[egy kicsi belőlem]

4-kor tali.

És én már tiszta ideg vagyok.. :s :$ :D

Fúúúú de gecire elegem van!

És ilyenkor legszívesebben pofán basznék valakit, vagy én nem tudom, de nagyon leakarom már vezetni ezt a sok feszültséget, ami bennem van..
áááááááááá

:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@:@

- a tegnapi sms-emre nem válaszolt
- viszont írt egyet még 14.12-kor, amire én csak 14.55-kor válaszoltam..
Bosszúból, amiért az én tegnapi üzenetemre nem reagált semmit. És a mai sms-emben meg is kérdeztem Tőle, hogy tegnap merre járt!? [És ezenkívül talán kicsit lekezelő is voltam.. Lehet, hogy feltűnt Neki, hogy valami nincs rendben, nem tudom.]
De mindidáig semmi válasz..

Most direkt szivat?

Tegnap elpusztultak a halaink. :s
Pontosabban a maradék halaink, ugyanis a kezdeti 8-ból megmaradt 1-hez Anya vett még kettőt, de szépen lassan mindannyian eltávoztak.. :(
Pár kép róluk a 'tovább'-ra kattintva.

Asszem, egy életre lemondhatok arról, hogy köztem és Közte valaha is lesz valami [olyan] kapcsolat..
Demostkomolyan. :(

Csak tudnám, hogy az exe miért nem tud eltűnni???
Miért nem tud örökre elköltözni egy távoli városba?
Hagyja már békén A-t... És A is őt! :(

Szombaton beszéltünk msn-en..
Mérges voltam Rá, amiért eltelt egy hét a legutóbbi beszélgetésünk óta és ezt a tudtára is adtam. Azt nem mondanám, hogy veszekedtünk, de azért volt egy kis nézeteltérés köztünk, mert haragudtam és azt hittem, hogy ha Rajta múlik, akkor akár hetek is eltelhetnek anélkül, hogy tudnánk valamit a másikról..
Miután valamennyire tisztáztuk a dolgokat, sok minden szóbajött. Hogy Vele mi újság mostanság, meg hogy az én napjaim hogy telnek..
Aztán megint felmerült, hogy kéne valami házibuli. Olyan, mint H-éknál volt.. És mikor A ezt felhozta, írtam Neki, hogy ezt most úgy írja, mintha rajtam múlna. :P Erre ilyet szól, hogy alkossak össze valamit és hogy rajtam múlik. :P
Aztán megkérdeztem Tőle, hogy mi lenne, ha összehoznám?
Válasz: "Elmennék rá, ha hivatalos lennék oda :DD és jól éreznénk magunkat"

Később kétszer is azt írta, hogy gonosz vagyok.. :P
Először azért, mert elmondtam Neki, hogy a személyes üzenetemben látható "dühöngő fej" [:@] Neki is szólt, amiért eltűnt..
Aztán pedig azért, mert mikor azt írta, hogy "változatos vagyok", én azt reagáltam rá, hogy; "Jaja, talán ezért nehéz kitalálni, hogy mit miért csinálsz :P"
Ez az utóbbi szerintem nem tetszett Neki.. de hát basszuskulcs! :D Így éreztem és azt szerettem volna, ha kicsit tisztában van vele Ő is, hogy mi a helyzet..

És egyébként a beszélgetésünk elején zajló "vitára" is büszke voltam, mert általában ahogy elkezdünk beszélgetni, valahogy hirtelen elszáll minden dühöm.. :$ És nem tudok semmi olyat megbeszélni Vele, ami zavar engem, vagy bánt..
De most sikerült tisztázni 1-2 dolgot! És ennek örülök. :)

Na de, ami lényeges! Megadtam Neki a számom.. - de most már utoljára!
Azt ígérte, hogy ha megadom, soha nem "hagyja" el.. Reméljük tényleg nem fogja. :)))

Mondjuk emiatt is "kapott" tőlem... Mert mikor írtam Neki, hogy már mióta nem beszéltünk, Ő azt felelte, hogy akart írni ekkor meg ekkor, de nem adtam meg a számom..
Én meg erre azt írtam, hogy a telefonszámot nem csak msn-en lehet elkérni.. És hogy Neki nem is számít nagyon az enyém, ha állandóan elhagyja..
Aztán kivágta magát, mert elmesélte, hogy megint új telója van mittudomén.. Szóval megbeszéltük.
DE! Én ezúttal annak is utánajártam, hogy tulajdonképpen miért kell Neki a számom?
Eleinte próbált rávezetni, azzal, hogy megkérdezte "most miért beszélünk?"
Erre én azt írtam, hogy; "Én azért, mert szeretnék tisztázni 1-2 dolgot és mert hiányzik az, hogy beszéljünk."
Erre Ő; "Megvan a válasz akkor?"
Én; "Nincs. Mert most is azért beszélünk, mert én (!!!) írtam Neked."
Ő; "Igen, de pl sms-ben is tudnánk beszélgetni délelőttönként. Vagy akármikor hogy gyere fel msn-re vagy bármi."

Szóóóval, a lényeg, hogy ismét tudja a számom és remélhetőleg többé nem is kéri már el. :))
Nos, a szombati beszélgetés óta sms-eztünk egy keveset. :D
Hétfőn Ő írt, hogy mi újság, hogy telik a napom, ilyesmik. De végül az utolsó üzenetet én írtam, amire már nem válaszolt. :( Pedig direkt tettem bele kérdést is! :P
Kedden nem volt sms-ezés. Én valahol éreztem, hogy nem fog írni [persze azért bíztam benne, hogy hátha mégis..], de viszont azt elhatároztam, hogy ma mindenképpen írok Neki. :$:D
Alig vártam, hogy vége legyen a második órának és elküldhessem az sms-t..  :) Utána már csak azon izgultam, hogy mielőbb válaszoljon is. :P
És így lett. Ha nem is túl hamar, de 10 perc múlva jött a válasz. Jó hosszú válasz. :))
Aminek a legfontosabb mondata az utolsó volt: "Valamikor talni kéne nem?"

[Deeeeeeeee :D:D:D:D]

Fú, el sem hiszitek mennyire örültem, mikor ezt megláttam.. Utána még visszaolvastam vagy' 2× az üzenetet, hogy biztos ezt írta-e!? :D
Én csak annyit feleltem erre a mondatára, hogy "Igen, valamikor találkozhatnánk.. :)"
Ezután Ő megkérdezte, hogy mikor végzek, amiből én arra következtettem, hogy talán már ma talizni szeretne. :P
De végül csak azt beszéltük meg, hogy hánykor tudunk msn-en lenni.

4 körül.
Szóval rohanok msn-r és majd mesélek, hogy mire jutottunk!? :D:D:D:D:D:D:D:D:D

___________________________________________________

Egyébként tudjátok mi a furcsa? :)
Hogy mikor megtudtam, hogy jövőhét hétfőn és kedden síszünet lesz, az volt az első gondolatom, hogy ezt majd elmesélem A-nak is, hátha felhozza a talit..
De nem is kellett tudnia a síszünetről.. :)))))

Annyira elegem van, hogy legszívesebben elmennék a világ végére és vissza se jönnék jódarabig!
Faszom kivan már, hogy az utóbbi időben állandóan csak szívok. :'(
Először F hetek óta tartó betegeskedése, ami nem csak Anyát, de engem is totál kikészített lelkileg, aztán a sok kibaszott 1-es a suliban, közbe persze A-t se felejtsem ki, akivel most úgy összetudnék veszni, hogy el se hinnétek, és most még F is, aki megint azt csinálja, hogy "titkos" dolgokról beszél velem msn-en és tesz erről egy célzást H-nak, akinek rohadtul nem szabadna tudnia az egészről, mert épp azért titkos beszélgetés, mert F olyanokat ír le nekem, amikről H [még] nem tudhat.
És miután célozgat rá H-nak, H rögtön engem faggat, én meg nem tudok hogy kibújni a válaszadás alól, mert ha elmondom neki az igazat, azzal F-et árulom el, ha pedig hazudok neki, az megint nekem szar érzés.
És F már nem először csinálja ezt.. Múltkor még elviccelődtük és ügyesen kibújtam a konkrét válaszadás alól, de most pont olyan hangulatban kezdte el ezt megint, hogy otthagytam a picsába.
Biztos feltűnt neki, hogy nem kéne szórakoznia - mert ezzel megint engem hoz szar helyzetbe -, mivel nem csak mérges voltam rá, hanem bunkó módon is hagytam ott.. Elköszönés nélkül.

De leszarom!
Kurvára nincs jó kedvem, már tegnap se volt.. és most még arra sincs lehetőségem, hogy megint elmennyek kicsit, mert persze holnapra megint tanulni kell.
Aminek ugyan megint nem lesz majd meg a gyümölcse, ahogy mostanában sosincs, de leszarom ezt is.
És az egész világot, amiért megint ellenem fordult.. :'(:'(:'(

Kapja be mindenki!

De főleg A, mert miatta vagyok a legjobban kikészülve.. :'(:'(
Mi a faszért hazudozik nekem olyat, hogy hiányzom Neki?
És mi a faszért szórakozik velem?
És én ezt mi a faszért nem vettem eddig észre? Vagy miért nem akartam eddig tudomást venni róla?

:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(

És kurva bizonytalan is..

A jó hír, hogy F tegnap hazajött a kórházból! :D Sajnos ettől még nincs teljesen rendben, de az már megnyugtató, hogy végre itthon tölti az éjszakáit. :)
 

Kb ennyi a jó hírekről. Per pillanat még a matek dogám gondolata vidít fel, mert 4-es lett.. de valahogy mégsem érzem hűde happy-nek magam tőle..

Mert olvastam valamit A adatlapján, ami kiverte a biztosítékot.
És konkrétan lefagytam az olvasásakor, mert... kibaszott elszomorító.
Jó, persze ez csak egy hülye facebook-alkalmazás, de mégis kurva szar azt olvasni A "szerelmi életéről", hogy;
"Összejösz a legutóbbi exeddel és jobb lesz az újboli kapcsolatotok, mint a régi. És fellángol köztetek újra a szerelem!"

Úgyhogy asszem itt én be is fejeztem.
Beszélni se tudunk, lehet, hogy Ő már nem is akar.. Akkor én minek erőlködjek?
A picsába már... ideje lenne végre elfogadni, hogy itt már semmi nem "menthető"! Ez már egy befejeződött dolog kettőnk között..
:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(

Azt hiszem ez a legmegfelelőbb szó arra a 'kapcsolatra', ami most köztem és A között van.
Több okból is jellemzi kettőnk kapcsolatát ez a kifejezés. Kezdve attól, hogy nehezen hozzuk össze a beszélgetéseket, egészen odáig, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit szeretne a másik? Vagy hogy mit érez a másik?
Én legalábbis elég bizonytalan vagyok A érzéseit illetően.. Egyszerűen nem tudok kiigazodni rajta.
Egyik percben hiányzom (?) Neki, másikban nem beszélünk napokig, aztán pedig olyan dolgokat ír msn-en, mint például "drágám", vagy "egyelek meg". :$ :)
És ezek olvasásakor mindig felcsillan egy pillanatra a szemem.. Aztán persze kénytelen vagyok észhez térni és arra gondolni, hogy nem feltétlen kell rögtön kombinálni meg találgatni, hogy vajon miért ír ilyeneket!?

Mindezek ellenére mégis olyan kusza ez az egész..
Mert a tegnapi beszélgetésünkkor (!!! :D:D) felhoztam a hiányzol-os dolgot. Leírtam Neki, hogy nem sikerült rájönnöm, hogy milyen értelemben írta, hogy hiányzom Neki? Erre azt felelte, hogy szerinte a hiányzol szónak egy értelme van.
Utána sajnos hamar elterelődött a szó és még csak le sem tudtam írni, hogy szerintem mi a másik "jelentése"!? Pedig érdekelt volna a reakciója..
De az már jó jel, ha szerinte csak egy jelentése van. :))))

Egyébként a beszélgetés alatt történt egy olyan dolog is, hogy mikor Ő elköszönt, mert ment korizni, azt írta, hogy mennyek én is..
És... áááá legszívesebben azt írtam volna, hogy "oké, hol találkozzunk?" :))), de persze nem így történt, mert elég sok dolog közbeszólt volna.. Csak hát tényleg olyan jó lett volna újra látni.. :)
Szóval végül elviccelődtük a szitut, mert írtam Neki, hogy messze van, mire Ő azt írta, hogy nem is.. De mindez poén volt, mert előtte pont fordítva írtuk ugyanezeket, egy hozzám közelebb eső koripálya miatt. :P
Szóval viccelődtünk, aztán megint elterelődött a téma. Mert megint (!!!?) elkérte a számom..
Így fogalmazott pontosan; "Hallod írd már le a számod mert faszom mindig mást ír ez a köcsög telefon."
Mire én kicsit mérges lettem..
Egyrészt azért, mert folyton elszórja a számom, másrészt pedig azért, mert valójában nem is tudom, hogy mire kell Neki? :P
És miután ezeket a tudtára adtam.. lepillezett, majd bocsánatot kért, amiért mennie kell.. És elment.
Tehát ez a kapu nyitva maradt.. És nem tudom, hogy ez most mit jelent? 
ahhh.. bonyolult.. :D:D:D

Meglepő és váratlan dolog történt.
Tegnap, miután fölmentem lefekvés előtt facebook-ra, A írt egy levelet. És sajnos ezt én csak ma vettem észre! :o ááá
És... úgy sajnálom, hogy nem tudtam tegnap beszélni Vele..
És azt is sajnálom, hogy ma megint annyira hülyén jött ki a helyzet, hogy nem tudtunk beszélni. :'(
Ugyanis hazaérkezésem után ismét fölnéztem facebook-ra és a levél elolvasása után válaszoltam is rá - mondjuk nem volt túl tartalmas üzenete, mert csak az állt benne, hogy "Szia, itt vagy még?". A válaszom az volt, hogy "Jaaj, szia, ne haragudj! Gondolom feltűnt, hogy már nem voltam itt.. Csak felnéztem lefekvés előtt. :P Bocsi."
Miután ezt elküldtem, felnéztem chat-re, aholis megláttam, hogy A fentvan! :D:D Így hát nem haboztam sokáig, ott is írtam Neki. Gondoltam így azért mégiscsak könnyebb "megmagyarázni" a tegnapi dolgot.
De sajnos a sors ismét közbeszólt, ugyanis most A nem volt gépnél.. Vagy nem tudom mit csinált, de a fő az, hogy nem válaszolt.
Mondjuk nem is hagytam rá túl sok időt, mert közbe nekem mennem kellett - megint :( -, így hamar elköszöntem és otthagytam. :'(

És ez most annyira hülyén jött ki. :(
Jó mondjuk tegnap is hülyén jött volna ki, mert nem tudtam volna huzamosabb ideig beszélni Vele, de annyira örültem neki, mikor láttam, hogy írt..
Mert mióta otthagytam msn-en - amiért nem "figyelt oda" -, most tudtunk volna először beszélni..
És... a leglényegesebb, hogy Ő keresett engem! Illetve Ő "kezdeményezett".
És most annyira sajnálom, hogy nem tudtunk beszélni. :'(

Elegem van már, hogy sosem tudok a tanulás mellett másra is időt fordítani. :'(
Pedig én tényleg úgy szeretnék beszélni Vele! :(

A nap másik fontos történése, hogy Vele álmodtam..
És amennyire örültem ennek, annyira el is voltam keseredve miatta, mert....   áhh, sokmindenért..
Reggel még pityeregtem is, mert rossz volt megint arra gondolni, hogy nem vagyunk együtt.
És hogy nem is leszünk már... (?)
:'(

Istenem, miért kell ezt csinálni velem?????
Nem bírtam ki, úgyhogy - ahogy mondtam korábban - írtam Neki. A válasz 4 perc után jött, meg persze a tökéletes magyarázat is; "pancsiztam éppen" Ami miatt nem hibáztathatom, de akkor is.... Mi a faszért akkor kellett Neki fürdenie, amikor én is fentvoltam msn-en és írhatott volna nekem? :(
A legrosszabb az egészben, hogy amennyire mérges voltam Rá eleinte, annyira meg is lágyúlt a szívem kb a 4. mondata után, amikor azt írta, hogy "ohh egyelek meg".
Szerencsére "nem voltam egyedül", mikor beszéltünk; H-val is beszéltem közben és folyamatosan őt kérdeztem, hogy mit csináljak szerinte!? Meg közben próbált észhez téríteni, írta, hogy "ne hagyjam magam". Mert ő is tudja, hogy ilyenkor - amikor a fiú, akiért odavagy -, azt írja, hogy "egyelek meg", vagy bármi hasonlót, egyszerűen képtelen vagy haragudni rá.. És mindent elhiszel neki. :(
Na, aztán írta, hogy nagyon sokat dolgozott és hogy mire hazaért, én valószínűleg már aludtam. Ez volt az utolsó mondata.
Én közbe írogattam Neki, hogy igen, meglehet, hogy nem voltam már fönt, pedig előfordult, hogy este 11-ig is gépnél voltam. :P
Aztán írtam, hogy egyébként megvagyok, pótolgatok, mert 2 napot nem voltam suliban..
.hatásszünet.
Erre nem írt semmit és elegem lett. Meg mennem is kellett, mert még tanulnom kell.
Így aztán vártam egy darabig, hogy reagál-e végre valamit a kibaszott mondataimra, de hiába.
Eltelt 8 perc [Leszarom, ha nem is olyan hosszú idő! Ha egyszer gépnél vagyok és beszélgetek valakivel, akkor ennyi idő alatt reagálnom kell arra, amit a másik írt! :@] és befejeztem a "beszélgetést" ezzel:
"Na jó, látom nem nagyon figyelsz ide, mindegy, majd akkor valamikor beszélünk 1 hét múlva, vagy nem tudom.. szia"
És ennyi.

Azt hiszem, most jött el az ideje, hogy tényleg (?) lezárjam ezt az egészet.
És úgy érzem, már így is elkéstem, mert megint hagytam, hogy szórakozzon velem.. :'(
Nincs értelme reménykedni, mert rohadtul nem akar már semmi komolyat tőlem. Egyszerűen csak arról van szó, hogy azt írta le, amit hallani szerettem volna és persze ahogy ez bekövetkezett, felerősödtek bennem az Iránta/irántunk táplált remények.
Bíztam benne, hogy tényleg komolyan gondolja ezt a "hiányzol"-os dolgot, bár legbelül éreztem, hogy ha komolyan gondolná, akkor nem tűnne el napokra anélkül, hogy beszélnénk. :'(

De most már elegem van!
Nem fogom újra és újra ugyanabba beleélni magam, amiből úgysem lesz már semmi. :'(
Itt az ideje, hogy végre túltegyem magam Rajta... :'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(:'(

Mérlegeltem, amit "az a bizonyos" rokon [F. De nem az az F, hanem egy tááávolabbi F :))] mondott a napokban; "Problémás a srác és inkább hagyni kéne"
Határozottan érzem, hogy van benne valami.. Sőt! ... :'(

Fentvan msn-en, de baszik írni. :'(
Ebből már soha nem lesz újrakezdés, itt az ideje, hogy ezt végre én is belássam.. :'(
Viszont nem hagyom ennyiben! Írok Neki csakazértis.! :@

Olyan szépen eltűnt, hogy most már tényleg kezdem feladni a reményt.. :'(

Most miért kell ezt csinálni velem??
Miért kell A-nak felszívódnia? És kétségek közt hagynia engem?
Az msn beszélgetés óta elkezdtem tényleg reménykedni abban, hogy talán valami ismét kialakul köztünk. Erre Ő eltűnik.. :(
És fogadok, hogy ha legközelebb beszélünk, valami olyan hiperszuper magyarázattal rukkol majd elő, hogy megint én fogom rosszul érezni magam, amiért mérges voltam Rá, hogy felszívódott. :(

De... ha már nem találkozunk, nem beszélünk telefonon hosszú percekig, és nem is sms-ezünk, legalább msn-en hagy beszéljek Vele! :'( Úgy hiányzik... :'(

Kurvára hiányozhatok Neki, ha azok után, hogy szerdán csak pár szót tudtunk beszélni, nem is "keresett".. Pedig azóta 3 nap eltelt és nekem már nagyon beszélhetnékem van! ..
Persze a számomat elkérte megint, mert...
hát épp ez az! Hogy igazából nem is tudom, hogy miért?
Nekem valami olyat mondott, hogy más névhez mentette el legutóbb a számom, vagy mittudomén.
De kezd nagyon idegesíteni, hogy nem tudok kiigazodni Rajta.
És ha ez így megy tovább, akkor a legközelebbi beszélgetésünkkor letámadom. És leszarom a következményeket!
:@ :'(
 

Beszéltem H-val.
Ezekről a dolgokról. 2 hónapra visszamenőleg is.
Ma jött el az a pillanat, amikor már nem bírtam tovább magamban tartani és muszáj volt elmondanom valakinek mindazt, amit eddig átéltem és átélek.
Sokat beszéltünk, mert mostanában H-nak is van egy csomó megosztanivalója és mivel ő nem tudja magában tartani, velem beszélte meg. :) [Mivel F most beteg, így vele csak levélben tudja közölni a dolgait/érzéseit.]
Még tudtunk volna dumálni órákon át.
De a lényeg most az, hogy neki mi a véleménye a tegnap [meg az azelőtt] történtekről!?
Igazából ő sem tud kiigazodni A-n - ahogy én sem :S -, de azt mondta, hogy ő már akkor "letett" Róla, amikor kiderült, hogy az irántam érzett "dolog" csak valami fellángolás volt a részéről.
Erre most meg hiányzom Neki...
Pár nappal azután, hogy ismét (!!!) szakított az exével. Immáron sokadszorra. (!)
H azt mondta, hogy nem akarja, hogy A játsszon velem és nem akar rosszat, de szerinte jobb lenne, ha túltenném magam rajta.
Sokszor elmondtam neki az együtt töltött délután alkalmával, hogy nem azzal van a "gond", hogy nem tudom túltenni magam A-n, hanem azzal, hogy nem is akarom!
Így meg aztán, hogy tegnap azt mondta, hogy hiányzom Neki, végképp nem.. :'(

Csak olyan rohadtul idegesít, hogy nem tudom, hogy milyen értelemben hiányzom Neki?
H is mondta, hogy - magából kiindulva - tudja, hogy A hiányolhat barátként és hiányolhat barátnőként is. És nem mindegy ám, hogy ezesetben melyikről van szó!?

És most pár napig muszáj türelmesnek lennem, amíg nem beszélünk. Addig legalább én is rendbe teszem magamban, hogy én mit szeretnék?
Csak úgy nehéz "tervezni" a folytatást, ha nem tudom, hogy A mit érez és mit gondol?
ajj, basszus.. a legjobb az lenne, ha találkoznánk.. Annyira rég láttam.. :(
És ha szemtől szemben beszélnénk meg a dolgainkat, legalább mindketten választ kapnánk a kérdéseinkre..

Már most látom, hogy nem lesz elég időm leírni mindent, de azért belekezdek és legfeljebb holnap még kipótolom. :D

Kezdem az elején.
A-val múlt hét elején sms-eztünk egy keveset, mert írtam Neki a névnapja alkalmából.
Már ez az ügy is kicsit zavaros, mert az üzenetemre csak 1 óra múlva kaptam választ, amiben amellett, hogy A megköszönte a köszöntést [XD], egyúttal bocsánatot is kért, amiért sajna nem tudja, hogy ki vagyok, mert elveszett az összes száma..
Eléggé meglepett ez az üzenet és hirtelen nem is tudtam, hogy mit reagáljak rá, meg időm se volt azonnal válaszolni, így ezúttal is én kb 1 óra múlva válaszoltam. És akkor is csak annyit, hogy ki vagyok.
Erre megint bocsánatot kért és leírta, hogy új telója van és még nem mentette át a számokat.
Nekem erre a következő volt a válaszom; "Nem baj. Csak azért írtam, hogy tudj róla, hogy nem felejtettem el. :)"
Erre Ő; "Köszönöm! És hogyhogy facebuksizol?"
Leírtam, de arra már nem válaszolt.
Innentől pedig már ismeritek a story-t, mert arról már korábban beszámoltam, hogy beszéltünk msn-en. :)

Na de.! A mai napról..
A levél után, amit írt, még volt 1-2 levélváltás, de aztán én azt javasoltam, hogy folytassuk a beszélgetést inkább msn-en.
Sok dologról beszéltünk.
Hogy kinek mennyi az átlaga, hogy kaptam egy figyelmeztetőt [erről majd később :P], hogy Ő mennyit dolgozik mostanában, meg ilyenek.

Aztán komolyabb témára váltottunk, mert egyszercsak 'kinyögte', hogy hiányzom Neki. Komolyan.
Én meg csak ültem és nem reagáltam rá semmit.
Csak próbáltam türtőztetni magam, hogy ne írjam le Neki rögtön, hogy Ő is nekem.
Mivel nem reagáltam semmit, 2 perc múlva azt kérdezte, hogy; "Megsértettelek most?" Kérdeztem Tőle, hogy ezzel? Aztán írtam, hogy nem, csak.. nem tudom, hogy mit reagáljak rá.
Később arra is rákérdeztem, hogy ha nem like-oltam volna a videót, amit kirakott, akkor nem is írt volna levelet és nem is beszéltünk volna? Erre azt felete, hogy de, biztosan, csak most szarul jött ki és hogy Ő keresett chat-en, de nem talált és csak utána írt levelet.
Hm.. a chat egy másik dolog, a lényeg az, hogy ott hiába keresett. :P
Miután tisztázódott ez a 'félreértés' vagy nem tudom mi, megkérdeztem Tőle, hogy mi a helyzet a barátnőjével? Röviden csak annyit felelt, hogy nincs.
Én; "Mi az, hogy nincs?"
Ő; "Nincs már barátnőm. Pár napja."
Én; "És miért nincs?"
Lehet, hogy nem illő dolog ennyit kérdezősködni, de most már elővigyázatos vagyok és tudni szeretnék mindent.. Vagy legalábbis sok mindent.
Ő; "Mert hülye volt. Meg feszült. Meg mindig veszekedtünk meg mittudomén. De szerinte ő nem volt hibás ő volt a tökély ő mindig jó. És ha nem neki van igaza, úgy csinálja, hogy neki legyen igaza."
Én; "És eleged lett és szakítottál?"
Ő; "Háát inkább közös."
Tulajdonképpen az egész beszélgetést leírhatnám, mert tele van fontos dolgokkal és kérdésekkel.

Amit most gondolok, az az, hogy jó, hogy beszéltünk egy kicsit "ilyen" dolgokról. Hogy Ő mit érez (?), hogy én mit érzek... Ugyanis megosztottam Vele néhány dolgot..
Hogy Ő is hiányzik nekem és hogy Neki fogalma sincs arról, hogy az elmúlt 2 hónapban mennyit gondoltam Rá!?
Meg, hogy megzavart azzal, hogy egyik nap felbukkant újra, aztán megint eltűnt.
Erre még Ő kérdezett rá, hogy "Én tűnök el?" És így folytatta; "Mindig kerestelek és vártam, hogy te is keresel-e"
Erre azt írtam, hogy arra hiába várt, mert én eldöntöttem magamban, hogy nem fogom keresni. Vagy legalábbis nem olyan "gyakran", mert hülyén vette volna ki magát, hogy Ő szakított velem, én meg "koslatok" utána.
Erre ilyet ír; "Nem hiszem."
Utána írtam Neki, hogy próbáltam elfogadni a helyzetet, mire Ő megkérdezte, hogy sikerült-e?
Írtam, hogy nem. Azt nem, hogy szakítottunk. És hogy az még pluszba megzavart, hogy néha beszéltünk.
Erre elkezdett bocsánatot kérni és olyat írt, hogy "Én kerestelek, mert jó volt veled lenni."
Ez a mondata kicsit felbosszantott, mert úgy éreztem, hogy ezzel azt akarja mondani, hogy én nem éreztem jól magam Vele. Pedig kurvára nem így van!

Most az zavar a legjobban, hogy nem tudtam "kiszedni" belőle, hogy miért mondta el, hogy hiányzom Neki. Illetve hogy ez Nála mit jelent?
Nem tudtam meg, hogy azok után, hogy szakítottak a barátnőjével, én pedig hiányzom Neki, akar-e tőlem ismét valamit?
És ez most napokig az agyamban fog motoszkálni..

Na most van az, hogy nem értek semmit.
És nem tudom, hogy örüljek-e!?

Sajna tényleg muszáj tanulnom, de ha tudok, jövök még és beszámolok mindenről, mert van miről!
 

Ajjj máááár!
Kezdek teljesen összezavarodni. :|
Az utóbbi 2 napban ugyanis jobban megkedveltem valakit a kelleténél.. azt hiszem. !?!?
A dolognak több érdekessége is van.
Az egyik, hogy a fiú, akiről szó van, már évek óta idejár [sőt, szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy 1. óta :O], de mivel régen rohadtul nem úgy nézett ki, ahogy most (!!), csak az utóbbi néhány (?) hónapban "figyeltem fel" rá. Mert sokat változott.. előnyére! :)
A másik, hogy a neve... A.. Igen; csak úgy, mint a másik A-nak..
A harmadik pedig - amiben eggyáltalán nem vagyok biztos, sőt.. :S -, hogy a 2 nap eltelte után, ma úgy vettem észre, hogy nem csak én nézelődök felé, hanem ő is felém... DE! Előfordulhat, hogy ez csak az én agyszüleményem. :( Már csak azért is, mert neki több, mint fél éve barátnője van és amúgy sem hinném, hogy pont én vagyok az "esete". :S
De azért jó érzés volt azt gondolni, hogy ő is rámnéz néha... :):):):)

Szóval, a lényeg, hogy A nem lett elfelejtve (!!!!), csak szimplán jött egy "másik A", akivel talán picit többet foglalkoztam az elmúlt napokban.. :$

De ez nem jó. :( Mert 1:nincs esélyem nála, 2:alig pár hónap múlva már nem is jár többé ide és valószínűleg találkozni sem fogunk már, így rohadtul nem kéne jobban megkedvelnem.. Bár, lehet, hogy már késő.. !?!?!?!? :(

És most megyek aludni, mert kurva fáradt vagyok.
A nap második felében [negyed 4-től este 9-ig] mást sem csináltam, csak ültem, tapsoltam és ujjongtam.. :P

Beszélünk.
Vééééééééééééégre. :D:D:D:D
És most olyan boldog vagyok. :))
Csak.. félek is, hogy nehogy nagyon beleéljem magam a "semmibe".. :(

Hogy a picsába képesek a pasik úgy intézni a szerelmi ügyeiket, hogy mindig a lányok érezzék magukat hibásnak??
Mert, ha máshoz nem, ehhez nagyon nagy érzékük van...

De most nem ezt akartam.!
Hanem azt, hogy miután 1 órán keresztül vártam A válaszára - hiába -, úgy köszöntem el Tőle, hogy "Jó volt beszélni.. szia"
Aztán elmentem meglátogatni H-t, mert szegénynek dobhártya gyulladása van/volt és hamár "arra jártam", vittem neki néhány füzetet, hogy ne legyen nagyon lemaradva. :) Jókat beszélgettünk - már amennyire az öccse jelenlétében lehetett :P - és szokás szerint most is voltak nagy röhögések. :D:D:D Azt hiszem, sikerült egy időre elfeledtetnem vele, hogy fáj a füle. :))
Sőt, én magam is elfelejtettem egy kis időre a délelőtt történteket.
De aztán jött a hazaút..
Aholis megpillantottam azt a boltot, ahol együtt voltunk a buli napján.
Ahova hirtelen felindulásból vitt magával, hogy vegyünk cigit 1-2 embernek.
És ahova úgy mentünk, hogy átkarolt..
És ahova a sötétben csak mi ketten mentünk..
És...
annyira hiányzik. :'(
Egyszerűen képtelen vagyok Rá huzamosabb ideig haragudni. Mert mindig eszembe jutnak az együtt töltött napok.. Amikor olyan boldog voltam Vele..

Na de.!
Oda szerettem volna kilyukadni, hogy miután hazaértem, felnéztem msn-re. És fentvolt. Még mindig. [Nem is értem... az egy dolog, hogy nem dolgozik, de pl a csaja?? Vagy.. áhh nemtudom! Csak fura. :S]
És nem csak fentvolt, de írt is. 14:44-kor, ezt: "Szija Neharagudj de aludtam és este nem kapcsoltapemm ki a g" [???]
Ennyi. Mégcsak lesem tudta írni normálisan.. pf
Lényegtelen.
Aztán egy keveset még fentvoltam, de baszott írni. Hogy "na szija, bocsi mégegyszer" vagy valami..
Ja és! Bejelölt facebook-on. Aminek nem tudom, hogy van-e jelentősége!? [Hülye kérdés, mert persze, hogy van! Erre várok napok óta....]
És így már nem is akarok annyira törlődni.. Mert egyébként nem leszek fent sokáig.
Ugyanis csak H miatt regisztráltam, mivel a költözés miatt egy [jó]darabig nem lesz netük és csak facebook-on tudunk beszélni.
Erre most A bejelöl.. És.. én így már szivesen fentmaradnék.. Hogy lássam, mi minden történik Vele!? És hogy Ő is lássa, hogy velem mi a helyzet..
Szóval hogy maradjon fent köztünk valami kapcsolat..

A mai nap után nem írok Neki többször msn-en. Legalábbis a közeljövőben biztos nem.
Viszont hogy a névnapi sms-sel mi legyen...!? Nem tudom. Direkt azért terveztem, hogy írok majd Neki, hogy tudja; gondolok Rá és nem felejtettem el, hogy aznap van.
De most tanácstalan vagyok.

Egyébként miután hazaértem, F-el még elmentünk a boltba és beszélgettünk..
Nagyon kicsin múlt, hogy ne mondjam el neki a dolgokat.. De aztán számoltam 3-ig és inkább úgy döntöttem, hogy nem.. jobb, ha megtartom őket magamnak.
Az mondjuk elég szar helyzet volt, mikor felmentem msn-re és ő is, meg Anya is látta, hogy A írt. Rögtön kérdezték, hogy mit írt, de én leráztam őket annyival, hogy "nem lényeg.."
Utána nem is kérdezősködtek.
Talán tényleg ennyire nem érdekli őket?

Nem bírtam nézni, hogy fentvan, ezért én is felmentem megint.
Aztán meg azt nem bírtam nézni, hogy mindketten fentvagyunk és ennek ellenére nem beszélünk..
Ezért írtam Neki..
Ennek már több, mint 30 perce. Azóta semmi válasz, én meg mingyárt sírógörcsöt kapok, amiért voltam olyan hülye, hogy írtam Neki. Meg amiért voltam olyan hülye, hogy reménykedtem abban, hogy köztünk valaha ismét lesz valami.
Ennyire senki nem lehet szerencsétlen!
Hülye barom vagyok.. :'(

A faszért nem tudom felfogni, hogy Ő már réges rég túllépett rajtam!?
És ez mindössze csak nekem nem volt világos eddig..
Vagy csak szimplán bíztam benne, hogy mindenki más téved. :'(

Jézusom, tiszta görcs a gyomrom.
A fentvan. És most én is.
És.. nem ír. :'( És én se Neki. Pedig minden vágyam, hogy beszéljünk. Csak én nem is maradok sokáig, mert megyek le reggeliért a boltba.
áááá :'(
Remeg kezem-lábam. :S

Miért? Miért csak most?
Miért csak most vagy fent msn-en? Amikor én nem tudok lenni..
áááá :'( Ez most nagyon rossz... Nem fogok tudni aludni se.
De talán holnap.. lesz majd alkalom beszélni..
Dejólenne. :)))

Hát ha valaki, D aztán állandóan a "félelmet" hozza ki belőlem..
A napokban megint elkezdtünk levelezni, most meg azon a bizonyos oldalon chat-elünk.. De.. remélem nem.. mármint hogy..
ajj, azt se tudom, hogy mit akarok írni!
Csak azt tudom, hogy most fentvagyok msn-en is, abban bízva, hogy A is feljön.. Annnnyira szeretném!
Tegnap is volt fent.. És tegnap is vérzett a szívem, amiért én nem mentem föl..
De most itt az alkalom! Most itt vagyok én is!
Gyere mááár.......

ÁÁÁÁÁ, annyira.. nem tudom, hogy most mi van!?
Én nem akarok semmit D-től. És nem csak A miatt!
De ő meg most olyanokat ír, hogy "buli valamikor"? És én meg nem szeretnék bulit.. se semmit..
Csak A-t.. :'(
DenehézazéletIstenem..