[egy kicsi belőlem]

Van még pár dolog mára. :)
A legfontosabb, hogy amint vége a vizsgaidőszaknak és a sulinak is, változtatni fogok! Nagyon keményen változtatok a belsőmön, mert az a sok rossz dolog, amit nemrég a fejemhez vágott az a srác msn-en, elgondolkodtatott..
Voltak benne igazságok, amik igenis felelősek azért, hogy ennyire magányos vagyok.
És ha ezeken nem változtatok, soha nem leszek újra igazán boldog.
Szóval itt az ideje, hogy végre felbátorodjak egy kicsit és merjek szembenézni az élettel. Mert ha tetszik nekem, ha nem, ez már a való élet, innen már nincs visszaút! :)
És ahhoz, hogy az ember igazán boldog legyen, nem csak léteznie kell, hanem élnie is! És ez nem csak nekem szól, hanem mindenkinek, aki be van gúbózva és fél kimerészkedni a kényelmes kis zugából!

Mindemellett, ahogy befejeződnek a vizsgák [jövőhét kedd], megírom végre azt a régóta tervezett listát is, ami az összes létező nyári tervemet tartalmazni fogja! :D:D
Rengeteg elképzelésem van ugyanis és muszáj mindet papírra vetni, hogy egyet se felejtsek el megvalósítani a szünet alatt. :D
Továbbá, a közeljövőben elkészül majd egy olyan lista is, amin a "megvetendő" dolgokat fogom összeírogatni. Mert van egy csomóóó csomó dolog, amire szükségem van! :D [És nagyjából a pénzem is meg van rá. :)]

Na jó, most egy időre elég belőlem. :'D A tanulás miatt úgyse nagyon van időm blogolni :(, szóval legközelebb kedden várható új bejegyzés. :)
Addig is sok sikert minden vizsgázónak - együtt érzek Veletek! :P -, érettségizőnek - tudom, hogy nem most lesz - és mindenkinek, akinek valami okból szurkolni kell!!
Nyugiii, már nincs sok hátra! :D

Szép álmokat! (:

Például, hogy nagyon ügyes vagyooook, mert tudok uralkodni magamon és már jó ideje nem nézegetem A adatlapját. !!!
Nem kell kinevetni, ez igenis nagy szó. Nagyon nagy, főleg azok után, hogy az utóbbi időben nem telik el nap anélkül, hogy ne jutna eszembe.. De én ennek ellenére is tudok uralkodni magamon és megtudom csinálni, hogy NE nézzek utána, hogy mi van vele mostanában.

Egyébként már várom, hogy mikor bukkan fel megint..
Biztos az lesz az első megjegyzése, hogy én mennyire szarok rá és hogy engem nem is érdekel, hogy mi van vele. Meg hogy legutóbb is ő keresett engem..
Igen, így van!
Nem kerestem, mert nem érdekel már annyira, hogy mi van vele. És túl sok közöm sincs hozzá.
Tudom én, hogy folyton ő keresett engem.. Én szándékosan nem írogattam neki msn-en. Amikor írtam, kb szart a fejemre. Vagy ha épp méltóztatott 1-2 tőmondatnál többet is írni, akkor veszekedtünk. Vagy írt valami félreérthetőt, ami után megint más szemmel néztem rá..
Hát köszönöm nem. :D Nekem nincs szükségem már ezekre. Bőven eleget szenvedtem [és szenvedek a mai napig is] miatta.
És most már végérvényesen elegem lett.
Nem érdekel már, hogy mit gondol rólam. És az sem, hogy épp hol van, mit csinál vagy hogy kivel csinálja!?
Leszarom, ha jóban van az exével, vagy összejöttek századszorra is.
Én nem leszek olyan, hogy írogatok neki és állandóan a sarkában vagyok.
Vegye csak tudomásul, hogy ha barátnőként nem kellettem neki, akkor más formában sem kap meg. :)))
Igyekszem szép lassan eltűnni az életéből..!

Fejeződjön már be az, hogy állandóan magam alatt vagyok, miközben F-ék 1 méterrel a föld felett járnak..
És fejeződjön már be a vizsgahét is, meg ez a sok aggódás és izgulás. Tiszta ideg vagyok, és minden bajom van. :(
Vagy azért, mert félek, hogy nem sikerülnek a vizsgák,
vagy azért, mert attól tartok, hogy nem lesz fényes az év végi bizi,
vagy azért, mert vizsgák után találkozni fogok KE-vel és már előre félek, mert van egy olyan sejtésem, hogy ő nem csak barátként tekint rám.. És akkor ebből megint csak a bonyodalom van.. :s
És olyan szar, hogy sokszor írok ilyenekről, hogy "lehet, hogy többet akar", mert ez olyan képet fest rólam, mint valami libáról, aki el van szállva magától és ha valaki azt írja neki, hogy "puszi", ő már rögtön kombinálni kezd..
Pedig nem erről van szó!
KE tényleg elég egyértelműen viselkedik, ám mégis bizonyos határokon belül teszi ezt..
Gondolok itt olyasmikre, hogy naponta nézegeti az adatlapomat; hogy mikor mit csinálok, meg ír levelet, hogy ha eltelik néhány nap anélkül, hogy beszélnénk.. Tehát hiányol..
Mi ez, ha nem valamiféle ragaszkodás? Vagymi.

Picit másabb téma:
Rohadt kellemetlen "élményben" volt ma [is] részem, F által..
Történt ugyanis, hogy reggel elmentünk reggeliért és összefutottunk P-vel, meg a haverjával. Amivel önmagában nem lenne baj, de az, hogy a találkozás helyszínéről együtt indultunk el, már rossz volt, mert ugye F és P kéz a kézben andalogtak, mi pedig ott baktattunk mellettük/mögöttük, mint 2 gyertyatartó..
De a legkellemetlenebb az elköszönés pillanata volt, mikor F és P "nyalták falták" egymást, mi pedig csak álltunk és néztük.
Életemben nem voltam még ilyen kellemetlen, szar helyzetben.
Állni tétlenül és látni, hogy ők milyen boldogok és milyen nehezen válnak el egymástól és arra gondolni, hogy az én életem egy kibaszott nagy kudarc és semmi értelme nincs. :'(
A [P haverja] is csak állt és nézett. Ő is elég kellemetlenül érezte magát..

Szar volt, na!
Nem is akarok gondolni rá.
Van nekem enélkül is elég bajom. :'(