[egy kicsi belőlem]

Amikor harcolsz a világgal, mindig a világ nyer. /Andrew Matthews/

Aki semmit sem vár, nem csalódhat. /erich Maria Remarque/

A kétségbeesés gyöngíti látásunk, és süketté teszi fülünk. Nem látunk mást, csak a vég kísérteteit, és nem hallunk mást, csak zaklatott szívünk dübörgését. /Kahlil Gibran/

Harag az Istenre (ha van), mert nem segített, és harag az Istenre (ha nincs), mert mért nincs, mikor segítség kell. Harag ez emberekre, mert nem segítettek. És magamra, mert nem tudtam többet tenni... /Márai Sándor/

 

És úgy érzem egyre rosszabb lesz. Ti éreztétek már úgy, hogy senkiben sem lehet megbízni? Annyi mindenről szereztem tudomást az elmúlt 2 napban, hogy szinte már nem is tudok másra gondolni. A legszörnyűbb az egészben, hogy mindez F-el kapcsolatos, és úgy érzem, nincs kiút. Nem tudom elmondani senkinek, és képtelen vagyok egyedül megoldani. Lehet, hogy nincs is megoldás. Közel vagyok a síráshoz és kétségbe vagyok esve.
Nem írhatom le a dolgokat, mert túl bonyolult, és elég személyes, ezért csak annyit említek meg, hogy M ismét képben van. Nagyonis.
Valamit kikéne találnom, lehet, hogy ma este ezen fogok agyalni. Muszáj cselekednem, mielőtt még nagyobb lenne a baj.