A keddi magyar órán kissé elvarázsolt állapotban voltam, mert mindenhova figyeltem, csak arra nem, amit a tanár mondott.. :P :$ Ez ritka, mert szeretem az óráit, de aznap valahogy jobban érdekeltek a könyvben [ill. szöveggyűjtemény] rejlő alkotások. :) Elkezdtem hát nézegetni a tartalomjegyzéket, és találtam is 1-2 szép művet, amit ezalkalommal veletek is megosztok. :)


William Shakespeare:
LXXV.szonett

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél; az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.