[egy kicsi belőlem]

Amíről még említést szeretnék tenni, nem más, mint az osztálykirándulás. [micsoda rím :)] Egy hét múlva lesz, az érettségi szünetben. Kicsit rossz érzés, hogy én Balatonon leszek, míg a Bratyóm itthon görnyed a papírok felett.. A másik, hogy mi 3 naposra megyünk, ezért vasárnap hajnalban indulunk. Marha jó Anyáknapi ajándék, mondhatom. De én már várom. :) Sokmindent tervezgetünk, többek közt bicigli [nemtóm hogy kell írni] túrát, hajózást. Úgy néz ki, a 23 gyerekből csak 17 vesz részt a kiránduláson. Mindenki talált valami jókis kifogást [esküvőre megyünk, gyűjtünk erre-arra...]. Már elnézést, de ha MI kitudjuk fizetni, akkor más is. Ugyanis nálunk 3 gyerek van, ha eddig nem említettem volna :), és még ott a Ballagás, ami nem kerül kis pénzbe, hisz 9 embert látunk vendégül. És azért lássuk be; 2× 12.400 Ft nem kis pénz 3 napra... Nembaj, így legalább jobb lesz a hangulat. Meg a tanároknak is kényelmesebb kevesebb gyerkőcre felügyelni. Most legjobban a 4 órás vonat-utat várom. Biztos jókat baromkodunk majd, de persze fegyelmezetten [fegyelmezetten hogy lehet baromkodni??? ..]. Fogadok, olyan hamar elfog repülni az az idő, hogy felse tűnik majd, hogy secc perc alatt leértünk Balatongyörökre. Én egy 5 ágyas szobába vagyok beosztva a testvéremmel, H-val, meg Katival. A maradék ágyra majd a holmikat pakoljuk, gondolom... Bízom benne, hogy jó idő lesz.

... Gondolom már a címből kiderül, hogy nem rajongok ezért a viseletért... :P És tegnap kénytelen voltam felvenni, mert Hangverseny [sosem értettem, mért ez a neve, amikor nemis énekelnek, és nemis versenyeznek!!?] volt a Várban. Azért egy szakadt fekete sportcipőben mégsem jelenhettem meg. Elég rossz volt ismét fölvenni, mert kb. 1 éve nem volt rajtam, és nemis szándékozom a közeljövőben ismét előhalászni. Nemcsak kényelmetlen, de tulajdonképp nekem nincs is rá szükségem a 180 akárhány centimmel. Szerintem a MAGASsarkút különbenis az alacsonyabb embereknek, meg azoknak találták fel, akik mindig csinosak és elegánsak akarnak lenni. No, nem mintha én nem akarnék "nőiesen" öltözködni, de inkább maradok a "földön" a kényelmes tornacsukámban. :P Amúgy, ha nincs a cipő, talán nemis érezzük tesómmal olyan felhőtlenül magunkat. Egész úton dőltünk a röhögéstől, mert ő majdnem elhagyta az egyik pár lábbeliét, én pedig beleakadtam a macskakőbe... pfff [LOL] Ezen felül, azt hiszem jól sikerült az előadás, csak egyedül az aggasztott, hogy minek kell odamenni már háromnegyed 4-re, amikor a koncert, vagy mi a szösz csak 5-kor kezdődött!? Jó, elhiszem, hogy előtte kikell próbálni a kis színpadnak nevezhető izét, de arra bőven elég lett volna fél óra is...
Na nem baj, ugyanis a Hangversenynek köszönhetően megúsztuk a szombati Sulit! :) Fél 8-ra értünk haza, és az még haggyán, hogy semmi kedvünk nem volt nekiülni a házinak, de ha lett volna is, biztos nem tudtuk volna az egészet megírni. Irodalomból 2× 7-8 mondatos fogalmazás, töriből szóbeli tanulnivaló [amit hiába tanultunk volna, mert utóbb kiderült, hogy nem volt felelés], matekból írásbeli+szóbeli, nyelvtanból pedig várható volt egy "röppentyű". A nap legszebb perceit valószínűleg az ének és a tesi óra hozta volna meg számomra. De így az egészet otthon, illetve a városban sétálva töltöttem. :) Egyszer nekem is lehet, nemde? Gyakran szoktam mondani az osztálytársaimnak, hogy ha tanár lennék [de nem leszek, mert nem bírnám a sok idegesítő kiskölyköt, sorry], akkor is lógnék.. :P________________________________________________________________
Egyenlőre ennyi, megyek szusszanok egyet, és utána folytatom a beszámolót. :)

"...nem ismert senkit, semmit, nem volt múltja, jövője, egész valója az egyetlen nagy akarattá keményedett..." /Móricz Zsigmond/

"...Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt." /M.Zs./

Tök fura, hogy egy nap leforgása alatt mennyi minden történ[he]t. Először is sikeresen  lezajlott a Tanszaki! :) 1 dolog kipipálva a "Mi miatt kell aggódnom!?" című [nem létező] listáról. Sőt! Valamilyen szinten az olvasónapló is elvan tolva, mert 2 osztálytársam eltűnt irodalom órán és nekem kellett "begyűjtenem" őket, így megúsztam a leadást. Ezért aztán kénytelen leszek nekiülni a hétvégén és akkor esetleg az 1-es sem kerül be az ellenőrzőbe... ;)

Más; a minap felfedezést tettem, miszerint az általam ismert Bencék mind helyesek. :)) Ez persze biztos csak véletlen... De lehet, hogy másokkal is van/volt már ilyen, és csak én csinálok belőle nagy ügyet. [ez így érthető??]

Ááá...most mond meg, máris csütörtök van. Talán örülnék is néhány másodpercig, de a gondolat, hogy szombaton is koptatom a padot, elfeledteti a nagy boldogságot... :( Talán csak az vidít fel egy cseppet, hogy nem én vagyok az egyetlen! :) Ami viszont még ezt a vidulást is elrontja az az, hogy szerdai órarend szerinti tanítás lesz... Ami azt jelenti, hogy töri, irodalom, ének [ez nem számít órának:P:P], nyelvtan, tesi [emiatt sem aggódom:P] és végül matek. Most épp kicsit megnyugodtam, mert nemrég megkaptuk a matek T.Z.-t, ami 3-as lett!!! [ujjong] Ez nekem igenis jó jegynek számít ebből a tantárgyból. Ráadásul, ha eszembejut, milyen jókat kacarásztunk Esszivel... Ő ugyanis az AMŐBA nevezetű játékot egy időben AMÖLBÁNAK nevezte... lol :D

Jujdejóó, most mondták a TV-ben, hogy mennyi Jamie Oliver műsor lesz májusban a Spektrumon. Én nagyon bírom, fincsi kajákat csinál. Régi vágyam egy szakácskönyv... :)

Rájöttem, hogy nincs is olyan sok lecó, és inkább kihasználom, hogy egyedül vagyok, úgyhogy leírok egysmást magamról. :) A lehető legrosszabb tulajdonságaim egyike, hogy beleszólok mások beszélgetésébe [ezúton is bocsi az érintettektől]. Persze nem úgy, mint egy hülyegyerek, csak nem mindig várom meg, míg az illető befejezi... Amit rendkívül UTÁLOK magamban az az, hogy semmi önbizalmam... :( Ezen természetesen próbálok javítani kisebb-nagyobb sikerrel. Leírok néhány jó tulajdonságot is, de NEM azért, hogy fényezzem magam. Sokak szerint jó a humorom. :) De ezt csak akkor tudja igazán az ember, ha sok időt tölt velem. :)

Az. És még nincs vége.Ha jobban belegondolok, ne is legyen vége. A holnapi napot legszívesebben kiradíroznám a naptárból, de nem tehetem... :( Amúgy a 2. helyezést értük el a röplabda meccsen. De elég rossz érzés tölt el, amikor eszembe jut, hogy holnap lekell[ene] adni az Olvasónaplót. Ahogy eddigi életem során, most sem olvastam el a kötelezőt [és mostmár nem is szándékozom]. De furcsa mód most még annyira nem izgat ez az egész. Igazából nyugodt is lehetnék, hisz elvileg "csak" egy 1-es jár a hiányért, de valami azt súgja, nem úszom meg ennyivel... Hanem mondjuk utólagosan bekell majd pótolni. Ááá semmi kedvem, és időm, és energiám az egészhez! ... A másik aggasztó dolog a Tanszaki. Fogadok ez nem mond túl sokat... :P Egy hangverseny-szerűség, ahol előadunk ezt-azt... [ugyanis halkan megjegyzem, hogy immáron 6 éve gitározom] Mostmég tulajdonképp nem is izgulok, de már előre utálom az egészet, hisz mégcsak az sincs, hogy "előadom magam" és utána lépek... Mert én nem egyszer, hanem HÁROMSZOR lépek föl... És ettől kiráz a hideg. Márcsak azért is, mert biztos a 2. szám után már unni fogják a fejem [teljes mértékben megértem] és én sem lehetek nyugodt, amikor az első darabommal végeztem. Amúgy is izgulós vagyok...
Na de elég ebből a lehangoltságból, ezt a blogot nem [csak] azért hoztam létre, hogy a bajaimat osszam meg másokkal. Különbenis; tulajdonképp magamról alig írtam valamit. :) Persze mindent nem is akarok, hisz "ez az egész" úgy izgalmas, ha nem fedem fel a kilétem/hollétem...  Sajnos úgy néz ki, a "bemutatkozás" későbbre marad, mert azért másból nemigazán szeretnék beszerezni rosszjegyet...

Nos igen, nem hittem volna, hogy valamikor én is létrehozok egy blogot. :) Most így elsőre sokminden kavarog a fejemben, mert azt sem tudom, hol kezdjem!? Még új minden.. Azt hiszem első bejegyzésnek ennyi épp elég [remélhetőleg később belejövök].