Sok dologról írhatnék. És fogok is.
Mert tegnap beszéltünk A-val. Őszintén mindarról, ami mostanában zajlik köztünk..
De mielőtt még rátérnék erre, elmesélem, hogy az előző bejegyzésem arra vonatkozott, hogy írtam Neki 1 sms-t azzal a szöveggel, hogy "Szia! Nem zavarlak? Mi újság? Tudunk ma este beszélni msn-en? :)" Ez volt 20.48-kor.
És eleinte vártam a választ.., aztán meg elkezdtem azon agyalni, hogy vajon miért nem ír? Talán dolgozik? Vagy van valakivel? ..
Komolyan mondom, mióta az exe megint az ismerőse, állandóan beleszövöm őt is az elképzeléseimbe. :(
Közben eltelt jó néhány óra. És nem jött válasz.
Én épp H-val beszéltem erről msn-en, amikor hirtelen bevillant!! Hirtelen beugrott, de villámcsapás-szerűen, hogy aznap volt a buli! Amiről A korábban említést tett.
Csak én olyan hülye voltam, hogy teljesen elfelejtettem és már kitaláltam mindenféle hülyeséget, hogy mi mást csinálhat ahelyett, hogy válaszol nekem..
Pedig ez hülyeség! És úgy utálom ezt magamban.. hogy rögtön elkezd kattogni az agyam és valótlan dolgokat képzelek el..
Csak egyszerűen beletudok őrülni abba, ha nem tudom, hogy mit csinál és kivel!? .. :(
Nos, végül egyébként válaszolt, de csak jóval később - feltételezem - a buli miatt. :)
23.58-kor kérdezte meg, hogy "Fent vagyok-e még?"
Válaszoltam Neki, hogy igen és megvárom, mire Ő megint írt, így volt 2-3 sms-váltás. :)
Végül abban maradtunk, hogy mindjárt indul haza és akkor tudunk beszélni.
Én csak vártam...vártam.. és vártam, míg végül 01.00-kor írt egy olyat, hogy "Most megyek haza! Kb 10 perc és fent leszek! Oksa?"
Nos, a 10 percből majdnem fél óra lett.. De úgy voltam vele, hogy muszáj még várnom, mert ez a beszélgetés nem halasztható tovább.
Fél 2 körül el is kezdtünk beszélni.
Eleinte csak ilyen sablon dolgokról, kivel mi újság.. De aztán rátértem azokra a dolgokra, amikről szerettem volna beszélni Vele.
És amint leírtam az időkérésével kapcsolatos kérdéseimet, Ő rögtön "leállított" és elmondta, hogy gondolkodott.
És arra jutott, hogy nem tudja.. Mert Ő azt érti párkapcsolat alatt, hogy "együtt vagyunk sokszor ezt még lehet teljesíteni, aztán együtt alvás, esetleges nemi kapcsolat, szórakozás. Esténként járkálni együtt lenni."
Rákérdeztem, hogy Ő úgy gondolja-e, hogy a "többit" velem nem tudná-e teljesíteni? Azt felelte, hogy most ezt gondolja, amennyire ismer engem. Meg hogy például Nála nem tud senki aludni, mert kicsi, egyszemélyes a szobája. És így nagyon együtt alvás meg együttlét nem oldható meg..
Meglepődtem, hogy ezt a témát hozta fel, de azon mégjobban, hogy az Ő szobája "nem alkalmas" arra, hogy akár csak 2 személy elférjen benne.
Mert nekem is megfordult a fejemben sokszor, hogy mi lenne, ha eljutnánk odáig.. De azt nem tudtam, hogy az Nála sem oldható meg..
És ez akadály. Méghozzá olyan akadály, amelyet nemigen tudunk leküzdeni. Jódarabig nem.. :'(
Engem konkrétan nem is csak meglepett, hanem lesokkolt ez a dolog, mert tényleg "borzasztó", hogy egyikünknek sincs lehetősége arra, hogy biztosítson egy kis elkülönült teret a másiknak..
És nem hibáztathatjuk a másikat emiatt, mert ez van és ez ellen nem lehet tenni. Legalábbis egyik pillanatról a másikra nem.
Eleinte nem nagyon tudtam mit reagálni rá, mert konkrétan ez egy olyan probléma, amire nincs megoldás. :'(
Aztán próbáltam arra terelni a beszélgetést, hogy talán ráérünk ezzel akkor foglalkozni, ha eljutunk odáig. Vagy hogy "biztos megtudjuk majd oldani valahogy."
Erre A azt reagálta, hogy Ő "fél" a "majd valahogy", a "nem tudom" meg a "nem biztos" dolgoktól.
És igaza van..
Mert hiába írtam én ilyeneket, tudtam - és most is tudom -, hogy nem így lesz. Mert mégsem bérelhetünk ki egy szobát valahol azért, hogy együtt legyünk..
Nehéz helyzet. Kibaszott nehéz, mert igazából úgy tűnt nekem tegnap, hogy csak ez az egy akadálya van annak, hogy újrakezdjük..
Azóta persze gondolkodtam rengeteget és rájöttem, hogy talán más okból sem működne ez a kapcsolat.. Ott van például, hogy A viszonylag gyakran jár bulizni. Ha nem is 3-4 naponta, de hetente egyszer legalább.
Én meg.. kb semennyiszer, mert tőlem nagyon távol állnak a szórakozóhelyek.
És ezt meg is mondtam Neki, meg eleinte Ő is hasonlóképpen volt ezzel (?), de aztán rájött, hogy mikor kéne élnie az életét, ha nem most? Amikor még fiatal?
És ez megint olyan dolog, ami miatt nem ítélem el, mert nem úgy bulizik [remélem!], mint a többség, hogy hülyére issza magát meg hasonlók, hanem szimplán csak jól érzi magát a barátaival.
De én mindezek ellenére ugyanúgy nem vágyom party-kra. És ez megint csak akadály lehet..
Aztán ott van egy másik dolog is, ami most nagyon napirenden van;
a tanulás. Az elkövetkezendő hetekben/hónapokban már nagyon rá kell gyúrni a készülésre, mert vészesen közelednek a vizsgák. És azokkal nem szabad szórakozni. Én semmiképpen sem szeretnék augusztusban újra próbálkozni..
És mivel hét közben jórészt egyik napról a másikra van csak idő készülni, a hétvégére marad a vizsgafelkészülés.
Ami azt jelenti, hogy kb nuku szabadidiő. Ami = azzal, hogy ha összejönnénk újra A-val, akkor "max" heti 1× tudnánk találkozni. És ez biztos nem tenne jót a kapcsolatnak..
Mondjuk amennyire ismerem magam, biztos megoldanám a több találkozást, de az meg akkor a tanulás rovására menne.
És abból megint csak baj következne, szóval íme a harmadik akadály. Ami ugyan hamarosan megszűnik, de nem úgy megy az, hogy akkor megbeszélem A-val, hogy várja meg, amíg levizsgázom mindenből és utána járhatunk..
ajj, nehéz helyzet! :s
