Azt se tudom hogy kezdjek neki..
Annyira szarul vagyok, hogy el sem hiszitek. :'(:'(:'(:'(
F-et korházba kellett vinni, mert most már tényleg annyira leromlott az állapota, hogy egyszerűen nem bírta ki a fájdalmat.
Már 4. hete (!!!) kínlódik és a mai napig nem tudjuk, hogy mi baja!? Az egész hasmenéssel meg hasfájással kezdődött.. Eleinte persze senki nem gondolta, hogy ez ilyen komolyra fog fordulni, de mikor már a második hét után sem akartak múlni a panaszai, beutalták laborvizsgálatra.
Múlt héten annyit megtudtunk, hogy valami baktérium van a vizeletében, de ezen kívül semmi konkrétumot.
Aztán elkezdett romlani az állapota, mert a hasfájás és hasmenés mellé felment a láza is.
Ma pedig olyan iszonyatosan érezte magát, hogy kihívtuk hozzá az ügyeletet.
De persze nem ment ilyen könnyen.. Előtte órákig néztük, ahogy szenved, közben pedig Anya hol a háziorvosunkkal beszélt, hol pedig az ügyeletes nővérrel.
Később még a saját dokijával is beszélt, mivel se a háziorvosunk, se az ügyelet nem jött ki. A háziorvos vidéken van, a felnőtt ügyeleten pedig csak 1 orvos van. [Ja és a legjobb az egészben, hogy a gyermek ügyelet nem is foglalkozott velünk, mivel F a 17 évével már nem számít gyereknek.]
Anya orvosa sem jött ki, mert ő meg beteg. Viszont elintézte (!), hogy az ügyelet kijöjjön és kezdjen valamit velünk. Illetve F-el.
El sem tudjátok képzelni, hogy milyen érzés, ha látjátok, hogy a testvéretek - vagy bárki - ott fekszik előttetek az ágyon és szinte mozdulni sem bír, annyira fáj a hasa, az oldala, a veséje, mindene.
Órákig néztem, ahogy kínlódik szegény és egyszerűen nem tudtam mit csinálni.
A végén már gyógyszert se mertünk adni neki, mert már annyi volt benne, hogy attól féltünk, hogy azzal is csak ártunk neki.
Az ügyelet háromnegyed 11-kor ért ide.
Megvizsgálták, elmondta a pasi, hogy ő valami vékonybélgyulladásra gyanakszik első ránézésre és tapintásra, de nem akar és nem is tud biztosat mondani.
Aztán közölte, hogy nem lehet halogatni a korházat, így beutalták és kb 40 percen belül jött is a mentő..
De nem is akarom tovább írni, mert tényleg kurvára kivagyok.. :'(:'(:'(:'(:'(
És az még hagyján, hogy én folyamatosan bőgök, de Anya mit érezhet!? Ő már kezdetektől fogva aggódott és aludni sem bírt..
Kibaszott szar ez most. :'(
És nem értem, hogy mivel érdemeltük ezt ki?
Mit tettünk, vagy mit tett F, amiért így bünteti a sors?
HA??