Tudom, már nem sokáig, hiszen eléggé olvadóban van a hétvégi hó, de azért jó, hogy ennyi esett. :D Én legalábbis örültem neki nagyon. :)
És ha leírom, hogy aznap, mikor leesett, én kint mászkáltam a hideg, havas utcán, elsőre biztos meglepően hangzik. Márcsak azért is, mert nem arról vagyok híres, hogy hóban-fagyban kint vagyok. Sőt, lehet akármilyen jó idő, van olyan nap, mikor a csodás napsütés sem késztet arra, hogy kimozduljak. De mostantól igyekszem csökkenteni a lustaságom. Főleg azok után, hogy közel 3 hétig nem volt alkalmam elhagyni a lakást. Sejtettem én, hogy ez majd kicsit megváltoztat.. :)
Na de most rátérnék az elmúlt napok eseményeire.
Legutóbb ott hagytam abba, hogy; csütörtökön ismét visszatérek az iskolapadba és majd beszámolok róla, hogy mi volt 3 hét kihagyás után. Valójában az jut először eszembe, ahogy sokan odajönnek és csodálkozva kérdezik, hogy hogy vagyok? Nem csoda, hogy meglepődtek, hiszen úgy tudták, hogy idén már nem valószínű, hogy megyek Suliba. Pár tanár is érdeklődött, aminek szintén örültem, bár engem is ért egy kis meglepetés, mert a drága matek tanár például úgy viselkedett, mint akinek fel sem tűnt, hogy én hetekig nem voltam órán. Feladott egy feladatot, és mikor odajött 'segíteni', megkérdezte F-et, hogy hogy van a keze. Rám meg olyan lenézően nézett... Vagy nem is tudom, hogyan. Mintha mérges lett volna azért, amiért nem kezdtem neki a feladatnak, mert halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy mit kéne csinálni..
Más most nemigazán jut eszembe a múlt hét végéről, így rátérnék a Karácsony közeledtére.
Egyszerűen hihetetlen, hogy alig 2 nap, és itt a Karácsony! Engem idén nagyon váratlanul ért, hogy ilyen hamar eltelt a sulikezdés utáni 3-4 hónap.
Arról nem is beszélve, hogy ebben az évben igencsak az utolsó pillanatra hagytuk az ajándékvásárlást is. Ma lejártuk F-el a lábunkat, hogy találjunk valamit Apának, de nem jártunk sikerrel, így holnap még menni kell vásárolgatni. Apának soha nem volt könnyű ajándékot venni, de idén aztán főként nehézkesen megy. Ötleteink pedig voltak, de egyszerűen semmi nem kapható [vagy túl drága].
Nem mondom, azért volt/van egy kis pénzügyi probléma is, de szerintem megoldjuk a dolgot és mindenki boldog lesz. :) Elvégre úgysem az ajándék a legfontosabb a Karácsonyban! :D
Erről jut eszembe; ma letudtuk az iskolai ajándékozást is. Én egy fiút húztam, akinek sajnos nem sikerült azt venni, amit szeretett volna, de remélem, hogy örült a könyvnek és a csokinak. Engem pedig egy kedves barátnőm húzott, akitől kölnit, tusfürdőt, csokit, egy Németországból való kis naptárt és teát kaptam. :D Mindennek örültem. Lehetséges, hogy a teát még ma kipróbálom, mert mondta, hogy ő mostanában gyakran iszik olyat és neki ízlik. :) És mivel tudja, hogy én is nagy teás vagyok, adott belőle 2 tasakot Karácsonyra. :D
Nos, utolsó információként csak annyit, hogy ma este lesz a Tucatjával olcsóbb a tv-ben. Én megnézem, mert úgy rémlik, hogy egyszer már láttam a végét, és tetszett... :)
