[egy kicsi belőlem]

Rájöttem, az amit K iránt éreztem, csak valami fellángolás volt. Illetve talán még most is az. Mert olykor-olykor én is úgy viselkedem, mint aki akar tőle valamit.. De rájöttem, ez nem komoly. Talán csak azért volt, mert körülöttem sok ember bepasizott - köztük a testvérem is - , és mivel úgy érzem néha, mintha ő is akarna valamit, nem 'ellenkeztem'. De nem történt semmi köztünk, csak puszi-váltások, de azok is csak szigorúan barátiak voltak, és nem csak ő kapott tőlem, illetve ő sem csak nekem adott. Szóval, lehet, hogy kicsit vonzódom hozzá, de semmi több! Ez nem szerelem.
A következő idézet pont ide illik. Ugyanis K rendes, kedves, de nem helyes annyira, hogy belezúgjak.

"Többé nem titkolhatom...
Hallgass meg, el kell mondanom;
Igazán bírlak téged.
De ami nincs meg, pont az a lényeg!"
/No Thanx/
 

Azt se tudom, hogy kezdjek neki.
Van egy fiú a Suliban. Aki az utóbbi időben nagyon megtetszett. Eddig nem érdekelt, mert hosszú haja volt... és hát hogyis mondjam.. nem állt neki valami jól. De mióta levágatta...
Szóval, oda akarok kilyukadni, hogy kezdem egyre jobban megkedvelni, ami nem jó. Mert egy ideig nem szeretnék szerelmes lenni. Viszont, ha így haladok, az leszek megint. És utána megint csalódok, és minden kezdődik előlről.
Úgy tervezem, a szünetben változtatok egy kicsit. Újítok, ha úgy tetszik. Aztán meglátjuk, ki mit szól a változáshoz, és hogy hogyan tovább.
Mindenesetre, ha továbbra is jár röplabdára, elkezdek vele dumálni.. Egy kis beszélgetésbe nem lehet belehalni. :P

Különben annyit már elárulhatok Róla, hogy 18 éves, bal kezes [<33], egy Vadasparkban dolgozik, tehát nagy valószínűséggel szereti az állatokat. :)