chat-en és azóta... á, nem is írom le, mert nem tudom, hogy ez most mit jelent!?
Ahhoz előbb találkoznunk kéne.. :$:)

ajjjj :))

Szerdán írtam Neki egy sms-t, mert persze voltam olyan hülye és nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg Tőle, hogy haragszik-e rám!? .. :s
Azt írta, hogy "Nem. Kéne úgy érzed?"
Mire én azt feleltem, hogy "Nem tudom, csak múltkor el se köszöntél msn-en, meg azóta nem is beszéltünk és féltem [??? Úristen, de hülye voltam, hogy ezt írtam.. :s], hogy haragszol."
És basszuskulcs, tudtam, hogy azt fogja írni, hogy azért nem írt, mert már nem voltam fent.!
Nézzétek csak; "Jah hát akartam írni de leléptél már!" Aztán megint rákérdezett a "haragudós dologra" -> "De kéne haragudnom?"
De ez a léléptél szöveg is milyen már???? Nehogy már rámkenje, hogy nem írt! Még én vagyok a hibás, hogy nem vártam újabb 7 percet, vagy akár többet is a válaszára? áááá :@

Nos, miközben az utolsó sms-t olvastam, H-ékkal beszélgettünk és ugye nem titkoltam előttük, hogy ki írt, ezért A-ról kezdtünk el beszélni.
Mire H egyszer csak 'kifakadt' és azt mondta, hogy nem érti, hogy azok után, hogy A "legyerekesezett" engem, miért írogatok még sms-t Neki? Mire én azt feleltem, hogy nem gyerekesezett le [vagy legalábbis nem mondta ki konkrétan] és mivel érdekesen váltunk el a legutóbbi beszélgetéskor, tényleg érdekelt, hogy most mi van!? És ezért írtam Neki sms-t.
Erre H mit csinál? Halkan megjegyzi, hogy "neked nem mondta.."

Én meg csak nézek és azonnal visszakérdezek, hogy MI????
H meg néz rám és beavat, hogy a napokban beszélt A-val msn-en, amikor is A azt mondta neki, hogy én gyerekes vagyok.

Én meg lefagytam.
Konkrétan azt sem tudtam hirtelen, hogy mit csináljak, mert egyszerűen ledöbbentett ez a sok dolog egyszerre.
Az, hogy H nem is mesélte, hogy beszélt A-val.
Az, hogy A ilyet mondott.
Az, hogy H azt sem mesélte, hogy A ezt mondta neki.
És az, hogy még ő volt fölháborodva, amikor kibaszottul kiakadtam, hogy nem mondta el!!!

Elöntött a méreg és azonnal le is támadtam H-t a kérdéseimmel.
Hogy mikor volt ez?
Hogy A-val rólam beszélnek-e msn-en?
Hogy ha így van, akkor miért beszélnek rólam?
És hogy ezt mi a faszért nem mondta el nekem??? Már aznap, mikor történt!?!?!?!?

Erre ő is tökre felháborodott, hogy miért csinálok ebből nagy ügyet, amikor nekem is mondta ezt A.. [Nem. Nem mondta!]
Meg akkor mentegetőzött, hogy azért nem mondta el, mert nem akart bekavarni ezzel, vagy valami ilyesmi.

Én meg csak néztem.
Aztán meg kimentem a wc-re, mert egyszerűen nem bírtam ott maradni.
H úgy felbaszta az agyam, hogy muszáj volt kimennem kicsit, mert különben felrobbantam volna.

Egy szempillantás alatt megbántam, hogy vettem a fáradtságot és írtam A-nak. És attól a perctől kezdve már az sem volt kérdés számomra, hogy hogyan tovább!?
Ott végleg eldöntöttem, hogy befejezem ezt.
Befejezem az utolsó utáni utáni reménykedést, hogy hátha... hátha mégis meggondolja magát és hátha mégis...
ÁÁÁ le se írom, mert a mai napig olyan mérges vagyok Rá, hogy tüzet tudnék okádni!

Nos, miután ezt a kibaszott fontos információt H a tudtomra adta, úgy bedühödtem, hogy azt írtam vissza A-nak, hogy "Régen nem volt akadály, ha nem voltam msn-en. Nem kéne haragudnod, mert én nem csináltam semmi olyat veled ellentétben! Este beszéljünk."
És szerintem még így sem voltam bunkó, vagy szemét.

A erre különböző kérdéseket tett fel az üzenetében; "Én mit csináltam? Elmondod? Dolgozom megvársz?"

Basztam válaszolni.
És jól esett, mert így legalább megtudta, milyen érzés, amikor az ember nem kap választ az üzenetére!
De nem hagyta annyiban, körülbelül 1 óra múlva megint írt, de akkor már csak annyit, hogy "Hahó!"
És én basztam erre is válaszolni!
Ő ne hahózzon nekem, amikor a hátam mögött olyanokat mond rám, hogy gyerekes vagyok!
És ne kérjen számon, hogy miért nem válaszolok az sms-ére, amikor Ő ugyanúgy csinált már velem ilyet nem is egyszer! És nekem jó okom is volt rá, hogy ne írjak vissza Neki!
És különbenis!? Hagyjon békén a picsába... Szakít velem, aztán találkozunk, csókolózunk és abban maradunk, hogy Ő kér egy kis időt, amit én teljes mértékben tiszteletben tartok [mert egy hülye fasz vagyok!], aztán elmondja, hogy az együtt alvás megoldhatatlansága miatt inkább nem kezdi újra velem, de közbe meg majdnem naponta sms-ezünk és msn-ezéskor meg állandóan célozgat a szexre. És azt meg nem "hajlandó" megbeszélni velem, hogy a történtek után miféle kapcsolat "legyen"/van köztünk!?
És ezek után legyerekesezik engem és mikor leírom Neki, hogy van okom arra, hogy haragudjak Rá, még Ő kér számon sms-be? Meg hahózik?????

És ÁÁÁÁÁ
Én vagyok a gyerekes???? ÉN?
Nem én megyek vissza huszonötezerszer ugyanahhoz a ribanc kurvához, aki állandóan csak veszekszik velem, mindenért engem hibáztat és mindig úgy intézi, hogy neki legyen igaza!!!!

Nem vártam meg msn-en aznap este.
Igazából nem is tudtam volna, mert ugye másnap suli, koránkelés, izéé.. :s
Szerintem, ha megtudtam volna, akkor tuti beszélek Vele és a fejéhez vágom, amit gondolok! Tényleg olyan szinten mérges voltam, hogy leszartam volna azt is, ha hatalmas veszekedés lett volna a beszélgetésből.

De nem lett.
És most az a helyzet, hogy azóta nem is beszéltünk. Meglepő és dühítő, mert ezek szerint kurvára hidegen hagyja A-t, hogy miért vagyok mérges Rá!?
Tegnap fentvolt msn-en, de nem írt. És ez olyan mértékben dühít, hogy el sem hiszitek..
A faszért ilyen!?!?
A faszért hagyja ennyiben és szarja le az egészet!? És engem!!!!

Menjen Ő a jóbüdös fenébe! A hülye kurvájával együtt!

Így legalább eltűnt az életemből.
Jobb is így! Sokkal jobb.

Na most nagyon kihúztad a gyufát A!
De annyira, hogy lassan ott tartok, hogy nem is beszélek Veled többé.. Akármennyire nem lesz könnyű, be kell fejeznem ezt az egészet.
Véget kell vetni neki, mert különben előbb-utóbb beleőrülök.
Én ezt már nem bírom :'(

Menj a fenébe!
Faszért intézed állandóan úgy, hogy én érezzem rosszul magam???

"Amikor várod, hogy rád írjon... de nem ír.
Amikor várod, hogy jöjjön... de nem jön.
Mikor várod, hogy láthasd... de nem láthatod.
Amikor elakarod végre felejteni, de csak rá tudsz gondolni..
Amikor meglátod mással és azt mondod; 'Már nem érdekel'... De otthon mégsem bírod ki sírás nélkül.
Őrülten, tiszta szívből szeretni valakit... aki nem viszonozza az érzelmeinket.
Tudni, hogy talán soha nem lehet a miénk, de valami mégis köt hozzá..
Ez az igazi, önzetlen szeretet."

És én így érzek?
Mert már magam sem tudom.. :(

Tegnap A írt F-nek és érdeklődött utánam, aminek az lett a vége, hogy msn-eztünk.
Igazából legszívesebben bemásolnám az egész beszélgetést, de inkább csak a lényeges dolgokat fogom megosztani Veletek.
Mert.. A néhol olyan dolgokat írt, amitől én köpni-nyelni nem tudtam.. Meglepő dolgokat, amik...
ajjj :s
Amik megint arra kéztethetnének, hogy reménykedjek.
DE én ennél már okosabb (?) vagyok! És észnél is vagyok és nem hagyom, hogy megint bedőljek.. Nem, nem nem. Nem hagyom.. Nem hagyhatom.

Szóval, az első olyan dolog, ami meglepett, az a következő volt;
A írta, hogy megy bulizni, mire én azt feleltem, hogy Ő nagy partyarc.. Erre megkérdezte, hogy bejön-e nekem ez? És írtam Neki, hogy nem.. Ami nem volt új Neki, mert volt már ez beszédtéma köztünk. Utána azt is hozzátettem, hogy az Ő dolga, hogy mit csinál és mennyit, én nem szólok bele.
Erre mir ír?? Hogy "akkor ma belövöm magam beszívok és ami még jön". Aztán még hozzátette, hogy "najó ez már durva volt"
Erre az én reakcióm az volt, hogy "Meg ne próbáld! Kapnál érte :D"

Most jön a lényeg.
A ugyanis a következőket írta; "Aggódik értem a kis drága egyem meg :DD Szóval szeret"
"És ha szeret akkor..."
Én meg közben írtam, hogy "Azt nem mondtam :D"
Erre Ő; "Nem kell mondani látszik rajtad :P"
Aztán ezt leírta még egyszer, én meg.. csak néztem és nem tudtam hirtelen hova tenni a dolgot!?
Utána kértem, hogy folytassa azt a mondatot, hogy "És ha szeret, akkor.."
De áááá :D Nem tette. :( Hanem helyette visszautalt egy korábban tárgyalt témára.

Máris kifejtem. ;):P

Korábban ugyanis "szórakoztunk" és A is írta, hogy kapjam be meg én is írtam Neki. És Ő az enyémre rögtön írta, hogy hol szeretném és mikor? :P Mire én azt feleltem, hogy semmikor..
Erre Ő eljátszotta a sértődöttet és azt írta, hogy ki kell engesztelnem.. :P
De az nem derült ki, hogy mivel tudnám kiengesztelni, mert Ő csak valami 'szívtipró' smile-t írt, ami nekem nem jelent meg. És mikor rákérdeztem, hogy az mit jelent, ezt írta;
"Majd egyszer rájössz. Nem mondom neked  így telibe el.
Ha úgy érzed, hogy elég idős vagy kitalálni akkor kitalálod de semmi balhé meg szemét. :) Nem rossz dolog."

És erre vezette vissza a félbehagyott mondat folytatását is.
Tehát.. Feladta a leckét basszus. :D:D:D
És basszus... még úgy beszéltem volna Vele tegnap ezekről a dolgokról, de mennie "kellett"..
áá :@

És ki tudja, mikor tudjuk folytatni ezt a beszélgetést? ...

Ja és! Ki ne hagyjam, hogy úgy köszönt el - ami szintén különös.. -, hogy "szija (K)"

Ajjj.. most akkor ezek megint mit jelentenek??

Úristenem, nem tudok már hova kapni!
Beszélek H-val, akinek rohadtul összejött mostanában minden, beszélek F-el, akire konkrétan kib*szott mérges vagyok H miatt és emellett még levelezek A-val is, mert délután nem tudtunk beszélni. De ez most elég bonyolult.. megint.
Ja és levelezek egy másik sráccal is, aki asszem akar tőlem valamit..

Hát mi van itt???? :D:D

Tegnap este írt sms-t. Az állt benne, hogy "Szija! Nem lesz buli szombaton :( Mizus? Én dolgozom!"
A buliról röviden annyit, hogy egy ismerősénél lett volna házibuli, amire meghívott engem is [és F-et is]. És én a vasárnapi talink után úgy döntöttem, hogy ott őszintén beszélek majd Vele és elmondom Neki, hogy 'mit érzek'.
Hogy bármennyire is távolságtartóan viselkedtem Vele vasárnap, legbelül már hónapok óta arra várok, hogy mi újra együtt legyünk..
És hogy ezzel nem befolyásolni akarom a döntését, csak azt szeretném, hogy tudja, hogy én nyitott vagyok az újrakezdésre..

De ebből így már nem lesz semmi. :(

Az üzenetére azt írtam vissza - nagy vonalakban -, hogy miért nem lesz buli?, Vele mi újság?, Rendbejött-e már?
És..
hogy attól mi még találkozhatunk-e? :$

Féltem a válaszától, bár valójában arra számítottam, hogy a nap folyamán már nem ír vissza.
De írt.
Méghozzá ezt; "Mert hónap vége van és nincs senkinek se pénze. Még nem vagyok olyan jól de jobban vagyok [...] Hát a héten sajnos már nem érek rá mert van dolgom :s"

Erre már nem írtam vissza.. Pedig legszívesebben megkérdeztem volna Tőle, hogy mi dolga van? .. Csak az már bunkóság lett volna, mert semmi közöm hozzá..

És most megint ott tartok, hogy nem tudom; mitévő legyek? :(

- Nem tudom, hogy az időkérés mit jelent Nála?
Hogy egy darabig ne keressük egymást? Vagy beszéljünk, de ne találkozzunk?
- Nem tudom, hogy az exe miért bukkant fel már megint?
És hogy van-e valami kapcsolat köztük mostanában? [Akárcsak szimpla beszélőviszony.]
- Nem tudom, hogy mi dolga lehet a hét további részében?
Mert így, hogy a buli elmarad, inkább fel kellett volna szabadulnia az idejének, nem pedig betáblázni a hétvégét.
- Nem tudom, hogy mikor beszéljek Vele?
Vagy hogy egyáltalán beszéljek-e Vele mostanában?
- És nem tudom, hogy mi zajlik a fejében?
Hogy gondolkozik-e még rajtunk? Hogy eszébe jutok-e néha? Vagy hogy egyáltalán akar-e még valamiféle kapcsolatot kialakítani velem?

És ez.. hogy a világon semmit sem tudok, borzasztóan elkeserít és megrémít és idegesít. :'(
Mi a fenét csináljak?
Keressem?
Ne keressem?
Elmondjam Neki, amit gondolok?
Ne mondjam?

Tudjátok, mi rémít még meg igazán?
Hogy ez a 3 dolog egyszerre jött be a képbe.
1. Újra felbukkant az exe.
2. Elmarad a házibuli.
3. Nem ér rá a héten.
Ebből sok dolgot le lehet szűrni, de lehet, hogy egyiknek sincs köze a másikhoz.

Lehet, hogy a csaj próbál "visszafurakodni" és A mostanra már nem annyira dühös rá, ezért visszaigazolta facebook-on.. De semmi több. (????)
Lehet, hogy a buli tényleg a "pénztelenség" miatt marad el. [Bár nem értem, hogy erre miért csak most jöttek rá!?]
És lehet, hogy A-nak tényleg "dolga van" hétvégén. Melózik, itt-ott szerelget és nincs ideje beszorítani egy találkozót..

De az is lehet, hogy kurvára nem így van.. :'(

A és az exe ismét ismerősök..
És ahogy én ezt megláttam, azonnal pánikba estem. És elkezdtem pityeregni is, mert félek attól, hogy nem kezdhetjük újra. :'(
Nagyon félek..  :(

H azt mondta, hogy inkább azzal számoljak, hogy így lesz és ha mégsem, akkor mégiscsak jobb előre félni, mint utólag csalódni hatalmasat.

De nekem ez nem megy..
Nem akarok abba belegondolni, hogy nem jövünk össze többé. :(
Több okból sem, de nagyrészt azért sem, mert azt mondják, hogy ha pozitívan állunk hozzá a dolgokhoz, akkor nagyobb eséllyel valósulnak meg.
Most akkor én mihez kezdjek? :'(

Az külön megrémít, hogy tegnap és ma sem beszéltünk. :'(
Én direkt nem keresem Őt, mert nem akarom "zaklatni" és mivel időt kért, nem írkálhatok Neki minden nap..
De az elkeserít, hogy Ő sem keres engem. :'(
Sőt, az még jobban elkeserít, hogy nem tudom, hogy miért nem keres!?
Talán, mert nem akar áltatni, amíg Ő maga sem tudja, hogy mit akar?
Vagy már eldöntötte és így akarja jelezni?

Istenem de nehéz ez a helyzet..

És én lassan kezdek beleőrülni. :'(

Annyira elegem van, hogy legszívesebben elmennék a világ végére és vissza se jönnék jódarabig!
Faszom kivan már, hogy az utóbbi időben állandóan csak szívok. :'(
Először F hetek óta tartó betegeskedése, ami nem csak Anyát, de engem is totál kikészített lelkileg, aztán a sok kibaszott 1-es a suliban, közbe persze A-t se felejtsem ki, akivel most úgy összetudnék veszni, hogy el se hinnétek, és most még F is, aki megint azt csinálja, hogy "titkos" dolgokról beszél velem msn-en és tesz erről egy célzást H-nak, akinek rohadtul nem szabadna tudnia az egészről, mert épp azért titkos beszélgetés, mert F olyanokat ír le nekem, amikről H [még] nem tudhat.
És miután célozgat rá H-nak, H rögtön engem faggat, én meg nem tudok hogy kibújni a válaszadás alól, mert ha elmondom neki az igazat, azzal F-et árulom el, ha pedig hazudok neki, az megint nekem szar érzés.
És F már nem először csinálja ezt.. Múltkor még elviccelődtük és ügyesen kibújtam a konkrét válaszadás alól, de most pont olyan hangulatban kezdte el ezt megint, hogy otthagytam a picsába.
Biztos feltűnt neki, hogy nem kéne szórakoznia - mert ezzel megint engem hoz szar helyzetbe -, mivel nem csak mérges voltam rá, hanem bunkó módon is hagytam ott.. Elköszönés nélkül.

De leszarom!
Kurvára nincs jó kedvem, már tegnap se volt.. és most még arra sincs lehetőségem, hogy megint elmennyek kicsit, mert persze holnapra megint tanulni kell.
Aminek ugyan megint nem lesz majd meg a gyümölcse, ahogy mostanában sosincs, de leszarom ezt is.
És az egész világot, amiért megint ellenem fordult.. :'(:'(:'(

Kapja be mindenki!

De főleg A, mert miatta vagyok a legjobban kikészülve.. :'(:'(
Mi a faszért hazudozik nekem olyat, hogy hiányzom Neki?
És mi a faszért szórakozik velem?
És én ezt mi a faszért nem vettem eddig észre? Vagy miért nem akartam eddig tudomást venni róla?

:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(

A lelki és fizikai betegségek párban járnak? Vagy mi a fene?

Ahogy ismét padlóra kerültem A miatt, hamar jött is mellé egy jókis megfázás. :@
Így hát a sírás mellett még orrot is fújhatok és a torkomat is fájlalhatom. :'(

Most miért kell ezt csinálni velem??
Miért kell A-nak felszívódnia? És kétségek közt hagynia engem?
Az msn beszélgetés óta elkezdtem tényleg reménykedni abban, hogy talán valami ismét kialakul köztünk. Erre Ő eltűnik.. :(
És fogadok, hogy ha legközelebb beszélünk, valami olyan hiperszuper magyarázattal rukkol majd elő, hogy megint én fogom rosszul érezni magam, amiért mérges voltam Rá, hogy felszívódott. :(

De... ha már nem találkozunk, nem beszélünk telefonon hosszú percekig, és nem is sms-ezünk, legalább msn-en hagy beszéljek Vele! :'( Úgy hiányzik... :'(

Kurvára hiányozhatok Neki, ha azok után, hogy szerdán csak pár szót tudtunk beszélni, nem is "keresett".. Pedig azóta 3 nap eltelt és nekem már nagyon beszélhetnékem van! ..
Persze a számomat elkérte megint, mert...
hát épp ez az! Hogy igazából nem is tudom, hogy miért?
Nekem valami olyat mondott, hogy más névhez mentette el legutóbb a számom, vagy mittudomén.
De kezd nagyon idegesíteni, hogy nem tudok kiigazodni Rajta.
És ha ez így megy tovább, akkor a legközelebbi beszélgetésünkkor letámadom. És leszarom a következményeket!
:@ :'(
 

Már most látom, hogy nem lesz elég időm leírni mindent, de azért belekezdek és legfeljebb holnap még kipótolom. :D

Kezdem az elején.
A-val múlt hét elején sms-eztünk egy keveset, mert írtam Neki a névnapja alkalmából.
Már ez az ügy is kicsit zavaros, mert az üzenetemre csak 1 óra múlva kaptam választ, amiben amellett, hogy A megköszönte a köszöntést [XD], egyúttal bocsánatot is kért, amiért sajna nem tudja, hogy ki vagyok, mert elveszett az összes száma..
Eléggé meglepett ez az üzenet és hirtelen nem is tudtam, hogy mit reagáljak rá, meg időm se volt azonnal válaszolni, így ezúttal is én kb 1 óra múlva válaszoltam. És akkor is csak annyit, hogy ki vagyok.
Erre megint bocsánatot kért és leírta, hogy új telója van és még nem mentette át a számokat.
Nekem erre a következő volt a válaszom; "Nem baj. Csak azért írtam, hogy tudj róla, hogy nem felejtettem el. :)"
Erre Ő; "Köszönöm! És hogyhogy facebuksizol?"
Leírtam, de arra már nem válaszolt.
Innentől pedig már ismeritek a story-t, mert arról már korábban beszámoltam, hogy beszéltünk msn-en. :)

Na de.! A mai napról..
A levél után, amit írt, még volt 1-2 levélváltás, de aztán én azt javasoltam, hogy folytassuk a beszélgetést inkább msn-en.
Sok dologról beszéltünk.
Hogy kinek mennyi az átlaga, hogy kaptam egy figyelmeztetőt [erről majd később :P], hogy Ő mennyit dolgozik mostanában, meg ilyenek.

Aztán komolyabb témára váltottunk, mert egyszercsak 'kinyögte', hogy hiányzom Neki. Komolyan.
Én meg csak ültem és nem reagáltam rá semmit.
Csak próbáltam türtőztetni magam, hogy ne írjam le Neki rögtön, hogy Ő is nekem.
Mivel nem reagáltam semmit, 2 perc múlva azt kérdezte, hogy; "Megsértettelek most?" Kérdeztem Tőle, hogy ezzel? Aztán írtam, hogy nem, csak.. nem tudom, hogy mit reagáljak rá.
Később arra is rákérdeztem, hogy ha nem like-oltam volna a videót, amit kirakott, akkor nem is írt volna levelet és nem is beszéltünk volna? Erre azt felete, hogy de, biztosan, csak most szarul jött ki és hogy Ő keresett chat-en, de nem talált és csak utána írt levelet.
Hm.. a chat egy másik dolog, a lényeg az, hogy ott hiába keresett. :P
Miután tisztázódott ez a 'félreértés' vagy nem tudom mi, megkérdeztem Tőle, hogy mi a helyzet a barátnőjével? Röviden csak annyit felelt, hogy nincs.
Én; "Mi az, hogy nincs?"
Ő; "Nincs már barátnőm. Pár napja."
Én; "És miért nincs?"
Lehet, hogy nem illő dolog ennyit kérdezősködni, de most már elővigyázatos vagyok és tudni szeretnék mindent.. Vagy legalábbis sok mindent.
Ő; "Mert hülye volt. Meg feszült. Meg mindig veszekedtünk meg mittudomén. De szerinte ő nem volt hibás ő volt a tökély ő mindig jó. És ha nem neki van igaza, úgy csinálja, hogy neki legyen igaza."
Én; "És eleged lett és szakítottál?"
Ő; "Háát inkább közös."
Tulajdonképpen az egész beszélgetést leírhatnám, mert tele van fontos dolgokkal és kérdésekkel.

Amit most gondolok, az az, hogy jó, hogy beszéltünk egy kicsit "ilyen" dolgokról. Hogy Ő mit érez (?), hogy én mit érzek... Ugyanis megosztottam Vele néhány dolgot..
Hogy Ő is hiányzik nekem és hogy Neki fogalma sincs arról, hogy az elmúlt 2 hónapban mennyit gondoltam Rá!?
Meg, hogy megzavart azzal, hogy egyik nap felbukkant újra, aztán megint eltűnt.
Erre még Ő kérdezett rá, hogy "Én tűnök el?" És így folytatta; "Mindig kerestelek és vártam, hogy te is keresel-e"
Erre azt írtam, hogy arra hiába várt, mert én eldöntöttem magamban, hogy nem fogom keresni. Vagy legalábbis nem olyan "gyakran", mert hülyén vette volna ki magát, hogy Ő szakított velem, én meg "koslatok" utána.
Erre ilyet ír; "Nem hiszem."
Utána írtam Neki, hogy próbáltam elfogadni a helyzetet, mire Ő megkérdezte, hogy sikerült-e?
Írtam, hogy nem. Azt nem, hogy szakítottunk. És hogy az még pluszba megzavart, hogy néha beszéltünk.
Erre elkezdett bocsánatot kérni és olyat írt, hogy "Én kerestelek, mert jó volt veled lenni."
Ez a mondata kicsit felbosszantott, mert úgy éreztem, hogy ezzel azt akarja mondani, hogy én nem éreztem jól magam Vele. Pedig kurvára nem így van!

Most az zavar a legjobban, hogy nem tudtam "kiszedni" belőle, hogy miért mondta el, hogy hiányzom Neki. Illetve hogy ez Nála mit jelent?
Nem tudtam meg, hogy azok után, hogy szakítottak a barátnőjével, én pedig hiányzom Neki, akar-e tőlem ismét valamit?
És ez most napokig az agyamban fog motoszkálni..

Van egy dolog, ami tegnap óta nem hagy nyugodni. De olyan szinten nem, hogy már-már kétségbe is voltam esve, hogy most ez mit jelent???
Ugyanis A kapott egy olyan üzenetet B-től [H bátyjának az exe és egyben A barátja is], amiben B konkrétan "leÉletemezte".
Ami nekem kurvára nem tetszik több szempontból sem.

1. Milyen alapon írkál Neki ilyeneket, ha csak barátok??
2. Miért fokozza ezt a jelzőt még smile-kkal meg szivecskékkel??
3. És miért Életem-ezi le A-t, amikor az "Életem" az én vagyok.. Voltam.. :'(
A hívott így engem és az sms-eiben is gyakran nevezett Életem-nek..
És tegnap villámcsapásként ért, amikor ezt az üzenetet megláttam. Mert hirtelen nem tudtam hova rakni!?
És tulajdonképpen még ma sem tudom.. :S

Nem bírtam nézni, hogy fentvan, ezért én is felmentem megint.
Aztán meg azt nem bírtam nézni, hogy mindketten fentvagyunk és ennek ellenére nem beszélünk..
Ezért írtam Neki..
Ennek már több, mint 30 perce. Azóta semmi válasz, én meg mingyárt sírógörcsöt kapok, amiért voltam olyan hülye, hogy írtam Neki. Meg amiért voltam olyan hülye, hogy reménykedtem abban, hogy köztünk valaha ismét lesz valami.
Ennyire senki nem lehet szerencsétlen!
Hülye barom vagyok.. :'(

A faszért nem tudom felfogni, hogy Ő már réges rég túllépett rajtam!?
És ez mindössze csak nekem nem volt világos eddig..
Vagy csak szimplán bíztam benne, hogy mindenki más téved. :'(