Igyekszem nem bőlére ereszteni az írást, mert ahogy észrevettem, mostanában nem egyszer előfordult, hogy csak "száraz" mondatokat írtam.
Sok száraz mondatot.
Amit nem hinném, hogy túl szívesen olvas bárki, aki épp erre téved. Bár, ha jobban belegondolok, még mindig nem elsősorban Nektek írom a blogom [elnézést mindenkitől!!], hanem magamnak. Egyrészt, mert mostanra teljesen felfüggesztettem a kézzel és tollal való feljegyzéseket egy arra alkalmas füzetbe, másrészt pedig, mert kellemes érzés visszaolvasni azt a rengeteg dolgot, ami velem történt a hónapok [lassan évek..] során. :)
Na de befejezem a folytonos elkalandozást, mert megint túlzásba fogom vinni az írást. :P
A mai nappal kapcsolatban csak néhány [számomra] fontos dolgot szeretnék megemlíteni.
Órarend szerint haladva a matekkal kezdeném, amiről csak annyit tudok mondani, hogy; NEM ÉRTEEEEM! :'( :'( Múltheti hiányzásomnak és F eltört, jobb kézen levő mutatóujjának hála, egyikünknek sincs meg a tanult anyag, így még nem sikerült elsajátítanunk. Én speciel még a témát sem tudnám megnevezni, amiről szó volt a mai órán. :| És ez kikészít. Mert amúgy is utálom a matekot - ez amolyan genetikai tulajdonság, ami szerintem az emberek 95%-ában benne van - és mert nem akarom, hogy ez legyen az egyetlen tantárgy, amiből szarul állok. Ugyanis, úgy néz ki, hogy egyelőre minden jegyem 3-as és afölötti értékű. :D:D
A következő dolog egy rövid bejelentés lesz; 4-es lett a kémia dogám! :) Erről csak annyit dióhéjban, hogy közel 1 hónapja [!!!] írtunk egy dolgozatot az oldatokból és oldódásból. Én pedig készültem rá, és ennek köszönhető ez a jó jegy. :) Mellesleg a tanár is megdícsért, aminek külön örültem. :)
Zárásul pedig egy kis rossz hír.
Azt hiszem, ma már teljesen világossá vált számomra, hogy a fizika tanár kipécézett magának. Ezt úgy képzeljétek el, hogy az osztályból én vagyok az egyik [??] gyerek, akit alkalom adtán szivat. Igen, jól olvassátok.
Ugyanis KG olyan tanár, aki lazán beszól egyes embereknek és emellett megszégyeníti őket több diák előtt. Ha jól számolom, velem ma tett hasonlót másodszorra.
F múltheti balesete ugyanis pont fizika óra előtt történt, így abban a szünetben "kellett" intézkednünk, ami fizika előtt volt. És mivel egy 10 perces szünet alatt nem lehet fájós kézzel átöltözni, megebédelni és eljutni a tanáriba, belecsúsztunk az órába is. De akartunk intézkedni, hogy később emiatt ne legyen probléma. Így hát, mikor láttam, hogy KG épp kifelé tart a tanáriból, szóltam neki, hogy F és én beszélünk az igazgatóhelyettessel a baleset miatt. De ő még csak végig sem hallgatott, csak annyit vágott a fejemhez, hogy; "Órán? KIZÁRT DOLOG." És elviharzott.
Én pedig köpni-nyelni nem tudtam a ledöbbenéstől, így gyorsan elmondtam F-nek, aki azt mondta, hogy akkor én menjek be órára, ő pedig ott marad és intézkedik. Mivel beletelt néhány másodpercbe, míg ezt letárgyaltuk, én a tanár után értem be a terembe. Ami neki rohadtul nem tetszett, így még a jelentés előtt ki is küldött, mondván, hogy nem kopogtam, így ki kell mennem és vissza kell jönnöm újra.
Ezt követően volt még egy kis nézeteltérés, mert azt, hogy menjek vissza, nem hallottam, így emiatt is kaptam lebaszást. Majd amiatt is, hogy órán akartam elintézni, hogy kapjunk kikérőt F balesete miatt. És még sorolhatnám..
Persze én mindent végighallgattam és lenyeltem. Mint egy jól nevelt 'kislány'. Mert az is vagyok.
Amit most rohadtul bánok, mert már akkor meg kellett volna mutatnom neki, hogy velem "csak úgy" nem lehet szórakozni. De mivel ma is volt egy kis 'szóváltás' [illetve beszólás az ő részéről..], és én ma sem szóltam semmi olyat vissza, amiből rájöhetne, hogy nem lehet engem mások előtt megszivatni, ma sem történt semmi. Olyan értelemben nem, hogy mostantól kezdve bármelyik órán belém köthet újra. Bármi miatt, ami neki épp nem tetszik.
Mert már tudja, hogy nem fogok visszaszólni, csak hagyom, hogy végigmondja és nyeregben érezhesse magát.
Miért kell nekem ennyire talpraesetlennek lenni? Miért nem vagyok képes "megvédeni magam" ilyen helyzetekben?
Már úgyis késő...
