...hogy feladtam...
...hogy még most sem léptem túl rajta...
...hogy egy köpésre van tőlem hétvégenként...
...hogy semmit sem tehetek...
...hogy Ő nem akar semmit...
...hogy sok a lecke...
...hogy itthon mindig eszembe jut minden...
...hogy minden este bőgök miatta...
...hogy nekem soha nem jön össze semmi...
És a legszarabb az, hogy ebből szinte senki nem vesz észre semmit...
Szar...
2008.09.30. 18:47
Címkék: szomorú magányos
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://linnya.blog.hu/api/trackback/id/tr92689473
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.