[egy kicsi belőlem]

És kurva szar, hogy hónapok óta nem tudok leülni blogolni. :(
Bevallom, volt, hogy eszembe sem jutott, mert mióta D-vel vagyok, szinte az egész világ megszűnt számomra. :$

És talán még most is alig bírom felfogni, hogy 5 hónapja Vele vagyok. (: Egy magas, helyes, kedves, vicces, figyelmes, odaadó, önzetlen, okos, erős, bátor, megértő és értelmes férfival (!!), aki mindig meg tud lepni a figyelmességével. És valahányszor találkozunk, vagy beszélünk telefonon, mindig érezteti velem, hogy mennyire szeret.
És ezt fel sem tudom fogni, mert nem tudom mivel érdemeltem ki!?
De nagyon hálás vagyok érte, mert D-nél jobb embert el sem tudnék képzelni magam mellé.
Egyszerűen szeretem. Tiszta szívből.

Picsába. :'(
Múlt hét vége óta annyira rámjár a rúd, hogy az hihetetlen. :'( Szerda éjjel olyan szarul voltam, hogy azt hittem belepusztulok. :( Hánytam, hasmenésem volt és nagyon fájt a hasam is. Mindemellett kurvára kiszáradtam és csak kortyonként ihattam egy keveset. :-/
A lebetegedésemnek hála, nem tudtam D-nél tölteni a hétvégét, ami nagyon nagyon rosszul érintett mindkettőnket, főleg, hogy mostanában az Ő életében sincs minden rendben.. És ahelyett, hogy mellette lettem volna, még én szorultam az Ő ápolgatására. :'( Kurvajó.

Ennek tetejébe ma, mikor végre láthattam volna 20 percnél több időre D-t és végre Ő sem szétesve, legyengülve, sápadtan és smink nélkül láthatott volna engem, nem tudtunk találkozni. :'(:'(:'(
Mert most meg Ő érzi magát rosszul. :'( Akkor kelt fel, amikor délután 4 körül írtam Neki egy sms-t, hogy mi újság Vele és mikor láthatom? Néhány perccel később fel is hívott rögtön és megbeszéltük, hogy a mai tali elmarad.. :'(
És legszívesebben elsírtam volna magam. Mert tényleg annyira vártam a mai napot, hogy az számomra is meglepő volt. Szinte aludni nem tudtam az izgatottságtól. Komolyan mondom, mint valami gyerek, aki a Szent este előtt nem bír magával.
Erre tessék.. Nem hogy ma nem találkoztunk, de ha holnap sem lesz jól D, akkor lehet, hogy csak hétvégén látjuk egymást. :'( És hol van az még..!? :(

Sajnálom, de nagyon úgy néz ki, hogy mostanában már csak nagyon ritkán fogok jelentkezni, mert egyszerűen nem tudok időt szakítani a hosszabb blogolásra. :'(
Nem örülök neki, mert az utóbbi hónapokban elmondhatatlanul sokszor voltam boldog - D miatt :)))) - és jó lett volna kiírni magamból, de sajnos nem volt rá lehetőségem. :s

Azért most annyit leírnék, hogy a Nála töltött 2 nap megint annnyira jó volt.. :))) :D
Imádok Vele lenni. :$ Hozzábújni, simogatni, ölelgetni..
Legszívesebben el sem engedném, hanem egész nap csak csüngenék rajta és puszilgatnám. :$ :))
És úúgy hiányzik. :( Pedig ma reggel váltunk el egymástól.. Csak már annyira ragaszkodom Hozzá, hogy pár óra kiváltja a hiányát.
Szeretem! Nagyon nagyon nagyon szeretem. :$:)

Úgy döntöttem, hogy nem lesz hosszú beszámoló. Ahhoz túl sok idő eltelt már a történések óta és egyrészt nincs kedvem mindent felidézni és pontosan leírni, másrészt nem is tudnék már mindent pontosan megosztani Veletek. :( Bocsánat!

A legfontosabb úgyis az, hogy Nagyon Szeretem D-t! :D
És pénteken voltunk 4 hónaposak! :D:D

És alig várom, hogy csütörtök legyen, mert akkor megint Nála alszom.. :)