Azért tartogatok mára egy hoszabb beszámolót is. :)
Kezdeném ott, hogy a tegnapi nap első 2 óráját a Mekiben töltöttem a csajokkal. :) Eredetileg csak az angol órát lógtuk volna le, mert úúúútálom/juk a tanárt. De később F és H kitalálta, hogy mi lenne, ha még maradnánk 45 percet?! :P Szerencséjük volt, mert éppenséggel még mindig mérges voltam [és vagyok is] a tesi tanárra, ezért belementem.
Így csak valamikor fél 10 tájt értünk be a Suliba.
De amilyen szerencsénk volt, rittig nem voltak az Ások, és rittig kosaraztak tesin!!! Mérges voltam kurvára, amikor megtudtam. Az csak rátett egy lapáttal, hogy összefutottunk mindkét tanárral, és rögtön kérdőre vontak minket, hogy mért nem voltunk órán?
A legjobban az dühített fel, hogy ma az angol tanár odament ebéd közben F-hez és H-hoz, és azt mondta nekik, hogy elég barátságtalan viselkedés volt az a hétfői elalvás... [ugyanis azt mondtuk mindenkinek, hogy H nálunk aludt, és együtt aludtunk el.. :P] És hogy ez így nem lesz jó, mert F múlt héten egy órán sem volt jelen. Hát basszus, ha egyszer lázasan fekszik itthon, akkor hogy mennyen be??? Ráadásul majd pont egy ilyen buzeráns angol órára jön be... pfff Nem tudom, mit gondol ez az idióta tanár!?!?!

Más téma;
A srác, akivel levelezek, a tegnapi levelében megemlítette, hogy valamikor találkozhatnánk.. Sejtettem, hogy valamikor majd eljutunk idáig. És tartottam is tőle, mert..... Igazából nem is tudom, miért.
Hisz attól, hogy személyesen beszélgetünk, még nem lesz semmi. F örül neki nagyon. Azt gondolja, B által majd talán nem fog érdekelni F. Pedig ez nem így van. Lehet, ez is közrejátszik a félelmemben. De én alapjáraton ilyen vagyok. Tartok az új dolgoktól. Az efajtáktól legalábbis..