Róla nem is ejtek több szót.
Ma legalábbis biztos nem.

Helyette inkább elmesélem, hogy vééééééégre valahára tudtam beszélni Dével. [Hm, mostantól akár így is írhatnám a nevét.. :)] Kedden ugyanis én voltam este gépen és annyi hét elteltével végre ő is fent volt, így írtam neki.. :$:)
Eleinte mondjuk vártam egy kicsit, egyrészt azért, hogy hátha majd ő ír nekem, másrészt pedig azért, mert picit késő volt már és úgy voltam vele, hogy inkább nem kezdek bele a beszélgetésbe, mert úgyis hamar el kell majd köszönnöm. :-/
De végül mégis csak írtam neki, mert nagyon zavart már, hogy rég beszéltünk.. :(:$
És jól tettem, hogy írtam neki, mert végül másfél órát beszélgettünk. :) [Szerencsémre Anya elaludt a másik szobában, így nem nyaggatott, hogy menjünk már aludni. :P]

Szokás szerint jót beszélgettünk. :)
Sőőt, most felmerült 2 olyan dolog is, aminek örültem, hogy szóba került. :D Az egyik ilyen a találkozás, ami ugyan nem teljes mértékben volt terítéken, hanem csak "említve volt", de ez akkor is jó. :)
A futás kapcsán jött szóba, mert Dé gyakran jár futni, én pedig rákérdeztem, hogy kb mennyit szokott és merre!? Mire ő válaszolt és hozzátette, hogy "majd gyere el valamikor". :))
A másik dolog pedig a fénykép.
Ugyanis - asszem korábban már említettem - én nem tudom, hogy ő hogy néz ki!? :$ És miután beszéltük, hogy 1 éve levelezünk már, mondtam neki, hogy az azért durva, hogy én még csak azt sem tudom, hogy ő hogy néz ki. :P Mire ő azt írta, hogy majd akkor küld valami képet.
:)

Sok mindenről beszéltünk, de volt egy nagyon jópofa és aranyos megnyilvánulása, amit el is mesélek. :)
Írtam neki, hogy az elmúlt 1 hónapban visszaolvastam a levelezéseinket, mire ő kérdezte, hogy mióta leveleztünk!? Megnéztem és [nagyon durvaaa! :P] szinte napra pontosan 1 éve kezdtünk el levelezni! [2010.05.29.]
Mikor leírtam neki, tudjátok mit reagált? :) Idézem; "Nanee! :D Akkor évfordulónk van! :D"
És ez annyira aranyos volt... :) Nekem nagyon tetszett, hogy ezt írta. :D

Egyébként visszagondolva arra, mikor írta nekem, hogy "puszi"..
Rájöttem, hogy nem szabad emögé semmit gondolnom. Ha valaki, hát Dé biztos nem Úgy tekint rám. Ami talán nem is baj!? :)

A költészet napjának alkalmából elmentünk koszorúzni a magyar faktosokkal Márai Sándor szobrához.
Én nagyon élveztem és sajnálom, hogy erre csak most került sor. Nem is értem, eddig miért nem voltunk ott soha 1 koszorúzáson sem!? :|

[A csatolt képek nem ma készültek, utólag [ápr. 16-án] csatoltam őket!]

Tegnap A írt F-nek és érdeklődött utánam, aminek az lett a vége, hogy msn-eztünk.
Igazából legszívesebben bemásolnám az egész beszélgetést, de inkább csak a lényeges dolgokat fogom megosztani Veletek.
Mert.. A néhol olyan dolgokat írt, amitől én köpni-nyelni nem tudtam.. Meglepő dolgokat, amik...
ajjj :s
Amik megint arra kéztethetnének, hogy reménykedjek.
DE én ennél már okosabb (?) vagyok! És észnél is vagyok és nem hagyom, hogy megint bedőljek.. Nem, nem nem. Nem hagyom.. Nem hagyhatom.

Szóval, az első olyan dolog, ami meglepett, az a következő volt;
A írta, hogy megy bulizni, mire én azt feleltem, hogy Ő nagy partyarc.. Erre megkérdezte, hogy bejön-e nekem ez? És írtam Neki, hogy nem.. Ami nem volt új Neki, mert volt már ez beszédtéma köztünk. Utána azt is hozzátettem, hogy az Ő dolga, hogy mit csinál és mennyit, én nem szólok bele.
Erre mir ír?? Hogy "akkor ma belövöm magam beszívok és ami még jön". Aztán még hozzátette, hogy "najó ez már durva volt"
Erre az én reakcióm az volt, hogy "Meg ne próbáld! Kapnál érte :D"

Most jön a lényeg.
A ugyanis a következőket írta; "Aggódik értem a kis drága egyem meg :DD Szóval szeret"
"És ha szeret akkor..."
Én meg közben írtam, hogy "Azt nem mondtam :D"
Erre Ő; "Nem kell mondani látszik rajtad :P"
Aztán ezt leírta még egyszer, én meg.. csak néztem és nem tudtam hirtelen hova tenni a dolgot!?
Utána kértem, hogy folytassa azt a mondatot, hogy "És ha szeret, akkor.."
De áááá :D Nem tette. :( Hanem helyette visszautalt egy korábban tárgyalt témára.

Máris kifejtem. ;):P

Korábban ugyanis "szórakoztunk" és A is írta, hogy kapjam be meg én is írtam Neki. És Ő az enyémre rögtön írta, hogy hol szeretném és mikor? :P Mire én azt feleltem, hogy semmikor..
Erre Ő eljátszotta a sértődöttet és azt írta, hogy ki kell engesztelnem.. :P
De az nem derült ki, hogy mivel tudnám kiengesztelni, mert Ő csak valami 'szívtipró' smile-t írt, ami nekem nem jelent meg. És mikor rákérdeztem, hogy az mit jelent, ezt írta;
"Majd egyszer rájössz. Nem mondom neked  így telibe el.
Ha úgy érzed, hogy elég idős vagy kitalálni akkor kitalálod de semmi balhé meg szemét. :) Nem rossz dolog."

És erre vezette vissza a félbehagyott mondat folytatását is.
Tehát.. Feladta a leckét basszus. :D:D:D
És basszus... még úgy beszéltem volna Vele tegnap ezekről a dolgokról, de mennie "kellett"..
áá :@

És ki tudja, mikor tudjuk folytatni ezt a beszélgetést? ...

Ja és! Ki ne hagyjam, hogy úgy köszönt el - ami szintén különös.. -, hogy "szija (K)"

Ajjj.. most akkor ezek megint mit jelentenek??

"Vedd fel újra a kapcsolatot egy régi ismerősöddel ma, mert szükséged lesz mindarra, amit lelkileg adni tud neked az illető. A hasonló problémáidban korábban is tudott segíteni, ezért most is megbízol benne, s tudod, hogy sosem árulna el."

Így tettem! :D De az illető, akivel beszéltem a magánéleti-lelki dolgaimról, nem 'régi ismerős', hanem rokon.
És jót tett, hogy beszéltünk, mert sok olyan dolgot mondott, amire eddig nem is gondoltam.. Vagy csak nem akartam gondolni rá.. :|

Ijesztő, hogy a környezetem mennyire nincs tisztában azzal, hogy mi van velem!? De olyan szinten nem, hogy... az már tényleg felfoghatatlan.. :o
Ezek szerint nagyon jól leplezek mindent. (?) :)

Állítom, hogy mindenki azt gondolja, hogy már rééég túlvagyok A-n.. Hogy már 1 héttel a történtek után minden rendben volt.
Pedig rohadtul nem így van! És ha ők ezt tudnák, nem is értenék meg, az tuti.. Vagy nem is tudom, csak..
Ez a helyzet nagyon érdekes.

Az, hogy a hozzád legközelebb álló emberek 'semmit' nem tudnak Rólad.
Azt hiszem, az elmúlt 3-4 év után simán elmondhatom, hogy nagyon kifinomult a titkolózási képességem. Vagy titoktartási képességem. Vagy egyszerűen csak a "magamba-folytás".
Hiszen a mai napig van egy csomó olyan dolog, amit anélkül éltem át, hogy "bárki" is tudott volna róla..
Sőt! Van olyan is, amiről még TI sem tudtok! :P De az nem olyan lényeges.

Csak ha jobban belegondolok..
Ez nem csak azt jelenti, hogy "ügyesen tartom meg magamnak a titkaimat", hanem azt is, hogy a környezetem nem figyel rám eléggé.. Mert ha jobban figyelnének és többet foglalkoznának velem, feltűnne nekik, hogy valami a mai napig nincs rendben velem.

És állítom, hogy az a köhögős betegségem sem valami egyszerű megfázás/nátha, vagy ilyesmi volt.
Már hetek [hónapok?] óta leakarom írni ide, hogy szerintem lelki okai is voltak annak a betegségnek.
Mert a szakításkor olyannyira legyengült a szervezetem, hogy nem tudta 1 hét alatt kikúrálni magát. Meg én sem "akartam" meggyógyulni, mert abban az időszakban teljesen más dolgok körül forogtak a gondolataim..
Az érdekes az, hogy később az is feltűnt, hogy ha A-ra gondoltam, rámjött a köhögés. Ijesztő volt, mert néha tényleg úgy éreztem, hogy a fizikai betegségnek köze van a lelkihez. :O

ohh, és ha már A-nál tartunk; megint (!!!) Vele álmodtam. Pontosabban fogalmazva benne volt az álmomban. De most nem csak rajta volt a hangsúly, hanem a barátján is. Most ugyanis neki nagyobb jelentősége volt.
Sajna részletekre nem emlékszem, inkább csak 1-2 kép villan fel előttem, amiben M-el egy lakásba megyünk és beszélgetünk közben.
Talán mintha megszerette volna mutatni nekem a lakását? ... Vagy valami ilyesmi.... :S gondolom.
Aztán egyszercsak A is feltűnik.. ennyi.

De komolyan mondom, mikor esténként/hajnalonként felkelek, néha nem tudom eldönteni, hogy ez most álom volt, vagy csak valami képzelődés?
Mondjuk ez a "mai" biztos nem képzelődés volt, de akkor is érdekes, hogy néhány 'kép' ennyire megtudja zavarni az ember gondolatait.

Pedig már megvoltam elégedve magammal, hogy mostanában naponta voltak új bejegyzéseim..

A tegnapi nap egy igazi újdonságot tartogatott számomra, ugyanis F-el, H-val és P-vel elmentünk egy koncertre, amit egy szórakozóhelyen tartottak. Eleinte kicsit óckodtam tőle, mert a "bulizás" távol áll tőlem, főleg a szórakozóhelyen való bulizás.
De mostmár elmondhatom, hogy kipróbáltam és azalapján gondolom [még mindig] úgy, hogy nem az én világom. Eleinte csak kapkodtam a fejem ide-oda és azt kérdezgettem magamtól, hogy mit keresek én itt? Aztán idővel már az üvöltő zenét is megszoktam - ami egyébként meglepően jó zene volt! Nem a mai szar[ok], amit mégcsak nem is ismerek, nemhogy mozogni sem lehet rá.. Úgyhogy minden elismerésem a DJ-é, mert tényleg szuper zenék voltak! :)
A jó zenék és a meglepően kultúrált és szépen berendezett hely ellenére én mégsem tudtam olyan felhőtlenül jól érezni magam. [Amit persze a vállamon lgó táskám csak megnehezített.. :P] Nem tudom, hogy mi lehetett ennek a legfőbb oka, egyszerűen csak nem vágytam arra, hogy kibulizzam magam.
Az pedig, hogy az állítólag fél 9-kor kezdődő koncert közel MÁSFÉL ÓRÁVAL KÉSŐBB KEZDŐDÖTT, nagyon feldühített. Nem is csak az egyre gyűlő tömeg miatt, hanem az elv miatt. Mert külön kivolt emelve, hogy érdemes még a kezdés előtti fél órában megérkezni, hogy legyen az embernek jó helye. Aztán pedig, mikor már mindenki a kezdésre várt, 20 percenként jelentették be, hogy még 20 perc van hátra a kezdésig.
Nálunk az első fél órás várakozás után elis fogyott a cérna, és otthagytuk a helyünket az első soroknál. [Nem is bántam, mert ott volt a legnagyobb a tolongás.]
Persze később kerítettünk magunknak hátul helyet és ott "buliztuk" végig a koncertet.
Mindent egybevetve jól éreztem magam, nem mondom, hogy soha többé nem megyek "ilyen" helyre [márcsak azért sem mondom, mert ha minden jól megy, akkor csütörtökön megint megyünk egy zártkörű rendezvényre :)))], de azért rendszert sem fogok csinálni belőle. :)
[Rossz tulajdonságként még annyit megemlítenék, hogy a ruhátarban feltüntetett árak eléggé elszomorítottak, ugyanis ruhánként 200Ft-ot kellett befizetni, ami szerintem kimondottan drága. :o]

Valaki egyfolytában kérdésekkel bombáz, ráadásul olyanokkal, amelyekre nem akarsz válaszolni. Ki nem állhatod, ha a magánéletedben turkálnak! Mondd meg az illetőnek, hogy ez magánügy.

Ez most telibe talált! De már-már ijesztő, hogy mennyire.. :Đ

Épp a Naturally-t hallgatom és eszembe jutott közben, hogy milyen szuper, hogy Selena Gomez Magyarországon forgatta az egyik klipjét. [ezt]
És ha ez nem lenne elég - azoknak, akik esetleg még nem hallottak róla-, hamarosan a Katy Perry által itt forgatott klip is eljut hozzánk. :D Egy kis ízelítő már megtalálható ezzel kapcsolatban youtube-n, itt ni. :Đ

Ez olyan szuper dolog. Szerintem jót tesz az országunknak, hogy sok híresség ellátogat ide. És itt nem csak a fenti énekesekre gondolok, hanem például olyan sztárokra, mint Angelina Jolie, vagy Robert de Niro.
Az Én, a kém című filmet is azért szeretm annyira, mert Budapesten forgatták. :)

Magam sem tudom megmagyarázni, hogy miért, de engem jó érzéssel töltenek el az itt forgatott filmek, videóklipek. :) [És remélem, hogy ezzel nem vagyok egyedül.]

Miközben épp az irodalom füzetembe jegyzetelgetek Jókairól, beugrott, hogy a magyar költők többségének "i" betűre végződik a neve.
Jókai, Petőfi, Ady, Kosztolányi, Vörösmarty..
Nem? :Đ
De mondjuk nem mintha ez bármit is jelentene, csak fura.. és az is fura, hogy nekem ez csak most tűnt fel. :D:D

Amúgy, ha már szóbakerült Jókai; múlt héten elkezdtem olvasni az Aranyembert és a közeljövőben várható, hogy fogok idézeteket kiírkálni belőle ide.
Csak szólok... :P :D

Tegnap egy meghatározó élményben volt részem Anyával és H-val.
Elmentünk ugyanis egy válogatásra - amiről csak utólag derült ki, hogy az, mert nekünk azt mondták, hogy 2 órás előadás lesz. Végül megtudtuk, hogy olyan tehetséges fiatalokat keresnek, akiket érdekel a filmezés.
Engem, H-t és még 2 gyereket azonnal bedobtak a "mélyvízbe", mert arra kértek minket, hogy játsszunk el egy jelenetet. H és a másik lány voltak a színésznők, a srác kamerázott és rám hárult a rendezői feladat. :) Nekem kellett kitalálnom a jelenet helyszínét, a jelenetet, sőt időnként még a szöveget is. :) Mondhatom, amennyire féltünk az egésztől az elején, annyira belejöttünk a végére. :)) Még az is előfordult, hogy súgtam a szöveget a csajoknak, mert néhány mondat után kifogytak a beszédtémából. :D
A rövid jelenet eljátszása után mindannyian kipróbálhattuk a kamera használatát, majd pedig engem és H-t egyesével kiértékelt A rendező. [Ja, azt nem is mondtam, de a helyszínen volt egy rendező is, aki figyelemmel kísérte a "munkánkat".]
H-ról elmondta, hogy neki elsősorban a koncentrálás okozott gondot a jelenet eljátszásakor. Emellett viszont ajánlaná neki a színészi pályát, hiszen elég ügyesen helytállt a feladat megoldásakor. :)
Rólam azt mondta, hogy nagyon tetszett neki, ahogy "tettem-vettem" a kamera mögött és nekem mindenképpen a rendezői "pályát" ajánlja. Hogy pontosan idézzem, azt mondta, hogy én egy karakán csaj vagyok. [Ami egyébként nem feltétlen van így mindig, mert általában inkább visszahúzódó és csendes vagyok. :)]
Viszont tetszett, hogy megdícsért. :) :$

Miután a rendező elment, egy ott dolgozó hölgy elmondta, hogy ez a válogatás folyamatosan zajlik és az a lényege, hogy olyan fiatalokat karoljon fel, akik tehetségesek és érdeklődnek a filmezés után.
Nekem az elhangzottak alapján nagyon megtetszett a dolog és teljesen ekörül forgott az agyam, de Anyáékkal aludtunk rá egyet és úgy döntöttünk, hogy most [még?] hanyagoljuk ezt a dolgot.
Abban maradtunk, hogy érettségi után visszatérünk rá és ha akkor is fog még érdekelni, átgondoljuk, hogy részt veszek-e ezen a tanfolyamon!? :D

Hűűűha, létezik, hogy ez az ötszázadik bejegyzésem? :D:D
A user profilom alapján igen, ezért úgy gondoltam, hogy muszáj ennek nagy feneket keríteni! :D:D:D

Mit is írhatnék még!?
Boldog ötszázadikat? :P :D:D:D

A mai nap több szempontból is emlékezetes volt számomra. :)
H-val moziban voltunk - lassan már megszokottá válik, hogy ketten megyünk. :) A Hétmérföldes szerelmet néztük meg. Nekem nagyon tetszett a film, jó sokat lehetett rajta nevetni.
De most nem is igazán a filmen van a hangsúly, hanem azon, hogy 2 ex-tanárunk is ott volt, méghozzá pont melletünk! Egyikőjük évekig volt az osztályfőnökünk, a másik pedig egy időben igazgató volt az iskolában. A dolog érdekessége, hogy nem vettek észre minket, pontosabban szólva nem ismertek meg. Mert szerintem eleinte elég feltűnően néztünk rájuk, hátha beugrik nekik, hogy kik is vagyunk!?
Végül úgy néztük végig a filmet egymás mellett ülve, hogy egy szót sem beszéltünk se előtte, se utána. Pedig mi H-val örültünk volna neki..

A másik momentuma a mai napnak egy, a Millenáris Park-ban rendezett esemény volt, ahol Müller Péter is jelen volt, így mindenképpen elszerettem volna menni. És el is mentem, mert a filmünknek addigra vége lett. :)
Meghallgattuk az új könyvéről és egyéb dolgokról való beszélgetést, majd utána mentünk, hogy aláirathassam a könyvem. :) Eleinte azt hittem, hogy nem fog sikerülni, mert kicsit "elzárt" helyen volt, ahova nem lehetett csak úgy bemenni, de végül egy kedves biztonságiőrnek köszönhetően én voltam az első, aki aláírást kapott. :D:D
Örülök, ez számomra egy igazi élmény.
Ezért aztán képet is csatolok a bejegyzéshez! :)

Ja és el ne felejtsem a mai nap két legfontosabb mondatát:

"Maya, SZOBOR!!!"

"Most úgy vagyunk, ahogy köll." :)

Sajnos nem jutott eszembe frappánsabb cím, ne haragudjatok.. :$ :)

A tegnapi este nagyon jó volt. :D:D Ahogy azt korábban említettem, benéztünk a Farsangra is, de egyikünk sem érezte úgy, hogy ott szeretne maradni, ezért valamivel 7 előtt el is jöttünk. A Mekibe érve már meg volt alapozva a hangulat, így ott ez csak fokozódott. :D [Olyannyira, hogy ránk is szóltak, hogy fejezzük be a hangos nevetést.. :$]
Amit érdemes még leírnom, az az, hogy hazafelé beszélgetésbe elegyedtünk 2 fiúval. :D A 'csevegés' úgy alakult ki, hogy mögöttünk jöttek és mikor megálltunk előttük [mert jött a villamos], az egyik megköszönte, hogy megálltunk. Azt mondta, hogy nem először fordul elő vele, hogy nem figyel oda, és majdnem a villamos elé lép. Mikor átértünk a zebrán, még szóbakerült a KRESZ is, de utána ők mentek is tovább.. :(

Nekem azért volt emlékezetes pillanat, mert úgy beszélgettünk egymással, mintha ismertük volna már a másikat egy ideje. Pedig életünkben nem láttuk egymást, és valószínű, hogy nem is találkozunk már soha többé...
A másik dolog, hogy helyes volt a fiú, amelyikkel beszéltünk.. :$
A haverja kicsivel csendesebb volt. Az ő arcára már nem is emlékszem... :)

És a legfontosabb:

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT BRATYÓÓÓ!!! :D:D:D:D

Tegnap szülői volt a Suliban, ami azért érdekes most, mert Anya elmondott valamit, amin kicsit meglepődtem. A dolognak hozzám és K-hoz van köze.
Arról van szó, hogy Anyától azt kérdezte B [!!!] anyukája, hogy én és K járunk-e!?
Azon lassan már nem is lepődök meg, hogy összehoznak minket, mert nem ez volt az első alkalom. De az, hogy ezt B anyukája kérdezze meg Anyától!!?!?!? Az... nagyon furcsa, és számomra még mindig érthetetlen. !? Lehet, hogy nem is kapok rá választ soha..

Egyébként, ha már K-nál tartunk, leszögezném, hogy semmit nem érzek iránta. Szóval nem kell rögtön arra gondolni, hogy volt is valami alapja ennek a feltételezésnek.. És szerintem ő is lépett volna már, ha akarna valamit..
[Bár - ahogy azt már korábban említettem is - néha vannak 'félreérthető' dolgai...]

A tegnapról még annyit érdemes megemlíteni, hogy zeneirodalom után hazáig jött velem egy srác. Ugyanis V-nek tovább kellett még maradnia, és úgy alakult, hogy ketten indultunk el haza Zs-vel.
Az, álmomban sem jutott volna eszembe, hogy majd egészen a kapuig együtt megyünk majd. Nem mondom, jót beszélgettünk, Zs egész kellemes társaság, de nekem nem nagyon fordult meg a fejemben, hogy ezt az együtt "hazamenősdit" komolyabban vegyem.
De ahogy eújságoltam F-nek, majd a többi csajszinak a Suliból, ők rögtön elkezdtek kombinálni, meg célozgatni arra, hogy majd ebből lesz valami...
Abban igazuk van, hogy tényleg rámférne már, hogy legyen VALAKI, de nem fogok rögtön az első fiúval összejönni, aki hazáig jön velem. Egyrészt, mert Zs nem tetszik, mint pasi, másrészt, ha akarnék is tőle valamit, akkor sem feltétlenül jönnénk össze, mivel ahhoz 2 ember kell.
Téma lezárva.

Nem kell engem "mindenkivel" összeboronálni.
Valamikor csak megtalálom azt, akire annyi éve várok már...

Még csak fél 3 múlt. Teljesen olyan, mintha már este 8 lenne. De valószínűleg csak azért érzem így, mert a szobában teljes a sötétség, mivel Anyáék bespalettáztak. xD

Na de nem szeretném ilyenekkel "húzni az időt". Inkább belekezdek a 2009-es Szilveszteri buli beszámolójába! :D
A skacokkal [H és A] úgy beszéltük meg, hogy fél 6-kor találkozunk. Így én már fél 5 körül nagyban készülődtem, hogy minden oké legyen, mire elindulok. Ettem egy keveset, kikerestem a ruhát, amit felakartam venni [és végül fel is vettem], és előkészítettem a listámat, amire korábban már fölírkáltam, hogy miket kell elpakolni. :) Sürögtem-forogtam a szobában, aztán meg a fürdőszobában.
Negyed 6. Ekkor már tényleg az utolsó simításokat végeztem; átnéztem a tatyómat, hogy minden benne van-e, amire szükségem lehet, illetve cipőt vettem. Negyed után 5 perccel el is indultam, hogy időben a megbeszélt helyen legyek. :D Nos, én voltam az első, aki odaért, így még beszélgettünk kicsit Anyával. [Mert vele odaúton összefutottam és elkísért. :))]
Mikor végre mindannyian ott voltunk, indultunk B-hez. Talán fél óra alatt érhettünk oda, és kezdődhetett is a "buli". Először kicsit még meg kellett szokni, hogy ott vagyunk, ezért csak ültünk a szobában és arról dumáltunk, ki mit szeretne enni-inni. Ezt követően jött az ötlet, hogy nézzük valami filmet. Közös megegyezés alapján a Másnaposok mellett döntöttünk. A társaságból én voltam az egyetlen, aki nem látta, így én csak örültem neki, hogy végre itt az alkalom. Hiszen úgyis annyit hallottam már róla.. :)
A film után tv-re váltottunk. Kár volt, mert a Buliszervíz egy kib*szott sz*r film. Már elnézést a szóhasználatért. Szerencsére mind a 4-en így gondoltuk, ezért az első fél óra után át is kapcsoltunk máshová.
Kis idő elteltével már háromnegyed 12 volt, úgyhogy készülődtünk a koccintásra és átmentünk B-ék nappalijába, a szülőkhöz. [Akiket kb 3× láttunk az ott töltött.. közel 17 óra alatt.. :'D] A koccintás után B, A, H és az apuka még lövöldözött valami petárda félét az erkélyről, amiből én kimaradtam. Bőven elég volt nézni és hallgatni a fülsüketítő robbanásokat..

Ezt követően jött az órákra való "bezárkózás" B szobájába. Ugynais vagy 6 óráig ott voltunk bennt és filmeket néztünk. Először az Apák napját, ami - így utólag belegondolva - nem illett oda.. :S Ezt követte egy Jack Nicholson-os horror, a Ragyogás. Felirattal néztük, és H-val olyannyira féltünk, hogy sokszor nem is néztünk inkább oda.. :S Izgalmas volt, meg rémisztő, de azért nem bántam meg, hogy megnéztük. Bár a film alatt sokszor kirohantam volna a szobából.. :P
A vicces az, hogy utána hármunknak wc-znie kellett, de végül senki nem ment ki... :P
A Ragyogást az Igenember követte, mert a fiúk mindenáron azt szerették volna, ha hamar "túltesszük" magunkat az ijedtségen meg a félelmen. Jim Carrey tökéletesen elvonta a figyelmünket, szóval jó ötlet volt az Igenember. ;)
Ezt egy paródia [Horrorra akadva 3.] követte, amit H kivételével mindenki élvezett. :D Máig nem értem, miért nem tudott nevetni rajta... :S Ezen felbuzdulva, úgy döntöttünk, hogy a 2 is biztos ilyen szuper, ezért azt néztük meg. Hát, sajnos csalódnunk kellett, mert a nyomába sem ér!!! Sőt! Nagyon rossz volt, én az első 1 óra után már nagyon szenvedtem, és alig vártam, hogy vége legyen. De nem csak én voltam így ezzel; senkinek sem tetszett. Mindannyian egyet értettünk abban, hogy tele volt túlzásokkal, meg olyan dolgokkal, amik nem viccesek, hanem inkább gusztustalanok voltak.

Mikor az utolsó filmmel is végeztünk, már mindenki hulla fáradt volt.
Engem már 1 film megnézése is kifáraszt, nemhogy zsinórban 6!!! :O Az biztos, hogy több okból is emlékezetes marad a 2009-es szilveszterem. Egyrészt, mert nem otthon töltöttem, másrészt pedig, mert egy fikarsznyit sem aludtam!
Ha még azt is leírom, hogy hazaérkezésem után sem dőltem le, nem fogjátok elhinni.. Pedig tényleg így van! Magam sem értettem, hogy miért nem estem be azonnal az ágyamba.. Egyszerűen az volt, hogy hazaértem, átöltöztem és a Bátyámmal kibeszéltünk minden egyes filmet részletesen. Utána pedig teljesen felvoltam töltődve, és most itt vagyok. :D

Napok óta írhatnékom van, de mire idejutok, elszáll az ihlet. Vagy el sem jutok idáig, mert lefoglal az msn [amire megint "visszaszoktam", pedig elég sok időmet elveszi... :S].

Apák Napja
június harmadik vasárnapja

"Az amerikai eredetű apák napja közel egyidős az anyák napjával, s bár Magyarországon nem tudott gyökeret ereszteni, a világ számos országában egyenrangú társa a család többi tagjának ünnepével." /forrás: www.unnep.eu/

Már tegnap is figyeltem egy ezzel kapcsolatos kiírást a zeneszoveg.hu-n. De ma már biztos vagyok benne, hogy "létezik" Apák Napja, mert egy világnapos oldalon is ki volt írva..
Ez milyen mááár? Úgy értem, ezt miért nem tették közzé tv-ben? Én miért csak most szerzek tudomást erről? Úgy néz ki, lesz mit bepótolnom...
Szeretlek Apu!!! :):) Jövőre nem marad el az Apák Napja!

- Kandallóval ellátott HÁZBAN élni
Hát igen, ez azért elég nagy elvárás.. De ha sikerül egy jól fizető és élvezhető munkát találnom, még sikerülhet..!?

- Megtalálni a "Nagy Ő"-t
Ez egyrészről hülység, mert nem keresni kell.. Másrészről pedig...... nem tudom mit akartam írni

- Nyáron elolvasni a kötelezőket
Ezt mindig elhatározom év közben.. De valahogy nyáron mindig kimegy a fejemből, hogy magamnak ártok azzal, ha nem olvasom el időben. :S

- Önbizalommal teli életet élni
Na jó, nem kell, hogy "tele" legyek önbizalommal, de jó volna, ha nem lennék ennyire zárkózott, betoji és határozatlan.
Eddig még nem sikerült elég magabiztosnak lennem.. :(

- Nem törődni mások véleményével [minden téren]
Azért tűnik megvalósíthatatlannak, mert egyszerűen nem tud hidegen hagyni, ha valaki megbámul, vagy akár beszól. Öltözködni is pl úgy szoktam, hogy először fölpróbálom és megnézem, nekem tetszik-e a ruha, aztán belegondolok, hogy mit szólnának az emberek, ha meglátnák? Ha úgy érzem, hogy mások röhejesnek találnák, nem veszem föl.
Mert utálom, ha megbámulnak, kinevetnek, beszólnak...

- Nyáron melózni
Ideje már megdolgoznom az engem megillető pénzért. Ha minden jól megy, idén kipróbálhatom magam.. :)

- Év közben egyik napról a másikra tanulni
Ezt a módszert idén már használtam, és meg kell mondjam; nagyon jó érzés úgy Suliba menni, hogy nem rettegek annyira attól, hogy kihívnak felelni. Jó dolog ez a tanulás, és úgy érzem, kezdek ráébredni, hogy tényleg magamért csinálom! :Đ
Márcsak több akaraterő kéne, hogy ne csak egyszer-egyszer legyen ilyen, hanem minden nap, minden órára készüljek valamennyit.. !!! :)

- Eljutni San Francisco-ba :Đ
Meg még sok helyre... De ahhoz előbb lekéne küzdenem a félelmet a repülőgépektől.. :S

- Beszerezni egy Berni pásztor kutyát :))
De ezt legfőképp majd akkor, ha már saját [vagy inkább bérelt] lakásom lesz. :)

- Nyitottabbnak lenni
Ezt elsősorban a fiúkkal való ismerkedésre értem. Tényleg nem tűnik nehéznek, de ha belegondolok, hogy összejövök valakivel, mindig megrémülök. [persze nem akkor, mikor éjjelente erről álmodozom..] Akkor mindig bennem lesz a megfelelni akarás és a félelem, hogy vajon meddig tarthat ez az állapot? ....

Azt hiszem 1-2-t indokolni is fogok, még mielőtt valaki nekem esne, hogy micsoda embereket kedvelek. :P Ja és még annyit, hogy nem számozással történik a felsorolás, mert nincs olyan, hogy "Elsőszámú" kedvenc ésatöbbi... Egyszerűen olyan sorrendben jutnak eszembe, ahogyan leírom őket. Talán később még módosítok is rajta... :)

- A szomszéd srác
Eskü csak azért így írtam le, mert én sem tudom a nevét. :$ Szép kis szomszédság, mi?
Na de a lényegre térve; helyes, szép a szeme, udvarias, jó a haja. Többet nem tudok róla. :| :Đ

- Jesse McCartney
Először a Mindig nyár c. sorozatban láttam még. Ott még kis "pisis" szőke hajjal.. Azóta megtudtam, hogy énekesi babérokra tört, és a haját is barnára festette. :Đ
Nem mondom, hogy álmaim netovábbja, de a 'How do you sleep' című számának klipjében nagyon bejön... :$ És a szám is tetszik. :Đ

- Bruce Willis
Nagyon jó színésznek tartom, és mint pasi is bejön. [Nincs apakomplexusom!!! :P]
Ugyan személyesen [sajnos] nem ismerem, elég vicces figurának tűnik.

- Töri tanárom
Róla azt sem tudom, miképp írjak!? Egyszerűen mostanában a figyelmem középpontjába került. Talán ebben közrejátszott az osztálykirándulás is, és az, hogy vicces, jófej, kedves, udvarias... :$ :Đ

- Matthew McConaughey
Színészileg szerintem egyáltalán nincs a toppon.. Viszont mint pasi... :P Helyes is, a teste is jó. Ha becsöngetne hozzám, biztos nem küldeném el melegebb éghajlatra, ha értitek mire célzok... :P

- Hugh Laurie
A Dr.House -ban nagyot alakít, bár szerintem néha már túlzásba viszi a bunkóskodást. Borostával naggyon jó pasi... :P :$

- Simon Baker
A mentalista sztárja. :)) Meg kell mondjam, eleinte nem miatta néztem elsősorban a sorozatot, de mostanra nagyon megkedveltem őt is. Azok a szemek... :)))

 

folyt.köv., most csak ennyi jutott eszembe..

Immáron letelt az az 5 nap, amit Magyarországon töltöttek a francia cserediákok. :( Ma indulnak haza, este 7-kor. Úgy sajnálom, mindegyiküket nagyon megszerettem. Mégha nem is tudtunk igazán beszélni, megkedveltem őket, és hiányozni fognak.
Sok élményben volt részem a társaságukban, mert az o.fő megengedte, hogy mi is résztvegyünk F-el a programokban. Tegnap, mondhatni 1 egész napot együtt töltöttünk, mert reggel 7-től este 8-ig együtt voltunk. :Đ Busszal elmentünk Esztergomba, megnézni a Bazilikát. Utána Visegrádra mentünk, ahol mindenki kedvére bobozhatott. :D [Igen, ez ugyanaz a hely volt, ahol tavaly már voltam egyszer. :))] Végül Szentendrén kötöttünk ki, ahol nemcsak várost-néztünk, hanem jól megvacsoráztunk is. :) A kajától én személy szerint nem voltam elájulva, mert kimondott magyar ételek voltak, amikhez egyrészt már hozzávagyok szokva, másrészt; nem rajongok értük annyira... :S :) De hamár ennivalónál tartunk! F-el mgegkerestük azt az éttermet Esztergomban, ahol tavaly is voltunk. Ezúttal csináltam képet, úgyhogy lehet benne gyönyörködni. :P
Az út egyébként nagyon jó volt. A franciák iszonyat aranyosak, kedvesek, és viccesek. Egész úton dalolásztak és nevetgéltek. :Đ Jó hangulatban telt a közös utazás, és boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek az élménynek. :D

Ma, jó munkásember létemre én is bementem a Suliba. Szerencsére mi nem tanultunk, hanem Sport napot tartottunk [jó szokásunkhoz híven]. :) Volt kosár, foci, röplabda, futás, pingpong, és tollaslabda is. Sőt! Valami harcművészeti bemutatót is láthattunk.
Az egész nap legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor MI hárman legyőztük először az évfolyamtársainkat, majd az egy évvel idősebb lányokat röplabdában. :Đ Ez azért nagy szó, mert MI mindössze hárman voltunk a pályán, mivel a többiek betegek voltak, nem öltöztek át, illetve nem volt kedvük játszani. A fiúk ugyan beállhattak volna, de úgy nem lett volna esélyünk helyezést elérni. Ezért inkább erőt vettünk magunkon, és hárman mentünk fel a pályára. :D Nemhiába!!!! :) Elsem hiszem... A tesi tanár is meglepődött, és büszke volt ránk. :)
A kosárban harmadikok lettünk, szerintem az sem olyan rossz helyezés.

De ezzel még nincs vége! Ugyanis az iskolánk résztvesz egy francia csereprogramban. :D A francia cserediákok ma érkeztek Budapestre, és mi is ottmaradtunk a Suliban, mert kiváncsiak voltunk rájuk.. :P :) Sajnos nekünk nincs lehetőségünk befogadni akár egy gyereket is, mert nem férne el. :S Meghát pénzileg sem nagyon tudnánk finanszírozni.. Ja és arról nem is beszélve, hogy annyira azért nem tudunk jól franciául, hogy 5 napig nálunk lakjon egy tök "idegen" országból érkező ember. :)
Nos, ugyan a napnak még nincs vége, asszem nincs más bejelentenivalóm, így megyek is. A tegnapról viszont ma még beszámolok! :D

Ebből következik, hogy megszületett a 'döntés.' És jíííhááá, a Lánchíd lesz a jővő év elején bevezetett 200 Ft.-os érme hátoldalán. :))
Van bizonyítékom is ;) ; 

A Lánchíd lesz a 200 forintos érmén
 

Közel százezren szavaztak a győztes motívumra

 
Budapest, 2008. október 27. – A vártnál többen, csaknem kétszázezren vettek részt a Magyar Nemzeti Bank szavazásán, ahol a leendő 200 forintos érme képét lehetett kiválasztani. A szavazatok több mint felét a Lánchíd szerezte meg, így legrégebbi és legnépszerűbb Duna-hidunk szerepel majd legújabb érménken.

 A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52%) nyerte el, majd a fehér gólya (18%) és a Megyeri-híd (13%) következik. Negyedik lett a fakopáncs (8%), utolsó előtti a cifra kankalin (6%), a sort pedig a kövér daravirág (3%) zárja.

 A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd. A szavazáson résztvevők magas száma azt mutatja, hogy a lakosság valóban fontosnak tartotta, hogy elmondhassa véleményét és részt vehessen az új 200-as kialakításában.

 A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás és az a hosszú távú jegybanki cél áll, hogy az MNB megkönnyítse a lakosság majdani átállását az euróra. Az érme leghamarabb 2009 első félévében kerülhet forgalomba. A kétszáz forintos bankjegy – várhatóan 2009 végéig – szintén törvényes fizetőeszköz marad.

MAGYAR NEMZETI BANK

Szomorúfűz (március 1-10. szeptember 3-12.)

"Bájos, szép ember, aki a külsejével mindig nagy sikereket arat. Rendkívül érzékeny, empatikus lény, aki egy kicsit zárkózott is, ezért sosem tudhatja senki pontosan, hogy mit gondol róla. Ez nem is csoda, hiszen kettős személyiség: a távolba révedező szemű álmodozó, akin eluralkodik a melankólia, és a folyton pörgő, soha meg nem álló, nyughatatlan búgócsiga. Nem csípi a változásokat, először minden új dolgot elutasít, amit nem ismer.
Házias típus, akinek az egyik nagy célja az életben, hogy egy csendes családi fészket rakjon. Mivel rengeteget álmodozik és a fellegekben jár, gyakran panaszkodik arról, hogy senki nem érti meg. A munkában nagyon becsületes és szorgalmas, még a legnagyobb nehézségektől sem rémül meg. Egyetlen szeszélye az, hogy gyakoriak a hangulatváltozásai. Elismert művész lehet belőle.
Imádja a természetet, a város zaját gyűlöli, és mániákusan tartja a rendet. Komoly megérzései vannak, melyeket követve nagy sikereket érhet el. Képes ráhangolódni más emberek érzelmeire, nem ritkán okoz emiatt meglepetést. Sajnos sokszor előfordul, hogy pont emiatt a nagy fokú segítőkészség miatt kihasználják.
A szerelemben is nagyon szeszélyes: egyik pillanatban megsértődik, a másikban pedig már ki is békül. Nagyon fontos számára a társa állandó jelenléte. Legjobban a csalódástól tart, emiatt megfigyelés alatt tartja a párját, s a legapróbb félreérthető jelre ugrik. Folyamatosan bizonyítani kell neki azt, hogy szeretik, s féltékenységével szinte megfojtja szerelmét."

[Kiemeltem azokat a tulajdonságokat, amelyek igazak rám. Mostantól, ha tükörbe nézek, egy szomorúfűzt látok. !?!?]

Bemásolom a keddi horoszkópom.

"Teljesen össze vagy zavarodva egy kollégáddal vagy barátoddal kapcsolatban. Úgy érzed, hogy félreérthetetlen jeleket küld feléd arról, hogy szeretne több lenni az életedben, mint szimpla barát vagy munkatárs."

Na jó, nem mondom, hogy totálisan ez a helyzet, de azért van benne valami. Mert ugye aznap Ő is tök furán viselkedett, azok után, hogy elkérte a számom, és nem hívott.
És [megint] ott van K is... De vele csak hülyülünk, én úgy vettem észre. Ő basztat engem, én őt. :)

És most bemásolom a mai horoszkópot is. :P

"A szerelemi életed egy kicsit viharos mostanában. Nem tudod mit akarsz, fogalmad sincs, hogy mit vársz a jövődtől, s ez megnehezíti a kettőtök dolgát. Ha szingli vagy, mostanában különösen egyedül érzed magad."

Tulajdonképp az egészet félkövérré tehettem volna, mert ez viszont szinte 100%-osan célba talált. Ez számomra olyan érdekes... Hogy egy csomó ismeretlen ember helyzetét ennyire be lehet határolni...