[egy kicsi belőlem]

Hú, eltelt egy hét a Balatonozás óta. Nem is értem, hogy tudtam kibírni, hogy ne üljek le megosztani Veletek mindent!? :s Talán mert nem volt idő.. :-/ DE! Most itt az alkalom, szóval tessék hátradőlni és olvasni a beszámolómat! :D
A találkozót szombat reggel 7-re beszéltük meg egy bolt előtt, de végül áttettük 10-re, mert a csapat nagy részének még józanodnia kellett az előző napi buli után.. :D:P
Azt kell mondjam; pár dolog nem úgy alakult, ahogy azt én elképzeltem. De ez nem feltétlen baj, csak.. "Nem annyira jó."
Azzal, hogy indulás előtt még felugrottunk Z-hez, az ég világon semmi bajom nem volt. :) Sőőt, örültem is neki, mert így legalább megismertem a hugát. :)) Meg láttam a lakást is. :D Viszont az, hogy végül mégiscsak kocsival mentünk le Balcsira, egyáltalán nem tetszett. Nem ez volt megbeszélve és nem örültem neki, hogy miután bepakoltuk a cuccokat a csomagtartóba, D kinyitotta nekem az ajtót. Jelezve, hogy "indulunk".
Eleinte mondjuk nem tudtam, hogy most mi van!? Kivisznek minket a vonatállomásra, vagy mi!?
Az út első 1 órájában kissé be voltam szarva, mert elég rég ültem már kocsiban, meg nem tudtam azt se, hogy Z hogy vezet. És persze az is ott lebegett a szemem előtt, hogy mihez kezdek, ha esetleg Anyáék rámtelefonálnak, vagy valami.. Erre csak rátett egy lapáttal, hogy tettünk egy kis kitérőt. [Elvittük B-t innen-oda, onnan-ide.. Lényegtelen, a fő az, hogy azzal elment 1 óra legalább. :s]
Az út ezáltal legalább 3 órás volt, ami nekem egyáltalán nem okozott volna gondot, ha nem titokban történik.. :s Így viszont számoltam a perceket, hogy mikor érünk már le. :-/

Nem sokkal a leérkezés után újabb meglepetés ért; a fiúk olyanokkal riogattak, hogy remélik; lesz helyünk. :O Én meg csak néztem és nem tudtam elsőre felfogni, hogy mit akarnak ezzel mondani!? Aztán megtudtam; kiderült, hogy úgy mentünk le, hogy azt sem tudtuk; lesz-e szabad szoba!? A srácok a szerencsére bízták és úgy voltak vele, hogy ha nincs, alszunk a kocsiban, vagy valami hasonló módon oldjuk majd meg a helyzetet.. :'D
Hááát.. hazudnék, ha azt mondanám, hogy örültem ennek a spontaneitásnak.. :)
De szerencsére iszonyat mázlink volt: kaptunk 2 db 2 ágyas szobát. :))) Jeee :D:D:D

Miután kiszedtük a cuccokat a kocsiból, mindenki ment a szobájába, feltérképezni az adottságokat... :) Pééldául, hogy megfelelő-e az ágyikó!? :D:D:D:D Vagy hogy jól zárható-e az ajtó? :D:D:D:D:D:$$
Aztán átöltözés és irány a víz! :D
Szombaton mondjuk nem töltöttünk sok időt bent, mert mi is későn értünk le, meg kicsit hideg is volt. :s A nap további részét a bogrács előkészítésével töltöttük. Megmostuk és felvágtuk a zöldségeket, meg a húst. A "tábor"tűzről D gondoskodott minden szempontból. :)) Ő vágta a fát és a tüzet is Ő fújogatta, hogy meggyulladjon. :D Jó volt látni, hogy ehhez is mennyire ért.. :) Büszke voltam Rá. :)
A hozzáértése ellenére sajnos eltartott egy darabig, mire a tűz "használható" állapotba került és elkezdhettük főzni rajta a husit. Volt vagy' 23:15, mire elkezdtünk végre enni. :) De megérte várni, mert finom lett a kaja. Én nem is bírtam az egész kiszedett adagot megenni.
Evés utánra eléggé elfáradtam és ezzel nem voltam egyedül.. Miután megvacsoráztunk, D aludt is egy keveset az ölemben, amíg a többiek a tűz körül beszélgettek és cigiztek. :)) Ajj és úgy sajnálom, hogy arról nem készült kép. :( Jó lett volna kívülről látni, hogy hogy festettünk!? :)
Neki elég is volt annyi pihenés, így - velem ellentétben - Ő nem hagyta ki az éjszakai fürdőzést. :P Nekem igazából túl sok kedvem se volt hozzá [nappal sem vagyok az a vízimádó, aki állandóan vízben szeretne lenni, éjszaka meg aztán végképp nem.. :$], meg tényleg nagyon fáradt voltam már. :s Miután D elment, szerintem 10 percen belül el is aludtam. :$
Miután véget ért a pancsolás és D visszért a szobába, felkeltett.. Nem ok nélkül... :P Ennél többet nem írok le, úgysem fogom elfelejteni szerintem soha, így nem szeretném kiteregetni. Bocsánat. :$ :P

Másnap reggel meglepően korán ébredtünk fel; már 8-kor fent voltunk. :O Persze utána visszaaludtunk és lustálkodtunk. :D:D  Annyira jó érzés volt mellette aludni.. :) Vagy épp nézni, ahogy alszik.. :))) Olyan édesen aludt.. :) És úgy sajnáltam, hogy nem tudtam lefotózni. :( Kicsit össze voltunk gabalyodva, így féltem tőle, hogy ha megmozdulok, felkel. Ezért inkább csak feküdtem mellette és néztem.. :$:)
Elég gyorsan elszaladt a nap, mert a többiek is későn keltek. Viszont vasárnap már sokkal több időt töltöttünk a vízben. :) Órákig labdáztunk. :D Élveztem, jó volt nagyon. :D
Az mondjuk egy kicsit zavaró, hogy negyed óra séta után is csak derékig ér a víz, dehát.. Letérdeltem és akkor már vállig ért. :P

Vasárnap a saját készítésű étel Bolognai volt. :D Igyekeztük a legolcsóbb alapanyagokat megvenni és abból összehozni valami ehető kaját. Mondjuk a főzésből leginkább K és R vette ki a részét.. :)
Lehet, hogy az éhség miatt, de nekem nagyon ízlett a kaja! :D Jól is laktam azzal a nagy adaggal, amit Z szedett nekem. Eleinte soknak tűnt, de Z nyugtatgatott, hogy ha megmarad, majd D megeszi.. :P Végül nem volt szükség segítségre, elbírtam vele egyedül is és megettem mindet! :D
Evés után indultunk készülődni, mert úgy terveztük, hogy 6-7 körül elindulunk hazafelé.
Nos, ebből végül fél 8 lett, mert azzal nem számoltunk, hogy a stégtől való búcsúzkodás elhúzódik.. :P:)
Csináltunk soook sok képet. :))) Úgy sajnálom, hogy nem mutathatom meg.. :(
De örülök neki nagyon, hogy végre van mit nézegetni.. :) Jók lettek nagyon! :)

Kéépzeljétek, tegnap leugrottunk a Velencei tóra D-vel, K-val és K barátnőjével, R-el. :))
Ez az egész annyira hirtelen jött, hogy mikor háromnegyed 12-kor D megkérdezte a telefonban, hogy "Ma Velencei tó?", hirtelen lefagytam és szinte szóhoz sem jutottam. Őszinte leszek; eleinte nem örültem az ötletnek, mert D elég későn szólt, meg sajna fürdőruha téren is gondban voltam, de végül minden megoldódott szerencsére és boldogan mondtam igent. :)))
És nagyon jól éreztem magam!!!! :D:D:D:D:D
A vonatunk fél 4-kor indult, így fél 5-re már lent is voltunk négyen. Pár órával később Z-vel egészültünk ki, aki gondoskodott róla, hogy az amúgy is jó hangulat a továbbiakban fokozódjon. :D
Fúú, nagyon jól éreztem magam. :))) Ezt az is bizonyítja, hogy a tervezett 9 órai hazaérkezés helyett fél 11-re értem haza.. :s Kaptam is érte letolást, mert nem szóltam Anyáéknak. :s Szarul is éreztem magam miatta, mert láttam Anyán, hogy tényleg nagyon aggódott. :( De az sem volt kellemes, hogy megint az történt velem, ami lassan már az egész életemre jellemző lesz; nem tudtam örülni a saját boldogságomnak, meg a jó kis Velencézésnek, mert otthon mindenki ki volt bukva, hogy nem adtam hírt magamról.
És tudom, hogy jelentkeznem kellett volna, de egyszerűen nem érdekelt.. Végre egyszer jól akartam érezni magam és nem akartam mással foglalkozni.
És jó is volt. Élveztem, hogy nem kellett azon aggódni, hogy "nem érek haza időben" és hí meg há, mi lesz!? ...
Jó volt kicsit szabadnak lenni és spontán csinálni mindent. És leszarni, hogy mikor jön a vonat!?
És jó volt egy fél napot D-vel meg a többiekkel tölteni. :D Annyira élveztem és alig várom, hogy megismételjük! :D Ugyanis lesz folytatás! :D:D:D

Legutóbb nem meséltem el 2 dolgot.
Balatonon kipróbáltam a pálinkát és a cigit is. ["Hűűűha, de nagy dolog!"] Nem azt mondom, hogy nagy dolog, de számomra emlékezetes volt. És szerintem ezzel sokan így vannak.
Asszem pálinkát először és utoljára ittam, mert olyan kib*szott erős volt, hogy azt hittem; attól a kis kortytól tüzet okádok. :P
Viszont ami a cigit illeti... Az a szép hosszú és vékony szál kicsit "meghozta" a kedvem.. :P:$ Persze nem fogok rászokni, mert eddig is megvoltam nélküle és ezután is megleszek, de egyáltalán nem biztos, hogy többé nem kerül a kezembe dohány. :P
 

Valójában tegnap értünk haza, de gondolom sejtitek, hogy nem az volt az első dolgom, hogy leülök a gép elé. [Szerettem volna, de nem úgy alakult. :P]
Helyette inkább takarítottam Apa után, mert mialatt mi Balatonon voltunk, ő otthon kifestette a szobánkat. [Ami állítólag 3 napos munka, ő mégsem tudott végezni vele 1 hét alatt.] Most ezt a témát hagyom, mert csak elrontja a kedvem.

Térjünk rá a Balatonszéplak-alsón töltött 1 hetes nyaralásra! :D
Az első 2 napról nem számolnék be túl hosszan, mert számomra borzasztó élmény volt, mivel elkaptam valami vírust, aminek köszönhetően 2 napig hánytam és hasmenésem volt.

Azon gondolkodom, hogy most úgysem tudnám minden nap eseményeit felidézni, így inkább belevágnék a közepébe. :D
F-el összehaverkodtunk Balatonon pár fiúval, akik közül kettőről [akik testvérek] kiderült, hogy egy utcával lejjebb laknak, mint mi. :Đ Most persze nem ez a lényeg, hanem az, hogy tényleg jóba lettünk. Olyannyira, hogy hajnalokig tartó csocsózások voltak, elmentünk együtt biciklizni, alkoholos filccel firkáltunk egymásra, 20-án vbk-ztunk és jókat nevettünk együtt. :D Igazi nyári kaland volt ez az "együtt" töltött hét. :D

A fiúk nevét természetesen nem írom le, csak a megszokott módon. :D
D fiatalabb nálunk 2 évvel. Kicsit emós [ezt nem azért írom le, mert baj] és tök jófej. :D Jókat ökörködtünk vele, bár fényképezkedni nem szeret.
M is fiatalabb nálunk; 1 évvel. Rá sem tudok mást írni, mint hogy jófej és vele is jókat hülyéskedtünk. Vicces srác. :D
K idősebb (!) nálunk, ő 22 éves. Ez érezhető is volt a viselkedésén, mert mindannyiunk közül ő volt a legmegfontoltabb. Legalábbis amikor biciklizni mentünk, mert akkor eleinte velem kullogott hátul és mindig kérdezgette, hogy hogy boldogulok, később pedig előre ment és figyelte az utat. :D Őt is megkedveltem, mert udvarias, tisztelettudó, és vicces. :D Sokszor voltam a párja csocsóban és akkor is folyton nevetetett. :D:D

Z és D valamikor a hét közepe felé érkezett, velük szombat éjszaka beszélgettünk egy jót. :D Vicces volt, mert eleinte csocsóztunk, aztán mi F-el elköszöntünk, mert másnap a pakolás meg az indulás miatt korán kellett kelni és nem akartunk hajnalokig fentmaradni. Erre Z megkérdezte, hogy meddig vagyunk fennt, és mi azt válaszoltuk, hogy még 1 óra hosszát biztos. Erre azt mondta D-nek, hogy akkor ők csak fél órát biliárdoznak..
F-el azt hittük, hogy csak viccel, de nem így volt: kis idő elteltével - mikor mi már pizsamában feküdtünk az ágyunkban - bekopogtak és megkérdezték, hogy nem "lógunk"-e ki!? :D Természetesen kimentünk és egy baráti csocsózás után kiültünk beszélgetni. :D
Abból a trécselésből azt szűrtem le, hogy Z is olyasmi felfogású, mint K. Emellett teljesen hülye [a szó jó értelmében] és marha vicces. :D:D
D-ről inkább azt mondanám, hogy csendesebb és "nyugisabb", mint a többi fiú. Róla túl sok mindent nem lehetett megtudni.

A bemutatások után beszámolnék még 1-2 dologról, például, hogy átismételtem a biciklizést. Ahogy említettem korábban, a fiúkkal egyik nap elmentünk tekerni - nem volt hosszú túra, szerintem fél óra alatt megjártuk. :)
Továbbá megtanultam csocsózni, ami azért is fura, mert engem ezidáig sosem vonzott ez a játék. Viszont minden egyes éjszakai/hajnali meccsezést nagyon élveztem és azt kell mondjam; nem most játszottam utoljára! :D

A fiúkra visszatérve; D-nek és K-nak is bejött F.
Ami persze nem baj, de azon, hogy F hogyan viselkedett K-val, meglepődtem. Azzal még nem is lett volna baj, hogy folyton kacérkodtak egymással, hisz ilyesmit mind az 5-en csináltunk a nyaralás alatt. És ezek csak kétértelmű mondatok voltak, amiken aztán órákig csámcsogtunk.. :P
De K és F [mellesleg K-nak is van barátnője] szerintem messzire mentek. K azzal, hogy folyton F-et fogdosta, sőt egyszer még bele is harapott a kezébe, F pedig azzal, hogy mindezt hagyta. Én elhiszem, hogy jól esik neki, ha körbeugrálják a fiúk, de nem kéne túlzásba vinni a barátkozást.
Nagyon nehezemre esett magamban tartani a véleményem, de muszáj volt, mert ha bármit is mondtam volna, abból biztos hatalmas veszekedés lett volna és nem szerettem volna elrontani a nyaralást, így inkább nyeltem egy nagyot. Jó nagyot..
A mai napig tartom a véleményem és biztos vagyok benne, hogy ez csak erősödni fog, ha nekem is lesz valakim. Én biztos nem fogok így viselkedni egy fiúval, ha neki is (!) és nekem is (!) lesz valakim.. Szerintem ez túl sok volt és fordított esetben nem tudnám szó nélkül hagyni.

A legfurább az, hogy nemrég F volt kiakadva, amiért P beszélgetett 2 lánnyal egy bevásárlóközpontban, mikor vele találkozott. És legszívesebben ezt vágtam volna az arcába, mikor olyan felhőtlenül elvolt a fiúkkal..

Lehet, hogy most a "féltékenység" is beszél belőlem, mert nem esett jól, hogy a fiúk F-hez jobban ragaszkodtak, de szerintem igazam van.
És jó érzés volt, amikor utolsó nap F később kelt, mint én és nem tudott elköszönni K-tól. Ha korábban nem történik meg, hogy ő kel hamarabb és eszébe sem jut, hogy keltsen engem, talán vasárnap reggel szóltam volna neki és ő is eltud köszönni, de nem így történt. És valahol én nem is bánom ezt.. Ennyit megérdemelt, azok után, ahogy viselkedett.

Mára ennyit a beszámolóból, holnap folytatom, mert van még mesélnivaló! :D

Nem is húzom-halasztom tovább, mert visszaolvastam a hosszas kimaradásom előtti utolsó bejegyzést, és azt véltem felfedezni, hogy Visegrádról nem meséltem el semmit. :S

Nos, annyiról talán már volt szó, hogy csak a Suli DÖK-ösei, valamint a kiemelkedően jó tanulók vehettek részt a kiránduláson. Komolyan mondom, nem is hittem volna, hogy Visegrád ennyire közel van! Szinte percre pontosan 1 óra alatt odaértünk. És hála az égnek, megúsztuk az esőt is, mert csak addig esett, amíg a buszban utazgattunk... :):)

Hát mit mondjak, a sofőr elég f*sz volt... Azt még csak-csak megértem, hogy nem lehet felállni, meg járkálni út közben, de nála kajálni, sőt hátrafordulni sem lehetett! Ha valaki "megszegte" ezeket a 'szabályokat', rögtön mind a 4 tanár ráförmedt... [pfff...]

Tulajdonképp túl hosszas beszámolót nem tudok tartani, mert csak egy izgalmas dolog történt. Életemben, azaz életünkben először BOBoztunk V-vel. Tudjátok, amikor egy kis autó-szerüségbe kell belegyömöszölni magad, aztán egy "sines" pályán kell hullámozni. :P

Bevallom, először tartottam az egésztől, és többször végiggondoltam, hogy akarok-e menni!? De aztán erőt vettem magamon, és azt mondtam; "Vágjunk bele!" Nem bántam meg, igazi élmény volt. Jól éreztük magunkat.

Annak nem örültünk, hogy 2 órával előbb értünk haza, de a nap végén ez sem volt olyan rossz, mert a kirándulásra kapott pénzből beültünk a Burger Kingbe. :)

Élményekkel teli, kalandos napot könyvelhettünk el. :)