Szerettem volna korábban írni, mert akkor még a kedvem is szar volt, de most kezd kicsit javulni.
A mai napom elég rossz volt, már a kezdetektől fogva. Mikor Anya bejött kelteni negyed 7-kor, már amiatt ki voltam bukva. [Ugyanis megkértem, hogy 6-kor keltsen, mert kiakarom vasalni a hajam.] Meg szerintem "bennem maradt" a tegnap esti rosszkedv és a kettő tette ki a napom hátrelevő részének hangulatát.
Ezek után jött még az eső, meg a 10 perces várakozás az udvaron.. És a sok rohadék óra, meg a tudat, hogy negyed 5 körül vergődök majd haza..
Az órákat túlzottan nem részletezném, mert nem azok b*szták el a kedvem. Azok max rátenni tudtak a hangulati állapotomra. Legjobban az verte ki a bisztosítékot, mikor G megkérdezte, hogy mi van F-el? Tudom, szemétség, hogy azon buktam ki, hogy megkérdezték; mi baja a tesómnak, de nem az volt a baj, hanem az, hogy KI kérdezte meg. [Immáron másodszor, ugyanis hétfőn is érdeklődött..] És rohadt szarul esett, mert mikor én voltam beteg, az senkit sem érdekelt.. és nem is zavart senkit.. :'(
Ja igen; a 2 magyar órát valahogy túléltem, de írtunk egy b*zi dolgozatot a Candide-ból, ami elég szarul sikerült. Ahhoz képest, hogy nyáron elolvastam a könyvet, egy kérdésre sem tudtam válaszolni, amit a tanár kérdezett a történettel kapcsolatban. :|