[egy kicsi belőlem]

Caramel: Lélekdonor

Úgy múlik el minden, ami fáj,
hogyha úgy tartja kedve; néha hazajár.
Nem szól Hozzád, csak leül egyedül [egyedül].
Hogy érezd, hogy élsz ott legbelül.

Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el.
Keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel.
Van, amikor ringat lágyan, és van, hogy elsodor.
A szerelem az egyetlen, mi lélekdonor.

Oly sok a szó, ami betakar.
Folyton beszél, de semmit nem akar.
A pillanat, ami sokat ér, némán múlik el.
Egy ölelés épp elég, ha búcsúzni kell.

Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd, kérlek gondolni Rám!
Lesz, hogy csak ringat lágyan, és lesz, hogy elsodor...
De a szerelem az egyetlen, mi lélekdonor.

Tudom, mindenért harcolnunk kell.
Egy őrölt mondat miatt nem múlhat el.
Az idő telhetetlen, van, hogy mindent elrabol.
Van, akinek Te vagy a lélekdonor.

Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el.
Keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel.
Van, amikor ringat lágyan, és van, hogy elsodor.
A szerelem az egyetlen, mi lélekdonor.