[egy kicsi belőlem]

Szécsi Magda: Szívednek feszülve

Két szó
Közötti
Csók
Most
Amire vágyom,
De legtöbbször
A szavaidat
Jobban
Kívánom, s
Van úgy, hogy
Gondolataiddal
Szeretkezem,
Ilyenkor
Minden
Kritikusságomat
Félreteszem...
Nagyon
Szeretlek!
Azért vagyok
Ennyire
Egyedül:
Szívednek feszülve
Reménytelenül...

Kovács Kati: Ha legközelebb látlak
                       /részlet/

Ha legközelebb látlak, már nem figyelek Rád,
Nem fordulok utánad, megyek csak tovább.
Ha nem vagy úgyse jó, Itt vagy úgyse jó.
Akkor mért tegyem??
Egyszer már illene rendbe hoznom az életem.

Ha legközelebb látnál, Neked se lesz vidám.
Ha rosszabb lesz a vártnál, nem az én hibám.
Fordulj csak másfelé; nézd a házakat, vagy a kék eget,
De sose gondolj arra, hogy én szerettelek!

Sikerült lenyugodnom kicsit, így ismét belekezdek az írásba.
Már fogalmam sincs, hogy volt a bejegyzés szövege, amit még a mérgelődés előtt szerettem volna nyilvánosságra hozni, így most azt írom le, ami most kavarog a fejemben.
Tegnap új felfedezést tettem, miszerint a srác, akit oly sokáig szerettem, még mindig a közelben van. Tehát téves volt a meglátásom azzal kapcsolatban, hogy talán már nem Ott dolgozik. Még nem sikerült eldöntenem, hogy jó-e ez így?? Most megint csak úgy mehetek arra, hogy előtte megbizonyosodok róla, hogy Ő ott van-e? Ráadásul azt se tudom, mikor hányra megy, így akár össze is futhatunk.. Meg is őrülnék.. Nem bírnék a szemébe nézni.. Talán átfutnék a másik oldalra, hogy ne kelljen a közvetlen közelében lennem.
Tudjátok mi a fura? [Azon kívül, hogy megszólítok olyan embereket, akik valószínüleg nincsenek is, vagy ha igen, akkor nem itt.] Az, hogy minden percben máshogy érzek. Olykor legszívesebben elbőgném magam, hogy így alakult ez az egész, máskor meg örülök, hogy vége, és már nem kell azon aggódnom, hogy milyen témát hozzak fel, ha legközelebb találkozunk... Tegnap este is; hallok egy lassú számot a rádióban [név szerint; Somló Tamástól a Gondolsz-e rám? c. számot], és magamra veszem. Mert totálisan beleillik a mostani helyzetembe. "Gondolsz-e rám, amikor nem mellettem alszol el?... Gondolsz-e rám, amikor magányom nem érdekel?... Gondolsz-e rám, amikor messze jársz már, s valaki másra vársz talán?... " Persze, rögtön elkezdtem sírni. Amikor jól tudom, hogy ebből a szituációból csak az segít ki, ha végleg túlteszem magam Rajta.
Egyik nap alig gondolok az egészre, és mikor aludni készülök, örömmel nyugtázom, hogy milyen könnyen megy...
Másik nap pedig megint mindenről Ő jut eszembe, és egész este csak arra gondolok, hogy Neki milyen jó, én pedig már egész hátralévő életemben csak szenvedek...

Afaszomatmáablog.hu-bais

Már-már kezdek hozzászokni, hogy mostanában sokat vagyok egyedül. Jó, tulajdonképp most sem csak az enyém a lakás, mert Apu a másik szobában alszik. Szerintem azt se tudja, hogy itthon vagyok... :S
De jó is kicsit nyugiba lenni. Ilyenkor összerakom a gondolataimat, olyan zenét hallgatok, amit CSAK én szeretek. :P

Különben nagyon úgy néz ki, hogy nem látom Őt többé... Mert már nem dolgozik a közelben. Vagy csak pont akkor járok arra, amikor épp nem melózik. De erre igencsak kicsi az esély. Szinte minden 2. nap megfordulok arrafelé... Kicsit váratlan, de tulajdonképp ez csak jó. Így hamarabb letudom zárni ezt a szerelmet a szívemben is. Mert az agyamban már lezártam.
Azt, hogy mit hoz a jövő, nem tudom. Talán az lenne a legjobb, ha kicsit szüneteltetném a szerelembe esést. Ez mondjuk úgysem rajtam múlik, de most kikell lábalni Belőle, aztán pedig élem tovább az életem...

"Mért kell mindig magamban vándorolni,
s imákat mondani valakiért...
S mért kell csak mindig Rólad álmodozni,
ha nem szeretsz, miért? Miért? Miért?" /Wass Albert/

"Bár minden ember az volna, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem!" /William Shakespeare/

"Soha senki nem szereti azt, akit kellene."       /A vonzás szabályai c. film/

"Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét." /Pema Chödrön/

"Lehetséges, hogy ma egy csalódás miatt levert vagy, elborít a szomorúság, vagy a halálra gondolsz. Ilyenkor tél van, de készülj a tavaszra." /Jean Vanier/

"Csókkal is lehet ütni, talán némely csók súlyosabb sebet ejt, mint a bot. Halálos is lehet." /G. Hajnóczy Rózsa/

"Nincs semmi elszomorítóbb, mint emlékezni régi szép időre nyomorban." /Dante Alighieri/

Ma hosszú idő után ismét dumáltunk egy jót F-el és V-vel. Mert idejét sem tudom, mikor osztottuk meg egymással utoljára, hogy mi van velünk. Voltak kis összezördülések, mert nem mindenben értünk egyet, dehát ez természetes. Kiöntöttük egymásnak a szívünket. Úgy gondolom, mindhárman nehéz helyzetben vagyunk, a szerelmi életet illetően. De támogatjuk egymást, így talán sikerül hamar átvészelni ezt az időszakot.

Tegnap már nem akartam azt is leírni, hogy mit szólok a 200 Ft-os papírpénz leváltásához, mert így is elég volt az a 4 vagy mittudomén mennyi bejegyzés egy napra. :) Úgyhogy ezt a témát mára tartogattam. :) Gondolom senkinek nem új, hogy valószínüleg jövő év elejétől már fémpénz lesz a 200-as. És azt sem most halljátok először, hogy lehet szavazni, hogy miként nézzen ki!? Noshát, én is szavaztam, meg kell mondjam, én látatlanba is a Lánchídra voksoltam volna. De úgy, hogy láttam is!  Különben nem örülök, hogy lecseréljük a régi jól bevált papírpénzt.. Talán azért nem, mert nem szeretem, ha fémszagú a kezem. :P Ráadásul, ha így haladunk, pár év múlva már akár a 20.000-res is egy darab érme lesz. :S Természetesen 100%-ig megértem a rosszul látókat, akiknek ez a 'csere' csak javukra válik, és megkönnyíti az életüket. Ha belegondolok, ez is a mi hibánk. Mármint a váltás. Mert a legtöbb emberben nem lehet megbízni, és ott ahol tudja, átveri egyik a másikat. És meglopja. És még sorolhatnám...
Egy szó mint száz, bízom benne, hogy végül a Lánchidas kép lesz a 200-as hátoldalán. :) [viszonylag] rövid időn belül kiderül! ;)

a RÁ emlékeztető dolgok bedobozolása sikeresen megtörtént.

Azt nem hagyhatom ki, hogy ma voltunk F-el OTT. Nagyon aggódtam, nehogy Ő is ott legyen. Szeptember 14. óta több mint egy hónap eltelt, és egy jó darabig még nem szeretnék Vele egy légtérben lenni. És fogadok, Ő se velem...
De nagy valószínüséggel tudja, hogy voltam, mert a haverja látott. Így leadta a drótot, hogy élek még..
 

Ma reggel meglepően jó kedvem volt, annak ellenére, hogy mindenféle rákokkal álmodtam. :S Örültem neki, hogy visszakellett állítani az órát, mert így nem 10-kor, hanem 9-kor keltem. :)) Fél 10 körül elkezdtem megcsinálni az ágyam, a Pussycat Dolls - Don't cha című számára. Egész reggel felvoltam pörögve. Táncikáltam, meg minden bajom volt. :P
Na de a lényeget!!! Ugyanis; épp az ablaknál pakolásztam, amikoris megpillantottam az ablak alatt egy ismerős arcot. :))) Az egész odáig nyúlik vissza, hogy tavaly augusztus környékén V-vel, meg a tesómmal elmentünk egy musical-stúdióba, mert V szeretett volna jelentkezni. Ez amolyan 'bemutató' volt, hogy mi mindenre számíthat év közben. Volt tánc óra, beszédfejlesztő óra, színészeti tanfolyam, meg minden, ami a színészethez szükséges lehet. :P Mi csak kísérők voltunk, így nem vettünk részt pl az éneklésben. Nos, aznap ugyebár nem csak mi 3-an voltunk ott, hanem más jelentkezők is, és olyanok is, akik már régóta oda járnak. Ilyen személy Levente is. :) És ŐT láttam ma a házunk előtt. :D :D Valamit bepakolt egy haverjával. Egy pillanatra azt hittem, ide költözik a házba, mert az elmúlt hetekben sok új ember jött ide. :) Köztük fiatal egyetemisták meg hasonlók.. :) Hát, sajnos úgy néz ki, csak egy haverjának segített, így nem Ő, hanem az a srác költözik. De így is örülök, hogy láttam, mert egyáltalán nem néz ki rosszul... :P Persze nem hajtok rá, vagy ilyesmi, de ha rendesebben fel lettem volna öltözve, és frissebb lettem volna, biztos kimegyek valami ürüggyel.. :D Nem hiszem, hogy felismert volna, de talán nekem lett volna annyi lélekjelenlétem, hogy megjegyzem, ismerjük mi egymást.. illetve találkoztunk már.. :D

Tegnap is néztem, és jövőhéten is fogom, és azután is. :)) Ameddig nem lesz vége, mert most már annyira megszerettem egy-két embert, hogy muszáj látnom, mi lesz velük. :D
Anyuval szoktuk nézni, és [ha Anya közben nem alszik el] együtt izgulunk, hogy ki esik ki. Tegnap Ásós Attila 'Pacsirtának' kellett távoznia. Amit mindketten sajnáltunk, mert előzőleg már találtunk 3 olyan embert, akit egyáltalán nem siratnánk meg, ha kiesnének... És mindhárom tovább jutott!!!! A 3 között van a két kis 13 éves is. Mert még most sem sikerült felfognom, mit keresnek itt!? Lüsziből, ahogy tegnap Mester Tamás is megmondta dívát akarnak csinálni. Hasolítsuk már össze az elődöntőkben viselt ruháit a mostanival. Van különbség.. És én úgy vettem észre, a viselkedése is változott. Félreértés ne essék, nekem nem a hangjával van bajom. De pl. azok a számok is, amiket választ... Egyik sem illik hozzá túlzottan!
Ott van Hien is. Tegnap nagyot röhögtem rajta, hogy nem írták ki a teljes nevét alul, arra a csíkra, ahol mindenkinek a kódja, meg a telefonszám van. Mindössze annyit, hogy 'Hien'. Hamár itt tartunk, szerintem múltkor nem említettem, de igencsak poénos az is, hogy a legtöbb továbbjutó nem is magyar. Vagy legalább nem 100%-ig magyar. :P

De megkönnyebbültem, amikor mindhárom kedvencem továbbjutott. :)) Név szerint; Fekete Dávid, Szecsődi Károly és  Lakatos Krisztián. aaa de szeretem őket. :D Meg a hangjukat. :D Jó sok kiadásom lesz, ha vége lesz a Megasztárnak.. Nem győzöm majd venni a CD-ket. :PP

Visszaolvastam néhány beszélgetésünket, amiket elmentettem. Nem kellett volna, mert így olyan, mintha feltéptem volna a sebeimet. Megint minden eszembe jutott. És ez nem jó.
Mikor lesz ennek vége??? Vége lesz egyáltalán??? Ha belegondolok, hogy még írtam is össze témákat 'legközelebbre'... És szerettem volna kinyomtatni egy képet Róla... Hogy ne csak a telómba legyen..
A gépen még mindig van Róla kép. Mert egyszerűen képtelen vagyok kitörölni. Márcsak ennyi maradt Belőle nekem... Pedig tudom, hogy első lépésként ezektől kéne megszabadulni. Meg a nyugtáktól... Igen, vannak azok is. Az egyik még tavalyi.. Szülinapja után egy nappal mentem, és mikor ez feltűnt, napokig emésztettem magam, hogy vajon előtte egy nappal dolgozott-e? Mostmeg, ahogy meglátom ezeket, mindet elégetném, hogy legalább azok ne juttassák eszembe. Vagy elraknám őket egy dobozba... Lehet, azt kéne; egy dobozba beletenni mindent, ami RÁ emlékeztet. És jó mélyre el kéne rakni, hogy soha ne találjam meg...
 

"...Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak..."
                    /Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet
                                    részlet/

"Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros idők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni!" /Holiday c. film/

Márai Sándor:

Mennyből az angyal

/részlet/

"Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
                            mennyből az angyal"

Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki október 23-ára emlékezve készít ma bejegyzést.
Eddigi életem során SOHA nem gondoltam bele úgy igazán, mit is 'ünneplünk' ezen a napon. Tegnap elmaradt az egyik óránk, és a földrajz tanárunk jött be. Tudni kell róla, hogy a föci mellett történelmet is tanít. A 45 perc alatt rengeteg dologra ébredtem rá. Mert elmesélte, mi minden történt 1956. október 23-án. És még hallgattam volna... Akár egész nap. Mert MI nem tudjuk, mi mindenen mentek keresztül akkoriban az emberek. Nem tudjuk igazán, mi az a Szabadság? Nem vagyunk tisztában a "Meghalt a hazáért és a Szabadságért" kifejezéssel. Azok az emberek; felnőttek és gyerekek egyaránt mind értünk haltak meg. Mégha ezt sokan nem is tudják...

Hát, ez a kép nem tükrözi túlzottan a boldogságomat, de szerintem látszik rajta, hogy őszi. A szünetet pedig már a címből kitalálhattátok. :)
A kép mellé mellékelek egy Petőfi-verset. Csakhogy minden szuper legyen, és őszies. :)


Petőfi Sándor:
 Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -

Kedvesem, te űlj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Életemben nem vártam még ennyire az Őszi szünetet. :) Szerintem most is csak azért, mert hosszabb lesz, mint szokott lenni, és mert úgy néz ki, a 'bandával' is lesznek közös programok... :D Szünetben sok dolgom lesz. Rendrakás, ami már elég régóta esedékes, gitároznom se ártana, és olvasásra is szeretnék időt szakítani. Csak az a bökkenő, hogy lusta disznó voltam, és nem vittem le a könyvet kicseréltetni. Így könnyen meglehet, hogy már nem is fogom visszavinni. Ha mégis, nem tuti, hogy kicserélik, hisz 1 hónapja vettem. :S
Ááá nem szeretek Suliból írni, mert nem tudok olyannyira elszakadni a külvilágtól, mint otthon. Most is, itt járkál fel-alá az egyik oszt.társam, és totál idegesít, hogy olvasgatja, meg nézegeti, amiket csinálok.

A pénteki napot az osztály LEG-jeivel töltöttem. Gólyabál után még elkószáltunk, és puszival váltunk el egymástól. :)) Megtartottuk ezen jó szokásunkat, így mostmár minden nap azzal kezdjük a köszönést. :P
Ma elmaradt az első óránk. Tegnap összedugtuk a fejünket, és megdumáltuk, mi lenne, ha a keddet a Mekiben kezdenénk?? :D Mindenki támogatta az ötletet, így beültünk zabbantani. :)) Persze az együtt töltött idő alatt sokat nevetünk, és ugratjuk egymást. Nagyon jól érzem magam v e l ü k . :D

Hogy a címben szereplő kavarodásnak is eleget tegyek, tegnap volt egy fura érzésem, amit nem tudok beleilleszteni az életembe. K-ról van szó, megint. Ő is benne van abban a 'bandában', akikkel mostanában sok időt töltök. És jól érzem magam vele is. Tegnap viszont eléggé zavart, hogy úgy viselkedett F-el, mintha járnának... Holott erről szó sincs.
Este sétáltunk egy nagyot, és nem bírtam magamban tartani, ígyhát elmondtam F-nek, mit gondolok. Nem lepődött meg túlzottan. Azt mondta, valahol érezte, hogy nem tetszett nekem az, amiket szinte az orrom előtt csináltak.
Na, ez az érzés lenne az... Ha nem vagyok szerelmes, márpedig nem vagyok az, mert Őt még nem felejtettem el olyannyira, hogy rögtön másba zúgjak bele, akkor meg miért zavar, ha K másokkal is baromkodik??? Mostanában egyre gyakrabban gondolok rá. Meg én mondtam már F-nek, hogy eltudnám magam képzelni az oldalán... De ez még nem jelenti azt, hogy szerelmes vagyok!!!! Birom, és ennyi. Ráadásul azt se tudom, ő mit gondol erről? Szokott olyan dolgokat csinálni, amik félreérthetőek.. Tegnap is, mondja nekem, de tök őszintén, hogy jó társaság vagyok... Amire én nem tudtam mit mondani, csak mosolyogtam. :$
Ha lenne is rá esély, hogy valami legyen köztünk, mert kiderülne, hogy én sem vagyok számára közömbös, nem tudom, lenne-e valami!? Mert folyamatosan az exére gondolok, aki még mindig szereti. És úgy mellesleg a barátnőm. Nem vagyunk olyan 'hűdejóba', de nem tennék vele olyat, hogy összejövök azzal a fiúval, akivel ő már járt, csak vége lett, és még mindig szereti... Igaz, egyenes barátnak tartom magam, így biztos nem csinálok olyat, amivel megbánthatom azt, akit szeretek.

[...] !?

És hamár megasztár, akkor íme Puskás Peti vadiúj klipje, ami nekem tartalmilag, szövegileg, kinézetileg is nagyon bejön. :)
 

Tegnap is néztem, két kapcsolgatás, reklám, meg egyebek között. Én hülye elfelejtettem, hogy Showder Club van a COOL-on, így arról lemaradtam. Szerintem a mostani Megasztár-jelöltek között igenis vannak jók. A két kis 13 éves csajszit már rég hazaküldtem volna, mert szerintem ennyi idősen nem a TV-ben a helyük. Aláírom, hogy van hangjuk, de korai ilyen fiatalon ennyi mindent bevállalni.

Na jó, pár szót a zsűriről. Eddig egyiket sem ismertem igazán. Olyan értelemben, hogy tudtam, ki kicsoda-micsoda, de semmi több. Mostanra sikerült rájönnöm, hogy Friderikusz Sándor egy bunkó. Olyan szinten lealázza az embereket, hogy azok akár fel is adhatják álmaikat miatta. Szerencsére a másik 3 zsűritag talpraesett, így alkalom adtán mindig beszólnak neki, és jelzik, hogy nem kéne túlzásba vinni a parasztkodást. Eszenyi Enikőt nagyon megkedveltem. Úgy viselkedik a versenyzőkkel, mintha az anyjuk lenne. Tőle is kapnak kritikát, de csak építő jellegűt. Segíti a csapatot, és ez nekem nagyon tetszik.
Mester Tamásról különösebb véleményem nem volt eddig. Nem tartottam olyan 'hűdenagy' énekesnek. Meg azok a tollak a fülébe... xD De most kezdem nagyon megkedvelni. Ő is mindig szivatja Fridit. :))

Vagyok tegnap óta. :))) Mert gólyává avattak. :P Életemben nem éreztem ilyen jól magam. Mikor a bálnak vége lett, jött a DISCO, és az is isteni volt. Kitáncoltuk magunkat kellőképpen. :D:D Buli után beültünk még páran kajolni, ODA. De Ő nem volt ott. Sajnos. Pedig szerettem volna, ha látja, mennyire boldog vagyok. Nagyon jól éreztük magunkat, oltári volt.
Ja, és... ma nem voltam Suliba. :))) :$ Ez az idei második alkalom, hogy távol vagyok az órákról. :P Magyarul, most lógtam másodszorra. :D
De psssssszt, ez T I T O K !!! :) :)

Lassan már tényleg ott tartok, hogy V É G E !!!! Végre nem úgy gondolok Rá, ahogy eddig. Kezdek kiábrándulni Belőle. Ha hiszitek, ha nem, a Suli rengeteget segít. És az is, hogy mostmár kezdem felfedezni Benne a hibákat... Mert rohadtul nem olyan, amilyennek én képzeltem.