HTML

[egy kicsi belőlem]

Nektek, tőlem.. vagy inkább magamtól nekem.?

Naptár

március 2011
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Választék

Címkefelhő

Ami kimaradt

lény 2011.03.26. 23:20

Nem hagytam ám annyiban azt sem, hogy H eltitkolta előlem ezt a dolgot. Tegnap úgy alakult, hogy tudtunk sétálni egy nagyot a jó időben és akkor rátértem erre a témára.
Elmondtam neki, hogy nem esett jól, hogy nem mondta el és megkérdeztem még egyszer, hogy tulajdonképpen miért is történt ez így?
Mire azt felelte, hogy "már el volt döntve [azaz én már eldöntöttem], hogy mi lesz és nem akartam bekavarni ezzel".
Én meg közbevágtam és nyomatékosan a tudtára adtam, hogy nem, nem volt eldöntve, mert én addig a napig folyamatosan azon agyaltam, hogy mit csináljak!?
Írjak-e Neki? Ha igen, akkor mikor és mit? Megemlítsem-e Neki ezt meg azt, amikor beszélünk?
És még sorolhatnám az ilyen dolgokat..

Szóval a lényeg, hogy én addig a napig nem voltam képes eldönteni, hogy mit kezdjek az A és a közöttem levő kapcsolattal!?
Mert mindig történt valami, ami megváltoztatta a döntésemet és így állandóan "visszatáncoltam" az eredetileg felállított tervhez.

A H által elmondott dolog viszont egyértelmű döntést váltott ki belőlem, ami már nem fog megváltozni.
Most már tényleg biztos vagyok abban, hogy az a helyes döntés, ha nem beszélek többet A-val.
Ha nincs köztünk semmiféle kapcsolat, még beszélőviszony sem.
Nekem ez lesz a legjobb.

Az pedig, hogy Neki mi a legjobb, már nem érdekel. Elegem van abból, hogy folyton az Ő érdekeit tartsam szem előtt.
De kívánom, hogy valamikor döbbenjen rá, hogy nagyon nagy hiba volt, hogy így bánt velem.
Azt szeretném, ha Neki is fájna, nem csak nekem...

jóéjt.

Címkék: gondolatok dolgaim ez~van

Szólj hozzá!

Elmagyarázom.

lény 2011.03.26. 22:59

Szerdán írtam Neki egy sms-t, mert persze voltam olyan hülye és nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg Tőle, hogy haragszik-e rám!? .. :s
Azt írta, hogy "Nem. Kéne úgy érzed?"
Mire én azt feleltem, hogy "Nem tudom, csak múltkor el se köszöntél msn-en, meg azóta nem is beszéltünk és féltem [??? Úristen, de hülye voltam, hogy ezt írtam.. :s], hogy haragszol."
És basszuskulcs, tudtam, hogy azt fogja írni, hogy azért nem írt, mert már nem voltam fent.!
Nézzétek csak; "Jah hát akartam írni de leléptél már!" Aztán megint rákérdezett a "haragudós dologra" -> "De kéne haragudnom?"
De ez a léléptél szöveg is milyen már???? Nehogy már rámkenje, hogy nem írt! Még én vagyok a hibás, hogy nem vártam újabb 7 percet, vagy akár többet is a válaszára? áááá :@

Nos, miközben az utolsó sms-t olvastam, H-ékkal beszélgettünk és ugye nem titkoltam előttük, hogy ki írt, ezért A-ról kezdtünk el beszélni.
Mire H egyszer csak 'kifakadt' és azt mondta, hogy nem érti, hogy azok után, hogy A "legyerekesezett" engem, miért írogatok még sms-t Neki? Mire én azt feleltem, hogy nem gyerekesezett le [vagy legalábbis nem mondta ki konkrétan] és mivel érdekesen váltunk el a legutóbbi beszélgetéskor, tényleg érdekelt, hogy most mi van!? És ezért írtam Neki sms-t.
Erre H mit csinál? Halkan megjegyzi, hogy "neked nem mondta.."

Én meg csak nézek és azonnal visszakérdezek, hogy MI????
H meg néz rám és beavat, hogy a napokban beszélt A-val msn-en, amikor is A azt mondta neki, hogy én gyerekes vagyok.

Én meg lefagytam.
Konkrétan azt sem tudtam hirtelen, hogy mit csináljak, mert egyszerűen ledöbbentett ez a sok dolog egyszerre.
Az, hogy H nem is mesélte, hogy beszélt A-val.
Az, hogy A ilyet mondott.
Az, hogy H azt sem mesélte, hogy A ezt mondta neki.
És az, hogy még ő volt fölháborodva, amikor kibaszottul kiakadtam, hogy nem mondta el!!!

Elöntött a méreg és azonnal le is támadtam H-t a kérdéseimmel.
Hogy mikor volt ez?
Hogy A-val rólam beszélnek-e msn-en?
Hogy ha így van, akkor miért beszélnek rólam?
És hogy ezt mi a faszért nem mondta el nekem??? Már aznap, mikor történt!?!?!?!?

Erre ő is tökre felháborodott, hogy miért csinálok ebből nagy ügyet, amikor nekem is mondta ezt A.. [Nem. Nem mondta!]
Meg akkor mentegetőzött, hogy azért nem mondta el, mert nem akart bekavarni ezzel, vagy valami ilyesmi.

Én meg csak néztem.
Aztán meg kimentem a wc-re, mert egyszerűen nem bírtam ott maradni.
H úgy felbaszta az agyam, hogy muszáj volt kimennem kicsit, mert különben felrobbantam volna.

Egy szempillantás alatt megbántam, hogy vettem a fáradtságot és írtam A-nak. És attól a perctől kezdve már az sem volt kérdés számomra, hogy hogyan tovább!?
Ott végleg eldöntöttem, hogy befejezem ezt.
Befejezem az utolsó utáni utáni reménykedést, hogy hátha... hátha mégis meggondolja magát és hátha mégis...
ÁÁÁ le se írom, mert a mai napig olyan mérges vagyok , hogy tüzet tudnék okádni!

Nos, miután ezt a kibaszott fontos információt H a tudtomra adta, úgy bedühödtem, hogy azt írtam vissza A-nak, hogy "Régen nem volt akadály, ha nem voltam msn-en. Nem kéne haragudnod, mert én nem csináltam semmi olyat veled ellentétben! Este beszéljünk."
És szerintem még így sem voltam bunkó, vagy szemét.

A erre különböző kérdéseket tett fel az üzenetében; "Én mit csináltam? Elmondod? Dolgozom megvársz?"

Basztam válaszolni.
És jól esett, mert így legalább megtudta, milyen érzés, amikor az ember nem kap választ az üzenetére!
De nem hagyta annyiban, körülbelül 1 óra múlva megint írt, de akkor már csak annyit, hogy "Hahó!"
És én basztam erre is válaszolni!
Ő ne hahózzon nekem, amikor a hátam mögött olyanokat mond rám, hogy gyerekes vagyok!
És ne kérjen számon, hogy miért nem válaszolok az sms-ére, amikor Ő ugyanúgy csinált már velem ilyet nem is egyszer! És nekem jó okom is volt rá, hogy ne írjak vissza Neki!
És különbenis!? Hagyjon békén a picsába... Szakít velem, aztán találkozunk, csókolózunk és abban maradunk, hogy Ő kér egy kis időt, amit én teljes mértékben tiszteletben tartok [mert egy hülye fasz vagyok!], aztán elmondja, hogy az együtt alvás megoldhatatlansága miatt inkább nem kezdi újra velem, de közbe meg majdnem naponta sms-ezünk és msn-ezéskor meg állandóan célozgat a szexre. És azt meg nem "hajlandó" megbeszélni velem, hogy a történtek után miféle kapcsolat "legyen"/van köztünk!?
És ezek után legyerekesezik engem és mikor leírom Neki, hogy van okom arra, hogy haragudjak , még Ő kér számon sms-be? Meg hahózik?????

És ÁÁÁÁÁ
Én vagyok a gyerekes???? ÉN?
Nem én megyek vissza huszonötezerszer ugyanahhoz a ribanc kurvához, aki állandóan csak veszekszik velem, mindenért engem hibáztat és mindig úgy intézi, hogy neki legyen igaza!!!!


Nem vártam meg msn-en aznap este.
Igazából nem is tudtam volna, mert ugye másnap suli, koránkelés, izéé.. :s
Szerintem, ha megtudtam volna, akkor tuti beszélek Vele és a fejéhez vágom, amit gondolok! Tényleg olyan szinten mérges voltam, hogy leszartam volna azt is, ha hatalmas veszekedés lett volna a beszélgetésből.

De nem lett.
És most az a helyzet, hogy azóta nem is beszéltünk. Meglepő és dühítő, mert ezek szerint kurvára hidegen hagyja A-t, hogy miért vagyok mérges !?
Tegnap fentvolt msn-en, de nem írt. És ez olyan mértékben dühít, hogy el sem hiszitek..
A faszért ilyen!?!?
A faszért hagyja ennyiben és szarja le az egészet!? És engem!!!!

Menjen Ő a jóbüdös fenébe! A hülye kurvájával együtt!

Így legalább eltűnt az életemből.
Jobb is így! Sokkal jobb.

Címkék: múlt váratlan dühöngő dolgaim káromkodós ez~van mások dolgai kérdem én

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása