[egy kicsi belőlem]

Szerencsére nem tartott sokáig a 'nettelenség'. :P

Ma volt az utolsó nap. Első 5 óra "rendes" tanítás, 6. órában pedig Osztálykarácsony. :) Reggel feltűnően jó kedvvel ébredtem,és majd' kicsattantam a vidámságtól. :D Egyrészt, mert vártam már ezt a napot, másrészt pedig felvoltam dobva, hogy végre nem keltem túl későn. :D
A Suliba is beértünk időben. Szerencsére ma nem kellett a feleléstől tartani, így tényleg jól, és viszonylag hamar eltelt az utolsó nap. :)
Az Osztálykarácsony meghitt, békés hangulatban telt. Szokás szerint körbeültünk, és halk zene, valamint gyertyafény mellett osztottuk ki az ajándékokat. Mindenki felolvasott egy idézetet is, csakhogy még hangulatosabb legyen az utolsó együtt töltött 45 perc. (:

Én egy Hóemberes bögrét, bon-bont, valamint egy plüss kutyát kaptam ajándékba, aminek őszintén örültem. :)

Nap végén kicsit elkapott az az érzés, ami a nyári szünet előtti utolsó nap is elszokott kapni; az osztálytársaim hiánya. Ilyenkor mindig eszembejut, hogy egyszer tényleg elválunk egymástól. És véget ér az a hosszú, együtt töltött időszak..
Na de szerencsére az még odébb van, úgyhogy most inkább kiélvezem ezt a szabad 2 hetet! :)

- család
- fenyőfa
- ünnepi menü
- karácsonyfa
- együtt a család
- ajándékozás
- fahéj
- narancs
- tél
- karácsonyi zenék
- "Milyen hamar elmúlt ez az év is!"
- kivilágított város
- fények
- Bécs
- csomagok
- tömeg a bevásárlóközpontokban
- hó
- téli szünet
- kandalló fölé aggatott zokni
- egy bögre [forró] tea
- karácsonyi filmek
- jégkori


 

Kikapcsolták a netünket. *paff*
Végem van, ha nem tudok többször írni ebben az évben. Legvégső esetben kénytelen vagyok fizetni valahol, és majd nyilvános helyről jelentkezem...

Szombaton nagy balhé volt. A drágalátos tesóm kitalálta, hogy ottalszik a pasijánál, de mivel Anya nem egyezett bele, elmentünk érte. Egész hazafelé úton vitatkoztak/vitatkoztunk.
F sikeresen elintézte, hogy Anya megint szarul legyen, és emellett még Apával is összebalhéztak. Mintha amúgy nem lennének összetűzések köztük... Iszonyat mérges voltam. Legszívesebben adtam volna neki egy hatalmas pofont.
Végül megúszta. Olyannyira, hogy másnap mondta nekem Anyu, hogy attól, hogy tegnap mi volt, még ne közösítsem ki, és beszéljek is vele...
Azóta beszéltünk a dologról, de az biztos, hogy egy életre megmarad bennem.

Más;
Itt ülök az info teremben, és nézek ki az ablakon. Esernyővel mászkáló embereket látok, és azokat a színes hulladék-gyűjtőket. Tudjátok, amik újrahasznosítják a használt üvegeket. Ez a kép inkább ősziesnek hat, mintsem téliesnek. Pedig jó volna már egy kis hó... Hisz egy hét Karácsonyig!