[egy kicsi belőlem]

Jaaaaj nem fogjátok elhinni hova mentünk. :)))
Az állatkertbe. :D:D És részemről telitalálat volt ez az ötlet. :D:D Nem is akartam elhinni. :D Odafele úton vagy' háromszor rákérdeztem még, hogy "Most akkor tényleg az állatkertbe megyünk?" :))
Ajjjjj és olyan jóó volt.. :$:))
Rég voltam állatkertben, legalább 3 éve. Örülök, hogy most D-vel sikerült újra ellátogatnom oda. :D
Bejártuk az egészet. :D Láttunk orrszarvút, vizilovakat, zsiráfokat [futni is! :P], kecskéket, farkast, mackóót, jegesmacit is, sok-sok halat, pupu tevéket, fókákat, kígyót, szinte mindent. :D
A rovarházat úgy ahogy volt kihagytuk.., mert mondtam D-nek, hogy én oda biztos nem megyek be. [Tudjátok, pókoktól való félelem.. Meg úgy minden rovartól is. :$:))] Viszont mondtam neki, hogy ő nyugodtan nézzen szét, ha szeretne, én megvárom kint. Aranyos volt, végül ő sem ment be, azt mondta, hogy nem izgatja őt se túlzottan, szóval kihagyja ő is. :)
A madarakat is igyekeztünk kerülni az állatkerti séta során, mert D fél tőlük. [Gyerekkori rossz emlék miatt.]
Végül mondjuk megfordultunk olyan helyeken is, ahol szabadon (!!) repkedtek a fejünk fölött a madarak, mert D azt mondta, hogy menjünk be. Aztán persze meg is bánta szerintem, mert láttam rajta, hogy kicsit tart attól, hogy a közelébe megy valami szárnyas. :s És fogadok, hogy azért szeretett volna mégis bemenni, mert nem akart "férfiatlannak" tűnni a szememben. Pedig ha valaki, hát én aztán nagyon megértem, ha az ember fél valamitől. Legyen az kutya, vagy éppen madár.

A nap fénypontja az volt, mikor az Állatkert körbejárása után leültünk egy padra.. :) Beszélgettünk, nevettünk, aztán egyszer csak... Eljött a pillanat. :$ D közelebb hajolt és megcsókolt. :$$$
Nem volt váratlan, mert mindkettőnk úgy "tervezte", hogy a mai nap után már kéz a kézben, párként sétálunk majd haza... (: És így is lett.
És most olyan jó.. :$:D

A padon való beszélgetéskor szóba jöttek kissé személyes dolgok is. Mind D múltjából, mind az enyémből. És örülök neki, hogy még mielőtt bármi is kialakult volna köztünk, tisztáztuk ezeket a dolgokat. :D Így mindketten tiszta lappal indulunk. :)

Izgulok.
Lassan dél van, és bár mi "csak" 2-kor találkozunk, már most tiszta görcs a gyomrom.
És még csak azt sem tudom; mit vegyek fel!?!? :s
:D

Mindig elfelejtem mondani, de most eszembe jutott, szóval leírom:

Érdemes néha visszalapozgatni az elmúlt napok bejegyzéseire, mert szemét módon szoktam olyat csinálni, hogy 1-1 írást csak napokkal később teszek közzé. :$
Ez leginkább akkor fordul elő, amikor nincs időm/lehetőségem leírni a dolgaimat és csak annyit csinálok, hogy nekikezdek. :D
Bocsánat.. :)

Olyan jó kis tervem volt mára és a tegnap történtek után nagyon is megakartam valósítani, de úgy néz ki; nem lesz belőle semmi. :(
Szerettem volna kicsit elmenni.. Átgondolni a tegnapi telefonbeszélgetést és "felkészülni" a holnapi találkára.. :) De nem csak ezek miatt lett volna jó kicsit egyedül lenni, hanem amúgy is. Rég voltam már "magányos sétán". :)
De azért még nem ásom el teljesen a tervem. Legfeljebb később megyek el és nem olyan hosszú időre.. :)
Muszáj lesz még ma kiszellőztetnem a fejem. Nagyon KELL most ez a séta.!
Meg direkt ezért frissítettem az mp4-emet is új zenékkel.. Sőt, olvasni is szeretnék, mert tegnap elkezdtem egy Nora Roberts kisregényt a Glamour-ban és annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy alig akartam letenni. :) Szóval mindenképp lesz ma valami elmenetel egyedül is! :D

Nem fogjátok kitalálni, kivel beszéltem nemrég telefonon.
A-val.
Felhívott Hollandiából.
És mire leesett, hogy vele beszélek, már túl késő volt ahhoz, hogy látványosan meglepődjek azon, hogy felhívott. Először azt hittem, hogy D az.. De miután eltelt 1-2 perc, rájöttem, hogy kurvára nem vele beszélek..

Még most sem fogtam fel igazán, hogy A-val beszéltem. Váratlan volt és megdöbbentő.
Álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha is felhív kintről. Sőt, hogy egyáltalán beszélünk még telefonon..

Picit úgy éreztem/érzem, mintha a "múlt kísértett volna".. Régen is sokszor [és sokáig] beszéltünk telefonon. Ez most sem volt másképp; kis híján 39 percig tartott a társalgás.

Még most is alig térek magamhoz..
Furcsa volt újra hallani a hangját. De próbáltam "lazának" tűnni, hogy ő semmit ne vegyen észre a meglepődésemből.

A legjobb az egészben, hogy megint majdnem jókor időzített! De csak majdnem.
Majdnem megint akkor bukkant fel újra, amikor még hezitáltam a vele való viszonyomon. Amikor már csak egy nagyon kicsi hiányzott ahhoz, hogy túl legyek rajta.
Nem egyszer előfordult, hogy mikor már ott tartottam, hogy "Na jó, akkor most itt befejeztem vele", felbukkant, mondott, vagy írt valamit, amitől megint úgy álltam kettőnkhöz, hogy "Hátha.. Hátha mégis..".

De ezúttal elkésett.
Már túl vagyok a hezitáláson.
Már döntöttem.
Már nem hagyom, hogy olyan hatással legyen rám, mint korábban.
És már nem dőlök (?) be neki.

Persze tegnap is mondott olyan dolgokat, amiktől meginoghatnék.. Mondta, hogy "drága vagyok", illetve, hogy a személyiségem az, meg hogy én jobban hiányzom neki, mint B. [Tudjátok, a legjobb lány barátnője. Vagy legalábbis azt hiszem.]
Ami megint csak érdekes és kevésbé hihető, hiszen szinte naponta találkoztak. De ha nem is naponta, akkor kétnaponta biztos.
Akkor ne hogy már én jobban hiányozzak neki, mint az egyik legjobb barátja!?
Attól, hogy A elutazásakor összevesztek..

Mondjuk bánom is én..
Ha - tegyük fel - igaz, amit mondott, nekem akkor sem kéne semmit éreznem, vagy gondolnom. Hiányzom neki. És?
Nekem nem hiányzik.. (???) Örültem neki, hogy nincs a közelemben és nem kell attól tartanom, hogy bármikor összefuthatunk..

Erről jut eszembe; Ő tervezi, hogy valamikor találkozunk.
Eleinte poénkodott, hogy mivel 2-3 év múlva jön csak haza, majd én megyek ki hozzá. Lehet, hogy nem viccnek szánta..
Aztán később beavatott, hogy tervei közt szerepel, hogy augusztusban hazajön 1 hétre a szülinapján. Gondolom az is a tervei közt szerepel, hogy akkor találkozik velem..
Persze ez még hol van..!? De azért én lelkiekben gondolok arra, hogy mi lesz, ha ismét látjuk egymást!?
Legutóbb februárban találkoztunk, amikor arról beszéltünk, hogy mi is legyen velünk?
Aztán persze nem lett semmi.

Beszéltünk egy keveset a múltban történtekről is.. De aztán megegyeztünk abban, hogy ez nem telefon téma.

Sőőt, szóba jött a kiutazása is. Finoman próbáltam jelezni felé, hogy mennyire jól esett, hogy én "utólag" tudtam meg a dolgot, mire ő azt kérdezte, hogy "H nem mondta?"
MI??? Ezt most még egyszer.
"H NEM MONDTA?"
Nos, kisebb ledöbbenésem után kellett néhány másodperc, amíg magamhoz tértem. Mi az, hogy "H nem mondta"?????? H tudott róla egyáltalán????????????
Mert akkor azt köszönöm szépen neki.

Persze nem kéne meglepődnöm azok után, hogy arról is "elfelejtett" tájékoztatni, hogy A miket mondott rólam a hátam mögött..
De azért ez mégis csak hihetetlen.
Kurva jól esik, hogy a legjobb barátnőm (?) nem mond el olyan dolgokat, amik kibaszottul érintenek engem.! Ez mégis mire jó?

Az mondjuk igaz, hogy A jó ideje nem téma már köztünk, de ez is H miatt van..
Egyrészt mert ő már akkor "letett" A-ról, amikor szakított velem még decemberben,
Másrészt pedig soha nem is kérdezett semmit tőlem A-val kapcsolatban.
Én meg ezt úgy vettem, hogy akkor nem is érdekli semmi - ami egyébként így is van szerintem -, ezért aztán mindent megtartottam magamnak.
Talán azt sem tudja, hogy én tudok arról, hogy A kint van Hollandiában. Arról meg aztán végképp nem, hogy levelezünk mostanában... Arról szerintem F sem tud.
És jobb is. Ez legyen csak az én dolgom.. Majd megoldom egyedül, nagylány vagyok már..
És másra úgysem számíthatok.

- Müller Péter: Isten bohócai
- Michael Freeman: A digitális fényképezés kézikönyve
- Melissa Hill: Míg el nem felejtem
- Márai Sándor: Bölcsességek januártól decemberig

Ez utóbbit nem amolyan "rendes" könyvként szeretném elolvasni. Szerintem ez a Márai könyv amolyan "naponta fellapozom itt-ott" típus. :)

~ Bon-Bon: Varázsjel

~ Bruno Mars: The lazy song

~ Gáspár Laci: Apróság

~ Alicia Keys feat Jay-Z: Empire state of mind

~ Sugarloaf: Dolce Vita

~ BNF: Más világ

Jöhet a beszámoló a második taliról. :D
Ahogy korábban említettem, ez alkalommal volt uticél, fölmentünk a Várba. :D D-nek ez is új volt kissé, mert nem nagyon szokott erre járni, úgyhogy örültem neki, hogy olyan helyre jön velem - megint -, ahol korábban nemigen volt. :)
Végül úgy alakult, hogy egész végig ott voltunk, így nem kellett azon "aggódni", hogy hova menjünk utána. :)
Jól éreztem magam. :D Minél jobban kezdem megismerni D-t, annál jobban kezdem megkedvelni is.. :$:) Vicces, kedves, magas (!!) :D, udvarias, kommunikatív - ami nagyon meglepő azok után, hogy a legelső találkozásunkkor szinte egy szót sem szólt. :o :D.
Ami talán a legérdekesebb számomra benne, hogy kettős személyiség. Egyszerre bátor, bevállalós és beszédes, ugyanakkor meg visszahúzódó és kissé bátortalan.
Utóbbi kettőt arra alapozom, hogy a második találkozás alkalmával sem közeledett hozzám "semmilyen" módon. :( Arra gondolok, hogy nem fogta meg a kezem, vagy nem ölelt meg.. Persze ezt nem szemrehányásként írom! [Csak furcsa nekem azok után, hogy A már a legelső találkozásunk alkalmával ölelgetett.]

Viszont azt elhatároztam, hogy ha kedden sem történik előrelépés az ő részéről, akkor én fogok cselekedni.! :D
Egyébként kétlem, hogy harmadszorra ne történne valami.. :$:) Sőt, most egyel több okom van ezt gondolni.. :))) Ugyanis nemrég válaszolt a levelemre, amiben megkérdeztem, hogy van-e ötlete, hogy hova menjünk kedden és azt írta, hogy "Megvan a célpont, de titkos. :) Nem túl eredeti, de hangulatos. :)"
És úúúúúúúúúristen azóta tiszta ideg vagyok és iszonyatosan kiváncsiii. :D:D:D Vajon mit tervez? :)))
Ajj és hol van még a kedd.. !? :D:D:D
Tuti, hogy mostantól ezen fogok agyalni egyfolytában. :D Ajjjjjjjjjj :))

És még csak el sem tudom mesélni senkinek, mert H nincs msn-en, F pedig Kapcsolat koncerten van.. hajj :D:D Kösz csajok! :P

A talira visszatérve; igazából szerintem lett volna alkalom arra, hogy összejöjjünk.. :$:) Csak én még kicsit tartottam tőle és ezért valahányszor - akár egy pillanatra is - csend lett, rögtön bedobtam valami témát, amiről ismét hosszú percekig tudtunk beszélgetni.. :s
Így utólag visszagondolva bánom kicsit, de most már úgy érzem, hogy fel vagyok készülve arra, hogy D-vel közelebb kerüljünk egymáshoz. :) És szeretném is, hogy így legyen.! :D

Ajj, nem írok.. Nem írok mostanában, pedig nagyon lenne miről! :$ :)
Na majd hétvégén! Akkor lesz sok időm rá. :D

Ma beszéltem D-vel. :D Ahogy eredetileg is terveztük, telefonon beszéltük meg a holnapi talit, bár ő még tegnap írt nekem levelet.
Meg is lepődtem és picit csalódott is voltam, mert azt vártam, hogy majd hívni fog..
Aztán mégiscsak úgy alakult, hogy beszéltünk telefonon, szóval örülök. :)
És már várom a holnapot.. :$

Tök vicces, mert én kitaláltam már, hogy hova menjünk és mikor mondtam neki, visszakérdezett, hogy "te is arra gondoltál?" :D
De azért agyalok egy másik helyen is, mert nem lehetünk egy helyen órákon át.. :)

Ajjj, izgulok.. :$:) De várom is, hogy találkozzunk, biztos jó lesz. :)

Egyébként - akarva akaratlanul is - összehasonlítottam kicsit A-t és D-t.
Tök érdekes, hogy A mennyire nyomult rám.. :o Naponta sms-eket írt, meg már az első találkozásunkkor ölelgetett..
D pedig inkább levélben fejezi ki a tetszését.. :) Ő visszafogottabb.. Aranyos. :)
Jó persze egy csomó más szempontból is össze tudnám hasonlítani őket, de nem fogok mindent leírni! :)

A mai nap volt az első - évzáró utáni - hivatalos szünetnap. Ha nem számítjuk a hétvégét.
Hopp, most nézem, hogy már csak 13 perc van hátra belőle. :'D

Nos,
Annak ellenére, hogy későn keltem - valamikor fél 1 körül :)) - nem telt eseménymentesen a nap. Sőt, miután H-val megbeszéltük, hogy [megint! :P] találkozunk, kapkodással röppent el 2-3 óra. :o :P Hajat mostam, ettem, hajat szárítottam, végül pedig hajat is vasaltam. :P Amíg ezekkel foglalkoztam, volt időm kitalálni, hogy mit veszek fel, így azzal már nem bajlódtam fél óráig. :D
A találkozás célja egyébként táska-nézés volt, mert H szeretett volna venni magának valami jó kis tatyót. És mivel ő nem szeret egyedül elmenni sehová, felajánlottam neki a társaságomat. :)))
Érdekes módon a vásárlást a tali legelején elintéztük, mert H az első üzletben talált magánakvalót. :D Ezután pedig elnéztünk Msz-re [hm, mostanában feltűnően sokat vagyok ott :P]. Nagyon jót sétáltunk, az idő egyszerűen tökéletes volt. :D Sütött ugyan a Nap, de mégsem volt nagy meleg és a szél erőssége sem volt zavaró. :)
Jól éreztem magam és a séta végére kellőképpen el is fáradtam.
A nap fontos momentuma [amellett, hogy sok képet csináltam, ami a nyári szünetben megvalósítandó terveim közt szerepel], hogy kaptam új tornacipőőőt. :D Ami ugyan a mostani közelébe sem ér.. :-/, de attól nagyon örülök neki, mert kellett már az új csuka. :Đ

"Olyan emberek közé kerülsz, akik önbizalmat és biztonságérzetet adnak neked, így az élet minden területén jobban teljesítesz."

És tényleg!? :Đ

Ma találkoztam D-vel. :)
Rég izgultam ennyire.. :$ Ami persze érthető, hisz jó pár hónapja nem volt alkalmam kettesben találkozni egy fiúval. :$:) És az izgulásra külön rátett egy lapáttal, hogy a találka helyszín közel volt a lakásunkhoz. Méghozzá olyan közel, hogy léptem néhányat és máris láttam, hogy D már ott ül és vár.. :)
És áá az az egyik "legfélelmetesebb" része a találkozásnak. Mikor már látod, hogy ott van és utána ő is megpillant.. :) Én ilyenkor alig bírom leplezni az idegességemet. És ezt az érzést csak fokozta most az, hogy hamar megláttuk egymást. :)

Utiterve egyikünknek sem volt, így eleinte arra mentünk, amerre vitt az út.. :) Aztán D bedobta, hogy menjünk el Msz-re, ahol később kiderült, hogy ő még nem is járt ott. Erre mondtam is neki, hogy "Akkor az én saram lesz, ha eltévedünk" :P
A hosszú séta alatt sok dologról beszélgettünk, D sokat mesélt a múltjáról és a jövőbeli terveiről is. :D Érdekes módon, azokat a perceket, amikor nem beszélgettünk, én nem "kínos csendnek" éreztem. Nekem nem tűnt nagyon kellemetlennek, hogy csak csendben megyünk egymás mellett. :)
Meg nem tartottak ezek olyan hűde sok ideig, mert D igyekezett gondoskodni arról, hogy mindig legyen miről beszélni. :)
Msz után elmentünk egy étterembe, ahol megittunk 1-1 colát a teraszon. D olyan aranyos volt, kihúzta nekem a széket. :$$$ [Azt meg gondolom mondanom sem kell, hogy a colát ő fizette.. Szóval igazi úriember.. :)))]

Jól éreztem magam.
D vicces és kedves. A múltját tekintve leginkább azt a jelzőt használhatnám rá, hogy balhés, de ezt most hagyjuk is, hisz az a múlt.. :D
Persze azért most is vannak olyan dolgai, amiket nem teljes mértékben támogatok.. :-/ Például, hogy tervei közt van, hogy szétvarrassa magát. :O:O:O És.. neee.. én ezt nem szeretném.. :-/
Persze hol van nekem jogom beleszólni az ő életébe, de akkor is.. Ez mire jó? :s
Ajj :s

Mindezek ellenére várom a folytatást.. :)
Abban maradtunk, hogy majd hív és egyeztetjük a következő talit. :)

D szeretne találkozni velem. :$ Most írta levélben.
Nekem meg azóta görcsben van a gyomrom. :))):$

És tudjátok mi a durva?
Hogy egyre többet gondolok rá.. :$
Hm, ez nem is durva, csak.. Nagyon úgy néz ki, hogy itt kialakulóban van valami.. :$$$$

És én meg görcsölööööök :s:$

Én csak irulok és pirulok.. :$$$$
És kezdek félni. :$

Fú, most annyi mindenről tudnék írni, hogy nem is szaporítom a szót, inkább belevágok!

Fiúkról lesz szó, mert mostanában mindig történik valami, amihez nekik elég sok közük van.
Először kezdeném Ke-vel, vagy már azt sem tudom, hogy hogy hívom itt.. :s Kezd nagyon elegem lenni belőle, mert nem hagy békén. Napi szinten beszélünk, mert vagy rám ír msn-en, vagy pedig levelet ír facebook-on..
És rohadtul idegesít most már, hogy állandóan beszélni akar, meg most már találkozni is.
Múlt szerdán találkoztam vele és rá 1-2 napra már olyanokat írt a levelében, hogy azon gondolkodik, hogy mikor tudunk legközelebb találkozni.
Hát basszus, semmikor.. Mert én nem akarok.
És most ez megint annyira szar helyzet. :s És persze megint én voltam a hülye, amiért nem ráztam le már a legelején.! Akkor most nem kéne emiatt aggódnom.. Valahogy pedig jeleznem kell felé minél előbb, hogy nem akarok tőle semmit. Olyannyira semmit, hogy már nagyon beszélni se..
Ajj, csak nem tudom, hogy hogy csináljam!? :s

A következő "story" eléggé elkeserített.. Dé -ről lesz szó, akiről kiderült (?), hogy csak amolyan "tartalékként" tekint rám.Ugyanis szombaton beszéltem F-el msn-en és szóba került Dé is. Meséltem F-nek, hogy milyen jókat szoktunk dumálni, de hogy még nem találkoztunk, sőt én azt sem tudom, hogy Dé hogy néz ki!? [Talán jobb is..]
Aztán valahogy odáig jutottunk a beszélgetésben, hogy F elmondta, hogy szerinte én csak valami tartalék lehetek Dé szemében. Például azért, mert valahányszor beszélünk, mindig én kezdeményezem a beszélgetést..

És jobban belegondolva tényleg így van! Mert olyan ritkán beszélünk, hogy amint meglátom, hogy fent van, írok neki.. De a beszélgetésekből nekem eddig nem jött le, hogy kurvára úgy áll hozzám, hogy csak "elvisel" kb.. Tehát figyeli, amiket írok neki, meg ő is ír dolgokat, de amúgy nem írna nekem.. Úgy van vele, hogy "ha beszélünk, beszélünk, ha nem, nem".

Ez kedves. :D:D:D Nagyon jól esik, hogy akiről valamiért eddig azt hittem, hogy megbízhatok benne és tök jól elbeszélgethetek vele, most kiderül, hogy valójában kurvára nem érdekli semmi, csak elviseli a dolgaimat..

Ééés persze megint ki volt a hülye? :D:D:D:D ÉN. Amiért azt hittem, hogy Dé más.."Nem olyan, mint a többi."
Hát tévedtem.

Ma egyébként direkt teszteltem is.. Mikor fölmentem fél 10-kor msn-re, már fönt volt, így tehát lát[hat]ta, hogy bejelentkeztem. Eltelt fél óra, nem írt. Aztán 1..,2.., de semmi.
7 perce jöttem le msn-ről és még akkor is fent volt!
Szóval menjen ő is a fenébe..
Mostantól nem is írok neki. Majd beszélünk, ha ő ír, azt késsz.! :@ De ha megmeri majd említeni, hogy rég hallott felőlem, vagy valami ehhez hasonló, akkor azért mondom neki, hogy "igen, rég beszéltünk, mert eddig basztál írni".
El vagyok keseredve kicsit.. Rosszul esik, hogy így viselkedik. :(

A végére hagytam D-t, akivel az utóbbi időben megint levelezünk. :) És olyanokat ír, hogy kész vagyok.. :$:D Mutatom.
"Ennyire szétkapkodnak a faszik? :) Ezt nem is csodálom szépségem."
"Én bármit megtennék érted drágám, ezek a mai faszik nem értékelik igazán a szép nőket. Ez van. Miért nem jöttök Balcsira? Hm? Pedig szerettem volna együtt fürcsizni veled :)"
"Szívesen látnálak köreimben, ha benne vagy."
"Tavaly *** már leadta a hírt, hogy van Balcsin két szép csaj. Mondjuk azt nem is sejtettem, hogy az egyik látványától elakad a szavam."

És ehhez hasonlók.. :$$
Én meg kezdem megkedvelni... :$:)

Kéépzeljétek, majdnem egyedül vagyok itthon. :) Apát meg a kis háziállatkákat kivéve, senki más nincs itthon, mert mindenkinek programja van.
Nekem is lett volna, csak aztán H lemondta, mert melóznia kell ma és így nem tudunk menni görkorizni. :-/ Majd megyünk jövőhéten.. :D Jó lenne addigra beszerezni egy jó kis sporttáskát, mert nem szeretem a Hervis-es szatyorban vinni a korit. :s Csak az a gond, hogy most sok mindenre szeretnék költeni és nem valószínű, hogy a táska belefog férni..
A legfontosabb most a fotónyomtatás, a winchester, a kemény fedelű füzet meg néhány nyári cucc.. :D És könnyen meglehet, hogy ezek megvételekor el is fogy a pénzem. :s
Anya mondjuk még lóg nekem 5000-rel, szóval nyugodt vagyok. :P

Jó lenne valami meló nyárra..
H-val már intézkedtünk, de sajna közel sem olyan egyszerű a dolog, mint ahogy azt mi gondoltuk. Ugyanis amit találtunk, az csak egy ledolgozott hónapot követő hónap 2-3. hetében fizet. Ami azért valljuk be, egyáltalán nem jó. :s
Gondolkodtunk tesco-ban is, de azzal meg az a helyzet, hogy olyan munkaköri feltételei vannak, mint például "alapfokú kereskedelmi ismeretek és kereskedelmi területen szerzett, legalább 6 hónapos tapasztalat". :'D
Basszus, a legjobb az lenne, amit év közben is tudtunk végezni.. Csak sajnos az nyáron nemigen van. :-/
Azért még nem adjuk fel! Valamit mindenképpen keríteni fogunk! :D Remélem. :)

Csak annyit, hogy holnap este jövök és - szokásomhoz híven - beszámolok a Comet nyertesekről, meg arról, mi minden történik velem mostanság!? :Đ

Comet nézés folyik. :D

Nincs több koránkelés. Nincs több "becsöngettek!". Nincs több dolgozat. Nincs több felelés. Nincs több iskolai menza. És nincs több számolás. Egy szóval; SZABADSÁG. :D

Ugyan még jövő szerdáig menni kell, de ezek az utolsó napok már nem osztanak, nem szoroznak. Tegnap végérvényesen le lett zárva mindenki, szóval akár rosszalkodni is lehet, úgysem kapunk már érte 1-est. :P
És el sem hinnétek, mennyire megkönnyebbültem tegnap, amikor megtudtam, hogy matekból 2.7 az átlagom!!!!! :)))) A tanár sejtelmesen csak annyit mondott, hogy ennek megfelelően fog lezárni, szóval akkor 3-as!?!? Valószínű..
És Úristen, én annyira be voltam rezelve, mert attól féltem, hogy megfogok bukni. Tudom, hogy hülyén hangzik azok után, hogy az előbb leírtam az átlagom - amiből kiderül, hogy közel sem kellett volna bukástól tartani -, de tekintve, hogy nincs kódom az elektronikus naplóhoz, nem voltam tisztában a jegyeimmel.
Azzal viszont igen, hogy a II. félévben igencsak voltak szarul sikerült dogáim.. A tanár meg elég sokszor hangoztatta, hogy akikről úgy gondolja, hogy jövőre nem fogják tudni megcsinálni az érettségit, azokat inkább most buktatja meg és jövő félévkor, mint hogy 1 év múlva megszívják az érettségin.
Amiben egyébként teljesen igaza van, de én akkor sem szerettem volna megbukni.. Életemben nem buktam még meg semmiből év végén és nem most szeretném elkezdeni..

Szerencsére erre végül nem került sor, úgyhogy most nagyon örülök. :D:D
És totális nyugalom szállt meg, mióta túl vagyunk a szerdán.
Szinte el se hiszem, hogy már ennek az évnek is vége mindjárt. Ugyanakkor pedig ez az idei tanév hosszabbnak tűnt, mint a tavalyi. Visszagondolva szeptemberre.. hm, elég sok dolog történt. :)
De most már nincs sok hátra! :D

Hihetetlen, hogy mennyire nem tudom rávenni magam a tanulásra. :( Ez ijesztő.
ajj már.. Azt szeretném, ha vége lenne már a sulinak. Belefáradtam a tanulásba. :( Egyszerűen nem megy. :(
És holnap, kedden meg szerdán matek dogá[ka]t írok. Igen, mindhárom nap!
Ez szerintetek igazságos?
Miért nem lehet az utolsó 2 hétben lazítani? Beszélgetni, filmezni, elmenni fagyizni.. ilyenek. :s
ááá :'(

Hogy június 1-én írt levelet, amit én aznap el is olvastam, de nem válaszoltam rá rögtön.. :P Másnap pedig nem is voltam gépen [asszem], ezért akkor is elmaradt a válaszolás..
A pedig írt 3-án, hogy "Szija!!! Nem írtál :("
Huppsz... Bocsi :D
Így legalább észrevette, hogy nem az az első dolgom, hogy válaszolok neki, amikor ír.. Egyébként mikor válaszoltam neki, írta, hogy azt hitte, hogy haragszom.
Gondolkodtam ezen.. Nem így van, illetve azért van bennem egy kis harag, de nem emiatt nem válaszoltam neki. Ez amolyan "kiszúrás" akart lenni, vagy nem is tudom.. Jelzés, hogy most már nem pattanok, ha ő fütyül..
Meg egyébként azt írta, hogy "Valamikor facen írj rám" Szóval... :D

Na ennyit róla.
Most nincs kedvem másról írogatni, szóval megyek is. :) Jóéjt mindenkinek. (:

Róla nem is ejtek több szót.
Ma legalábbis biztos nem.

Helyette inkább elmesélem, hogy vééééééégre valahára tudtam beszélni Dével. [Hm, mostantól akár így is írhatnám a nevét.. :)] Kedden ugyanis én voltam este gépen és annyi hét elteltével végre ő is fent volt, így írtam neki.. :$:)
Eleinte mondjuk vártam egy kicsit, egyrészt azért, hogy hátha majd ő ír nekem, másrészt pedig azért, mert picit késő volt már és úgy voltam vele, hogy inkább nem kezdek bele a beszélgetésbe, mert úgyis hamar el kell majd köszönnöm. :-/
De végül mégis csak írtam neki, mert nagyon zavart már, hogy rég beszéltünk.. :(:$
És jól tettem, hogy írtam neki, mert végül másfél órát beszélgettünk. :) [Szerencsémre Anya elaludt a másik szobában, így nem nyaggatott, hogy menjünk már aludni. :P]

Szokás szerint jót beszélgettünk. :)
Sőőt, most felmerült 2 olyan dolog is, aminek örültem, hogy szóba került. :D Az egyik ilyen a találkozás, ami ugyan nem teljes mértékben volt terítéken, hanem csak "említve volt", de ez akkor is jó. :)
A futás kapcsán jött szóba, mert Dé gyakran jár futni, én pedig rákérdeztem, hogy kb mennyit szokott és merre!? Mire ő válaszolt és hozzátette, hogy "majd gyere el valamikor". :))
A másik dolog pedig a fénykép.
Ugyanis - asszem korábban már említettem - én nem tudom, hogy ő hogy néz ki!? :$ És miután beszéltük, hogy 1 éve levelezünk már, mondtam neki, hogy az azért durva, hogy én még csak azt sem tudom, hogy ő hogy néz ki. :P Mire ő azt írta, hogy majd akkor küld valami képet.
:)

Sok mindenről beszéltünk, de volt egy nagyon jópofa és aranyos megnyilvánulása, amit el is mesélek. :)
Írtam neki, hogy az elmúlt 1 hónapban visszaolvastam a levelezéseinket, mire ő kérdezte, hogy mióta leveleztünk!? Megnéztem és [nagyon durvaaa! :P] szinte napra pontosan 1 éve kezdtünk el levelezni! [2010.05.29.]
Mikor leírtam neki, tudjátok mit reagált? :) Idézem; "Nanee! :D Akkor évfordulónk van! :D"
És ez annyira aranyos volt... :) Nekem nagyon tetszett, hogy ezt írta. :D

Egyébként visszagondolva arra, mikor írta nekem, hogy "puszi"..
Rájöttem, hogy nem szabad emögé semmit gondolnom. Ha valaki, hát Dé biztos nem Úgy tekint rám. Ami talán nem is baj!? :)

Először is; NEM vagyok a babád, se a drágád, se SENKID!
Kurva jó lenne, ha nem hívogatnál így. :)))
Másodszor pedig; Miért nem tudsz már kilépni az életemből?
Mert nekem sokkal könnyebb lenne? Sokkal könnyebb lenne továbblépni és elfelejteni Téged??
____________________________

Nem! Akkor sem hagyom, hogy A az újbóli felbukkanásával megint bele kavarjon az életembe!
Elég volt ebből! Egyszerűen szarnom kell rá, hogy ő folyton babámozik, drágámozik meg mittudomén hogy még miféle jelzőket használ.
Ennyi idő után rájöttem, hogy kibaszottul nem jelentenek számára semmit ezek a szavak, így huszadjára nem is dőlök már be neki. :)))

Mutatom, hogy mit írt.
"Szijjja!
Mizus babám???:) hogy vagy??? Mesélj valamit nagyon hosszan :$
Nekem is lessz majd mesélni valóm mert már nagyon régen beszéltünk:)
Valamikor facen irj rám mert msn en nemigen leszek.
Pusszantalak drágám:) (K)"

Most erre én mit szóljak? Majd valamikor írok vissza valamit azt késsz..
De basszus ez is milyen már, hogy "mesélj valamit nagyon hosszan"??? Mi vagyok én, mesélő? -.-"

ahh, kicsit most felzaklatott, hogy írt..

DE - ami nagyon lényeges! - én ennek ellenére továbbra sem nézem meg a profilját! :D
Mert nem szabad, hogy érdeklődjek utána..!