Legelőször is ott kezdeném, hogy 3 napja próbálok eljutni odáig, hogy megírjam a következő bejegyzésem, de sajnos csak mostanra sikerült. pfff Olyan rossz, hogy amikor végre egy kicsit is jól érzem magam [ami NEM egyenlő azzal, hogy boldog is vagyok], valaki, vagy valami mindig elrontja a kedvem. Most épp azon vagyok totál kiakadva, hogy Bátyám Ballagásán felkellett lépnem. Nórival eljátszottuk a duónkat [megjegyzem, immáron harmadszorra, majdnem ugyanazon közönég előtt]. A legszörnyűbb az volt, hogy 1 nappal előtte szóltak, és közölték, hogy NINCS választásunk, elKELL játszani. Mondhatom, marhára örültem, hogy nemcsak vödröt kell vinnem a díszítéshez kellő virágoknak, hanem gitárt, kottát, lábtartót, kottatartót, és persze váltóruhát is. De itt még nincs vége, sajnos van borzasztóbb. Ugyanis Anyuval elmentünk venni valami "dögös" [ne valami csöcsömkinn ruhára gondoljatok] ruhát erre az alkalomra. Találtunk is, de mikor másnap az igazgatóhelyettes meglátta, azt mondta, hogy abban nem szerepelhetek, mert piros. Ígyhát az igazgatóval kitalálták, hogy majd rámadják a helyettes fehér ingjét, és ezzel levan tudva a probléma. Qrvára jól esett, hogy egy 5 számmal nagyobb szarban kellett mászkálnom föl-alá, mert a fuvolista meg nem ért oda időre... Az előadás sem sikerült jól. A Ballagás utáni buli viszont annál inkább!! Azt vártam a legjobban, mert nemnagyon, sőt soha nem volt nálunk ekkora "banzáj". Volt rengeteg kaja [kuglóf, pogácsa, torta, chipsek, pudingos finomság...], meg innivaló [különféle üdítők, likőrök, szőlő must-> imádom, ásványvíz...] is. Jó volt a hangulat, mindenki jól érezte magát.
Én már elkezdtem a visszaszámlálást... Holnap után indulunk Balcsira!!! :):) Végre valami jó hír... De már előre hiányzik mindenki. :( És félek, hogy valamit itthon hagyok.. :S:S De biztos jól fogjuk érezni magunkat.
Tegnap néztem este a Beverly Hills 90210-et, a viván. Volt benne egy mondat, ami elgondolkodtatott;
"A gyerekek felnőttek akarnak lenni, de amikor felnőnek, visszasírják a gyerekkorukat."
Hmm... ha belegondolsz, tényleg így van. Ehhez nincs több hozzáfűznivalóm.
Hangulatváltozások, szerelem, és egyéb tinédzser-kori gondok...
2008.05.01. 14:04
Címkék: szomorú dühöngő vegyes dolgaim filmidézet
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://linnya.blog.hu/api/trackback/id/tr16449875
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.