Több érzés kavarog most bennem és azt sem tudom hogy kezdjek hozzá mindahhoz, amit le szeretnék írni!?
Tartottam a Szilvesztertől.
Tudtam, hogy D baráti körében fogjuk tölteni és féltem tőle, hogy olyan dolgoknak leszek szemtanúi az este folyamán, amikre nem vagyok kiváncsi. Vagy épp, amik láttán kicsit mérges leszek.
Sajnos nem egyszer volt példa arra, hogy kicsit megorroltam Rá, mert voltak olyan tettei és megjegyzései, amik nem tetszettek. Leginkább azért voltam picit mérges, mert D nagyon is jól tudja, hogy féltékeny típus vagyok [Ő is az!] és ennek ellenére - vagy épp ezért - mondott és tett olyan dolgokat, amik rosszul estek nekem.
És ezen van a hangsúly! Hogy rosszul esett.
Talán ha a legelső ilyen esetnél mondtam volna Neki ezt, nem fordult volna elő többször.. Vagy legalább jobban odafigyelt volna arra, hogy mikor meddig mehet el!?
Én is hülye voltam. Mert például mikor olyannyira nem tetszett, amit mondott, hogy minden erőmmel azon voltam, hogy valahogy kiszabadítsam magam a karjai közül, Ő pedig azzal próbált meg kibékíteni, hogy folyamatosan azt mondogatta, hogy Szeret, na akkor kellett volna azt kérdeznem Tőle, hogy; "De ha szeretsz, akkor miért csinálod ezt?"
De ahogy mondani szokták; az ember mindig utólag okos. :) Ettől függetlenül úgy érzem, hogy beszélni fogok Vele erről, mert a mai napom másból sem állt, csak abból, hogy a tegnap történteken agyaltam. És őszinte leszek; a kedvem is emiatt szomorkás kissé.. :(
A Szilveszterre visszatérve, szeretnék egy konkrét embert is kiemelni..
N-ről van szó, aki D ismerőse. Régebben egy suliba jártak és ő is ott volt a Szilveszteri összeröffenésen. Aminek - így utólag - egyáltalán nem örültem, ugyanis az este folyamán voltak olyan dolgai, amik kurvára nem tetszettek.
Sőt, már érkezésünkkor szinte D "nyakába ugrott", meg bökdöste meg mittudomén mit csinált Vele és ez nekem nem tetszett.. És az sem tetszett, hogy D nem mutatott be senkinek, mint barátnőjét. :( Én mentem körbe és mondogattam a számomra új embereknek, hogy ki vagyok..
Nos, N "bökdösődése" után más dolgok is történtek, de szerencsére azok nem D-hez, sokkal inkább K-hoz köthetőek [akinek ugyan nem volt ott a barátnője, de úgy látszott, hogy K-nak jobb is így.. :s]. Lényeg a lényeg; ahogy telt-múlt az idő, egyre világosabbá vált számomra, hogy jobb, ha N-t szemmel tartom és lehetőleg D "közelébe" se nagyon engedem, nehogy azt érezze, hogy Vele is lehet olyan dolgokat csinálni, amiket K-val..
Mondjuk ha arra került volna sor, akkor tuti szóváteszem és közbelépek. Nem az a fajta vagyok, aki csak úgy szó nélkül tűr dolgokat. Pláne nem ilyen dolgokat!
Szerencsére nem került semmi olyasmire sor, ami miatt aggódnom kellett volna, leszámítva K 1-2 beszólását, mint például hogy D miért nem iszik többet, meg miért nem mutatja meg, hogy hogyan is szokott Ő valójában bulizni!? Én tudtam a választ. Sőt, szerintem mindhárman tudtuk, hogy azért nem, mert én is ott voltam. És talán azért sem, mert nem érezte magát annyira jól.
