HTML

[egy kicsi belőlem]

Nektek, tőlem.. vagy inkább magamtól nekem.?

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Választék

Címkefelhő

Túl a tegnapon.

lény 2009.01.31. 20:31

Persze csak, ha a naptárba nézünk, nézek. Mert én nem tudom a rossz dolgokat 1 nap alatt feldolgozni. Ahhoz, hogy Őt is elfelejtsem valamelyest, legalább 3 hónapra volt szükségem.
De arra, hogy már nem érdekel [vagy legalábbis nem olyan szinten, mint néhány hónapja], csak ma jöttem rá igazán, amikor a tesómmal elmentünk sétálni. Jártunk arrafelé is, amerre augusztus 1-én Vele voltam.. És nem történt semmi. Mégcsak nem is hoztam szóba, hanem F kérdezett rá, hogy nem rossz-e most nekem, hogy itt vagyunk!? ...
Mondtam neki, hogy még a tegnapon rágódom, és már különben sem érzek Iránta Úgy...

Jól esett ez a kis kiruccanás. Addig sem voltam egyedül, és legalább egy kis időre elvonta a figyelmem a történtekről. Nem is tudom, mikor mentünk el utoljára mi ketten?
Már hiányzott. Jól kibeszéltük magunkból, mi nyomja a szívünket, hazafelé pedig nagyokat nevettünk. :D

És vettem magamnak egy szuper sapit!!! :D Mikor megláttam, nagyon megtetszett, ezért felpróbáltam. És nem is állt rosszul.. :$ :) Aztán megpillantotam az árát; 390Ft!!! Nem hagyhattam ott. ;)


De hogy a péntek után mihez kezdek? Úgy értem; adjam fel végleg?
Időm se volt úgy igazán beleszeretni... Az jó, vagy rossz? Elvégre, ha nem szerettem annyira, akkor nem is fájhat túlságosan, hogy összejött B-vel. De nekem mégis fáj. Nagyon.
És most rosszabb, mint azelőtt volt; nem elég, hogy ez az utolsó éve a Suliban, de még barátnője is van. Ennyi, vége. Nincs mit tenni. Marad a beletörődés...

Már előre rettegek az elkövetkezendő hetektől/hónapoktól. Hogy fogom kibírni, ha meglátom őket együtt? Ráadásul röplabdán még egy teremben is leszünk. Bele fogok pusztulni.
Február 13-án Farsang. Azt hallottam, F fellép pár osztálytársával. Tavaly is felléptek. Tehát majd ott is biztos nyalják-falják majd egymást.
És nem tehetem meg, hogy nem megyek el, mert a mi évfolyamunk szervezi.
Ez lesz életem egyik legrosszabb Farsangja...

[és névnapja...]

Címkék: szomorú dolgaim

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://linnya.blog.hu/api/trackback/id/tr55914925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

örökéletingyensör 2009.02.01. 11:37:22

Probáld meg ne igy felfogni...A következö nap mindig rejt vmi ujat...Valami varázslatosat..:)Sok sikert..;)

lény 2009.02.01. 14:41:53

De figyelj, ezt nem lehet máshogy.
Utálom az egész helyzetet, és ha belegondolok, hogy mégcsak most kezdődött...
Én már soha nem leszek igazán boldog, és ezt el kell fogadnom.
Boccs, hogy ilyen negatív vagyok, de egyszerűen képtelen vagyok most bárminek is örülni...

örökéletingyensör 2009.02.01. 16:19:38

Meg kell probálni...Elöször én is igy fogtam fel...de megprobálom pozitivan nézni a dolgokat...biztos jobb lesz;)
süti beállítások módosítása