[egy kicsi belőlem]

Majdnem 1 hét leforgása alatt nem sikerült eljutnom még oda, ahova már hetek/ [hónapok..] óta szeretnék elmenni. Ami azért nagy dolog, mert most aztán volt/lett volna rá időm..
De nem adom fel! Még itt a péntek, szombat, vasárnap. Valamikor elmegyek, mert tényleg úúúgy szeretnék már kicsit egyedül lenni a városban.. És ahova menni szeretnék szép hely és még úgysem jártam arra.. :)

Erről jut eszembe! Itt az ideje annak, hogy beavassalak Titeket abba a "bizniszbe", amiről 20-án már tettem egy homályos említést. :P
Nos, arról van szó, hogy Anya olvasott az újságban egy fotópályázatról, aminek az a lényege, hogy a szülőföldünk építészeti és természeti 'adottságait' bemutassuk. Rögtön én jutottam eszébe, mivel szeretek fotózni és sokan mondták már, hogy tehetségem is van hozzá. [Nem nagyképűségből mondom, tényleg így van!] A leírás szerint max 10 db saját készítésű képet lehet beküldeni e-mailen, október 30-ig. Én eléggé a végére hagytam, hiszen tegnap küldtük el azt a 7 képet, amit a családdal együtt kiválasztottunk. Eleinte voltak nehézségek, mert nem mentek el a fotók, de mára már minden megoldódott. :) Így mostmár csupán csak várni tudunk, hogy mi lesz!?.. Egyébként a legjobb 50 képből való kiállítás, illetve a díjak [első, második és harmadik helyezett] átadása december 5-én lesz. Nem csak első 3 helyezett lesz, hanem számos különdíjat is kiosztanak majd.
Én úgy érzem, hogy leginkább valamilyen különdíjra van esélyem, azt nem gondolnám, hogy dobogós leszek. De hamarosan kiderül! Ide is mindenképpen leírom az eredményt. :D

Zárásul még sajnáltatnám magam egy kicsit, ugyanis még nem is említettem, mennyi dolgozat vár rám Őszi szünet után! A tanáraink ügyesen elintézték, hogy egy nyugodt napunk se legyen. Minden nap írunk valamiből. A legjobb az, hogy már látom lelki szemeim előtt, ahogy azt mondogatják, hogy; "Miért sikerült ilyen rosszul? Hisz ott volt az egész szünet a tanulásra!"
Igen, ez még igaz is, de az szemétség, hogy angolból, franciából, történelemből, irodalomból és kémiából is készülni kell! Már előre fosok az egésztől, mert persze a tanulást egyáltalán nem vittem túlzásba.. Így aztán kénytelen leszek az utolsó napokban belehúzni.. Ááááááááááhhhh és még ott a gitár is... :'(:'(

Olyan borzasztó, hogy már csütörtök van. És még csak 6 óra, de már olyan sötét van, mintha már 9 lenne.. Próbáltam a korai sötétedés jó oldalát nézni - mert az is van neki -, de hosszútávon nem jó.. Az egy dolog, hogy így legalább úgy tűnik, mintha időt nyernénk, mivel sokan azt hiszik, hogy már "hűde" késő van, pedig valójában még a híradó sem volt a tv-ben.. :P

Ezután a kellemse kis bevezető után rátérnek B-re.
Mérges vagyok rá. Egyszerűen hihetetlen, hogy csak így "kisétált" az életemből, mintha nem is lett volna. És elszomorító, hogy ilyen könnyen megtette. Mintha én sem lettem volna..
Elhiszem, hogy elvakítja a hónapok óta tartó szerelem, de attól még nem kéne ilyen bunkónak lennie azzal, akivel hónapokig levelezett. Meg sms-ezett..
Már megbántam, hogy augusztus végén írtam neki. Nem kellett volna, bár már úgysem számít, hiszen máig nem jutott el odáig, hogy elolvassa. És nem is fog.. De akkor meg mire vár?? Miért nem törli ki?? Talán jobb is lenne..
Az jutott még sokszor eszembe a napokban, hogy mi lenne, ha írnék neki sms-t!? Azt biztos elolvasná... De úgysem reagálna semmit. Vagy mit tenne, ha felhívnám? Nem venné föl? Vagy igen, és lacsapná?
Persze ezek mind-mind csak futó gondolatok, amiket úgysem valósítok meg. Persze azért sokszor eszembejut B, de próbálom kizárni a fejemből. Csak nem könnyű úgy, hogy tele vagyok megválaszolatlan kérdésekkel.
Nagyon rosszul esik, hogy így viselkedik. Nem ilyennek ismertem meg, és annyira dühítő, hogy ennyire leszar.. :'(