[egy kicsi belőlem]

Gyere mááár Dééé.. :D:D Úgy szeretnék már beszélni veled, na.. :$

Tegnap szerettem volna írni, de valamiért nem tudtam bejelentkezni. :s Aztán mikor végre sikerült, akkor meg egyszerűen nem nyitotta meg az új bejegyzés ablakot. :s
A sors akarta így? Vagy csak szimplán megszívtam? :s

Most már lényegtelen. :s
Arról szerettem volna beszámolni, hogy mennyire éhes vagyok. :'D Meg hogy mennyire utálom a váratlan meglepetéseket.
Ugyanis tegnap kihúzták az egyik fogam. :'( Egészen pontosan a jobb fölső 4-est. :s Eléggé váratlan volt, hisz nem tudtam előre, hogy most fog bekövetkezni a foghúzás. :s
Fú, el se hinnétek, mennyire be voltam szarva.. És milyen mázli volt, hogy F is eljött velem! Ha ő nincs ott, tuti megőrültem volna egyedül. :(
És az volt a legszarabb az egészben, hogy a fogászat előtt nem ettem. Utána pedig nem lehetett még órákig, amíg el nem múlt az injekció hatása. :'(
Majd' beleőrültem az éhségbe. :( Végül csak olyan fél 9-9 magasságában tudtam kajálni, de akkor is csak a bal oldalon. :s

Most sem jobb sokkal, és ha ez nem változik, akkor lemondom a hétfői "folytatást". [Ugyanis akkor húznák ki a bal felső 4-est. :s]
Nem szeretném, ha a kétoldali fogfájás elrontaná az osztálykirándulást.

Hogy én milyen hülye vagyok!
Írtam msn-en A-nak. És áááááááááá de hülye vagyoook!

Bassza meg, nem is tudom, hogy miért kellett ezt.. De legalább most már tuti nem fogok többet ilyet tenni. :@
Először is; kb negyed óra múlva méltóztatott válaszolni.. Aztán meg írtam Neki ezt-azt, Ő meg mindössze 2-3 szóval válaszolt.
És mikor azt írtam Neki, hogy "nem tartom ám fel", akkor még Ő írt olyat, hogy nem tartasz fel, csak nem írsz.
Hát akkor bazdmeg!
Ezek után aztán tényleg nem írok. Be is zártam az ablakot a picsába.. :@

De hülye vagyok tényleg..

Ez volt a nap hibája.

Boldog Húsvétot kívánok mindenkinek!
A lányoknak sok locsolót, a fiúknak pedig sok sok pénzt piros tojást! :Đ

Megjegyzés: a kép, amit idén csatoltam, az egyik barátnőm nyusziját ábrázolja. :)

Mostanában sokszor előfordul, hogy nem írok le dolgokat, mert közben történnek fontosabbak, amik elterelik a figyelmem. :s
Most például a közelgő osztálykirándulást felejtettem el, szinte teljesen.
DE eljött az idő, amikor végre arról is szó esik! :)

Az első és legfontosabb, hogy idén az ásokkal utazunk el 2 napra.
Hogy miért? Az ofőm úgy fogalmazott, hogy ez amolyan "főpróba" lesz a szeptemberi, 5 napos külföldi út előtt, ahova szintén együtt megyünk majd.
Mondjuk megértem, hogy előtte szeretnének meggyőződni arról, hogy tud a 2 osztály együtt tölteni pár napot, de én akkor sem örülök, hogy az ő társaságukat is "élvezni" kell majd.
Nekem ez nem fog menni, mert van jó néhány olyan személy, akire rohadtul nem vagyok kiváncsi..
De azért remélem így is emlékezetes és élvezhető lesz a kirándulás. Eddig nem nagyon volt baj etéren - mert gondoskodtunk róla :P -, szóval biztos most is lesznek emlékezetes pillanatok. :D
Egyébként az idei úticél Sopron lesz.
Mi évekkel ezelőtt már voltunk ott a családdal, szóval nekünk már nem "újdonság", ha fogalmazhatok így.
Mondjuk nekem mindössze csak annyi maradt meg, hogy rendkívül sok a torony. :D:D
Gondolom az osztállyal nem csak ezeket fogjuk megcsodálni, hanem nézelődünk másfelé is. :)

Én egyébként már tervezgettem egy keveset, de mivel vonattal megyünk, rá kellett jönnöm, hogy nem úgy történnek majd a dolgok, ahogy azt én elképzeltem. :s
Terveim szerint odafele [és talán vissza is] egyedül üldögéltem volna és zenehallgatás közben elmélkedtem volna az élet nagy dolgairól.. Valamint írogattam volna ezt-azt egy füzetbe, hogy majd hazaérkezéskor legyen miből építkeznem a bloghu-s beszámolóhoz. :)
De mivel vonattal megyünk és kb mindenki ott liheg majd a másik nyakában.. Szerintem nuku zenehallgatás és nuku jegyzetelés ott mindenki előtt..
Ehelyett majd nagyban beszélgetünk, együtt csodáljuk a tájat és fotózgatunk ide-oda. :P
Hmm.. azért ez sem hangzik ám rosszul. Csak kérdés, hogy mégis kikkel kell majd egy kabinban lennem!?

ahh, most persze fentvan.. :s
De úúúristen!? Én meg ne legyek már ennyire.. megszállott. :'Đ

Miért érzek még most is hatalmas görcsöt a hasamban, amikor meglátom valahol a nevét?
Vagy épp akkor, amikor bejelentkezik msn-re?

"Magad sem érted, hogy mi történik veled. Talán a bolygók állása van rád ilyen hatással, vagy csak a meleg, de egyszerűen képtelen vagy magad visszafogni - feltámadt benned a vadászösztön."

És milyen igaz.. :O:$:)
Na jó, én nem vadászösztönnek nevezném, hanem.. Valamiféle új "mániának", melynek a lényege az, hogy mióta legutóbb beszéltem D-vel, egyre jobban szeretnék újra beszélni vele. :$
De sajna most sincs itt. :s Pedig én tegnap is voltam msn-en, hátha összefutunk és ott tudjuk folytatni a beszélgetést, ahol abbahagytuk. :s
Ajj..

Egyébként azóta "fellapoztam" a régebbi levelezéseinket. :D Jó volt visszaolvasgatni, mi mindenről beszélgettünk anno.. :) [És pluszba még képben is lettem 1-2 dologgal kapcsolatban. :P]
ajj, kár, hogy most nincs itt. :(

Arra viszont nagyon figyelnem kell, hogy NE gondoljak túl gesztusokat!
Ma megvilágosodtam, és rájöttem, hogy a csajok túlgondolják a dolgokat. Vagy legalábbis én mindenféleképpen.
Túl sokat gondolok bele szavakba, amikkel a pasik csak úgy dobálóznak.
Mint például az "életem", vagy a "puszi".
Ezekről az ember azt gondolja [én legalábbis], hogy jelentenek is valamit.
Persze lehet, hogy velem van a baj, de én például nem írogatok csak úgy "puszi"-kat fiúknak. Vagy ha mégis, akkor azt okkal teszem. Nem pedig csak úgy odaírom az elköszönéskor..
Ők viszont "csak úgy" írják.
De ha nekik ez nem jelent semmit - vagy legalábbis semmi "olyat" -, akkor miért teszik ezt? Megtévesztésképp?
Vagy eszükbe sem jut, hogy van olyan hülye csaj [én], aki ebből rögtön elkezd következtetgetni? :s

Ez most arról jutott eszembe, hogy legutóbbi beszélgetésünkkor D azt írta, hogy "puszi".
Erre korábban nem volt példa, emiatt lepődtem meg..
És persze nem csak meglepődtem, picit elkezdtem kombinálni is.
De ezzel most rögtön le kell állnom, mert különben bajok lesznek.. :s

Selena Gomez: Who says

ajj, néha csak a gond van veletek. :D

Most nem csak A-ra célzok, hanem egy másik fiúra is - legyen mondjuk "Ke" -, aki újabban egy másik közösségi oldalon írogat leveleket. És a legutóbbiban meg is említette a találkozást, amihez nekem semmi kedvem..
És tudom, hogy szemét vagyok, meg bunkó, meg zárkózott, de egyszerűen nem szeretnék találkozni vele. A levelezéssel még úgy vagyok, hogy "oké, legyen, attól még nem lesz semmi", de mikor már a talit hozza fel, akkor gondban vagyok.
Hogy a fenébe mondjam meg neki, hogy nem szeretnék találkozni vele? Anélkül, hogy megbántanám, vagy hasonló?
És most megint szemét leszek, de leginkább azért nem szeretnék találkozni, mert a srác.. Nem jön be. Semennyire.
Akkor meg mi értelme haverkodni, vagy bármi más?
ajj, de nehéz ügy. :s

Van egy másik fiú is, akit viszont egyre jobban birok. :D
Ki kéne találnom neki valami "fedőnevet", hogy a továbbiakban is tudjak írni róla.
Egyébként szerintem korábban már "szóba jött" itt, mert elég sokáig leveleztünk és csak nem régóta tértünk át az msn-re. :D
Ami sokkal jobb, mert így gyakrabban tudunk beszélni. :D
Nos, legyen D. De ez a D nem összekeverendő a Balatonról ismert D-vel! :) Figyeljetek oda, mert keveredés lesz. :P

Szóóóval, D-t azért kezdem egyre jobban megkedvelni, mert nagyon jókat beszélgetek vele. Akár olyan dolgokról is, amikről mással nem igazán.. [Gondolok itt akár A-ra is.]
Emellett nagyon nagyon tetszik benne, hogy nem olyan, mint a többi pasi.. Nem hozta fel a találkozást a 3. levél után, sőt, még a mai napig sem jött szóba ez a téma egyszer sem.
Tudom, hogy furán hangzik, hogy örülök neki, hogy egy fiú nem szeretne (?) találkozni velem, de ez nekem tényleg tetszik..
Amiatt is kedvelem, mert ő más szemmel látja a dolgaimat. Beszéltem neki az A-s ügyemről és elmondta a véleményét. Néha még olyan dolgokat is megemlített, amiket én korábban nem is vettem figyelembe.
Fogalmam sincs, hogy miért, de valamiért úgy érzem, hogy megbízhatok benne. Nem tudom, hogy miért van ez így, meg hogy így van-e egyáltalán, de valahányszor beszélünk, sosem tartok attól, hogy túl sokat mondok neki olyan dologról, amihez igazából nem sok köze van..
A másik; hogy még csak a teljes nevemet se kérdezte meg. És én se az övét.
Tudjuk egymás keresztnevét és ez éppen elég. :)
Tényleg nagyon jó beszélgetni vele és örülök neki, hogy nem az az első neki, hogy "mi a neved beakarlak jelölni meg találkozzunk" meg ilyenek.
Kedvelem. :D
Ma például különösen "belopta magát a szívembe" azzal, hogy ő írt nekem és nem én neki. :)) Persze aztán meg is említette hamar, hogy ritkán látni engem msn-en, de ezt sem amolyan szemrehányásképp. :)

ajj, remélem valamikor tudunk beszélni a közeljövőben, mert van egy dolog..
Egy elég bizalmas dolog, amit lehet, hogy megosztok vele..
Csak tényleg olyan bizalmas, hogy félek kicsit, hogy mit fog szólni hozzá..
De majd még meglátom.

A kiment Hollandiába.
És kurva mérges voltam/vagyok (?) Rá, amiért nem is szólt nekem, erre ma kapok Tőle egy levelet..
Hogy mi újság, meg hogy gondolja, hogy hallottam, hogy kiment..
Igen, bazdmeg, hallottam.. Facebook-ról tudtam meg, hogy elmész, mert Te basztál szólni..
ááá :s

És persze kurvára nem tudom megbeszélni senkivel, mert se H, se F nem érdeklődött az elmúlt hetekben A-val kapcsolatban.. Én meg ugye nem akartam felhozni, mert szerintem mindkettőjüknek elege van már az én piti kis ügyeimből. És igazuk van.. :s [Mondjuk F-et nem hibáztatom, mert az elmúlt hónapokban tényleg annyi minden összejött neki, hogy néha örült, hogy él.. :'(]
H-nak meg már kb december óta megvan a véleménye erről az egészről, szóval..
Talán jobb is.
Talán jobb is, hogy nem beszélem meg velük.
Az én dolgom, nekem kell megoldanom.!

Egyébként elég váratlan volt, mikor megláttam, hogy Ő írt. Sőt..
Ugyanis levelezek egy sráccal, akivel nem sokkal ezelőtt egy másik oldalon leveleztem, de mivel bejelölt facebook-on, és oda napi szinten följárok, ott folytatjuk a levelezést.
És mikor megláttam, hogy jött levelem, azt gondoltam, hogy ő írt.
Erre nem.. :s

És a legszarabb az egészben, hogy A megint akkor bukkant fel, amikor már egy miliméter kellett ahhoz, hogy végérvényesen lezárjam magamban a Róla szóló fejezetet.

Tegnap egyedül voltam itthon egy kis ideig és alkalmam nyílt hangosan is kimondani, hogy mik a céljaim.
Hogy elhatároztam, hogy a tavaszi szünetben igenis túllépek Rajta! Törlöm az sms-eit és tényleg lezárom ezt az egészet.
Erre felbukkan..
Én meg.. Ismét megingok egy kicsit. :'(

De kibaszott idegesítő, hogy mindenhonnan az a rohadt való világ folyik!
Picsába már, minek kellett kitalálni azt a szart??
grrr :@

A költészet napjának alkalmából elmentünk koszorúzni a magyar faktosokkal Márai Sándor szobrához.
Én nagyon élveztem és sajnálom, hogy erre csak most került sor. Nem is értem, eddig miért nem voltunk ott soha 1 koszorúzáson sem!? :|

[A csatolt képek nem ma készültek, utólag [ápr. 16-án] csatoltam őket!]

Mert annyira régóta szerettem volna inni egy jó banán turmixot! :D És ííííme! :)))

őőő, de. Most legalábbis eléggé elcsúsztam a Karácsonyi (!!!) ajándékaim megmutatásával.
Ebből is látszik, hogy az utóbbi hónapokban bőven voltak dolgok, amik elterelték a figyelmem és lefoglaltak.. :s
De ha már itt vagyok most és időm is engedi (?), megmutatom mi mindent kaptam Karácsonyra!? :D
A képen látható ajándékokat Anyáéktól kaptam. :)
~ Márai Sándor: Bölcsességek januártól decemberig [ezt imádom a legjobban :))]
~ zokniii [mert már nagyon kellett :P]
~ After Eight
~ rénszarvasos bögree :D:D
~ gyertyák [mert gyertyából sosem elég :Đ]
~ naptár
~ és egy reszelő :)

Ezen a képen egy nagyon nagyon szuper kis füzetet láthattok, aminek iszonyatosan örültem. :) Egyrészt azért, mert szeretem a füzeteket :P, másrészt pedig azért, mert mostantól ebbe gyűjtögethetem az Aranyköpéseket. :))) És olyan szééép. :)
Az a szív alakú dolog - ha nem lenne egyértelmű :P - egy ún. szappan-konfetti. Legalábbis a dobozás ez áll. :P
Valójában valami olyasmi, amit ha vízbe teszek, elolvad. Asszem.
Őszinte leszek; nem próbáltam még ki. :$
Mert annyira tetszik így becsomagolva, hogy sajnálom elhasználni. :$
Most is így van, nem nyúltam hozzá azóta, mióta megkaptam. :$ :)
Az utolsó, gömb alakú tárgy pedig nem más, mint egy csodaszép gyertya. :)) Amire első ránézésre azt hinné az ember - én legalábbis - , hogy fenyődísz.
Mert annyira szép és a csomagolástól elsőre nem is látszik a kanóc.
És ehhez megint csak nem nyúltam december óta. :$ Még csak ki se csomagoltam, mert olyan jól mutat így is, hogy nem szeretném kibontani. Akkor porosodni fog, meg minden baja lesz.. Ez így jó! :)
Kaptam ám Ferrero Rocher-t is, ami sajnos jó darabig A-t fogja eszembe juttatni.. :(
Tudjátok, aznap, mikor találkoztunk volna, odaadtam volna Neki egy 4 darabos Ferrero Rocher-t, amit Anya vett Neki Mikulásra.

De végül én ettem meg bánatomban.. :'(

Na de! Nem szomorkodunk, mert ez a bejegyzés most nem arról szól.
Inkább tessék tovább-menni, mert feltettem még néhány képet. :)

Na jó, az túlzás.
De kezdek fáradt lenni, mert annak ellenére, hogy rövid napom volt a suliban [az 5-ből 2 órám is elmaradt :)))], kimerültem.

És rohadtul bosszant A viselkedése.
Engem még senki nem vett annyira semmibe, mint Ő.. :(
Az egy dolog, hogy "most egy ideig nem szeretne velem beszélni", de mi a faszért nem volt képes elmondani nekem, hogy elutazik? Hisz így, hogy elmegy, tuti nem beszélünk jó darabig. Sőt, én már azon se lepődnék meg, ha 'soha' nem beszélnénk..
Egyszerűen olyan szinten leszar engem, hogy azt el sem hiszem.. És akkor még van képe a fejemhez vágni, hogy "hát kb én kerestelek mindig te kb 2-3-szor írtál smst".
Most meg!?!?
Arra nem képes, hogy nekem basszon egy levelet azzal a szöveggel, hogy "elmegyek, majd jövök", vagy faszom tudja mi..

Tényleg nem értem Neki semmit?
Az ég világon semmit?
Annyit se, hogy tudassa velem, hogy xy ideig nem lesz az országban?

A!
Mi a faszért csinálod ezt velem?

A fenébe is..
    .  .  .       miért kellett nekünk találkoznunk? Csak megkeserítetted az életem.. :'( Anélkül, hogy tudtál volna róla!

És mindezek után én vagyok olyan hülye, hogy ne haragudjak Rád... :'(:'(
Mert egy naív fasz vagyok.

Változott a szitu.
Dehogy megyek én ki oda, ahonnan A indul.. Semmi keresnivalóm nem lenne ott. Meg félek, nem is úgy történnének a dolgok, ahogy "kellene".
Persze nem magamtól jutottam erre a döntésre, hanem közben történt más dolog, ami sokkal de sokkal fontosabb ennél.

F kórházba került - megint.
De most azért, mert már olyan szinten le van gyengülve, hogy Anya nem bírta tovább nézni azt, ahogy szenved. Mert ugye ez az egész szarság már hónapok óta tart, mi orvostól orvosig járunk, hogy történjen már valami és tudjunk konkrétumokat, de semmi.
Ennyi idő alatt nem állapították meg a diagnózist és amíg ez nem következik be, addig nem tudjuk kezelni F baját.
Az utóbbi időben nálam is sokszor elszakadt a cérna. Eddig valahogy magamban tudtam tartani azt a fájdalmat, ami bennem van, de az elmúlt napok engem is nagyon kiakasztottak. :'(

De bízom benne, hogy most már tényleg rendben lesz minden és a hét elején már kapunk valami gyógyszert, amivel megkezdhetjük F gyógyítását.
Jó lenne, mert már mindenki nagyon nehezen bírja.. Hát még ő.. :'(

Láttam egy fotót facebook-on.
Valami buszjegyet, vagy mit ábrázol, A nevével.
Holnap délutánra szól és az áll rajta, hogy "AMSTERDAM".

Csak nem!?
Ugye nem???

Elmegy?
A elmegy?

Egyszerűen lefagytam.
Megdöbbentem.
És konkrétan nem tudom, hogy mihez kezdjek!?
Lehet, elmegyek holnap oda, ahonnan indul.. Mert nem fér a fejembe, hogy ez most mi???
Miért megy el? Elmegy-e egyáltalán? És ha igen, mikor jön vissza?
Ugye visszajön? :(

Istenem.. nem akarom elveszíteni :'(

Ugyanakkor ez valahol meg is könnyítheti a dolgomat.. Hiszen, ha nincs itt, akkor nem hiszem, hogy beszélnénk és ezáltal talán könnyebben túllennék rajta.
De ez így akkor sem fer! Miért kell elmennie??? :'(
Ne... ne hagyj itt :'(

Különösen úgy ne, hogy "én nem is tudok az egészről".
Elvégre azt Ő nem tudhatja, hogy láttam azt a képet..

Istenem, de szar helyzet. :( Rosszul érzem magam.
És bosszant, hogy nem tudok részleteket.

És iszonyatosan félek,
Hogy ha odamegyek, belefogok őrülni, ha látom elmenni.
Ha viszont nem, akkor meg bánni fogom, hogy nem voltam ott. :'(

Istenem, mi legyen? Mihez kezdjek? :'(

• Maroon 5: Never gonna leave this bed
  
  
• Rob Thomas: Her diamonds
   
• Usher: More

Jó itt ücsörögni egy sulis nap után.
Jó itt egyedül lenni egy Napos délután.
És jó itt Burger king-es kaját enni. :D 

A beszélgetésünk óta mást sem csinálok, csak gondolkodom. És újra meg újra lejátszom a fejemben az egész veszekedést, sőt akár még vissza is olvasom elejétől a végéig, hogy jussak valamire.
Hogy tudjam, hogy hol rontottam el!?
És hogy mi legyen ezek után?
Miközben a saját dolgaimra próbálok rájönni végre, az is sokszor eszembe jut, hogy Ő vajon hogy éli meg ezt az egészet?
Az egy dolog, hogy azt mondta, hogy egy ideig nem szeretne beszélni velem, de vajon Ő gondolkodik? Lejátssza a fejében, hogy mi legyen "velünk" ezek után? Gondolkodik azon, hogy az én szemszögemből tekintve milyen volt az, ami közöttünk zajlott?
Érdekli egyáltalán? ...

Ez a film most nagyon elgondolkodtat..
És legszívesebben megnézném újra és újra, egymás után sokszor.

Nem írok címet, mert nem tudom, milyen címet adhatnék ennek a bejegyzésnek.
És azt sem tudom, hogy hogy kezdjek bele, mert most jutottam el arra a pontra, ahol már nem csak azt nem tudom, hogy most mi van, hanem azt se, hogy mi a jó, mi a rossz, mi a helyes és mi nem!?
Semmit nem tudok. Tanácstalan vagyok, szomorú vagyok, dühös vagyok, elkeseredett vagyok, magányos vagyok, naív vagyok.
És iszonyatosan boldogtalan.

Tegnap vagy' 3 órán keresztül vitatkoztunk A-val.
Bekövetkezett a beszélgetés, amitől féltem. Nem ok nélkül.
Egymásnak estünk és olyan dolgokat vágtunk egymás fejéhez, hogy néha már nem csak kerülgetett a sírás, hanem ki is jött belőlem. Igazából be kéne másolnom az egész beszélgetést, vagy legalábbis a 90%-át, mert tényleg egymást követték a kiakadások, meg a támadások.
Én Őt hibáztattam, Ő engem, aztán egyikünk sem értette meg a másikat.

Persze most is én kaptam a legtöbb bántást. Mert ebben A nagyon otthon van; hogy hogyan lehet jól beledöngölni a másikat a földbe és hogyan lehet még egyet belerugni, még akkor is, ha az illető már réges rég a földön van..
És ezt nem azért írom, mert Ő a hibás mindenért és én vagyok az, akit sajnálni kell.
Tudom, hogy én is hülye fasz voltam/vagyok és nekem is rengeteg hibám van, sőt.. De minden hibám ellenére én igyekeztem nem megbántani Őt. Próbáltam úgy megbeszélni a dolgokat, hogy mindenki normális hangon kommunikáljon a másikkal.
De nem sikerült, mert nálam is nagyon hamar elszakadt a cérna.
Méghozzá olyan hamar, hogy amint megkérdeztem A-tól, hogy milyen alapon gondol Ő engem gyerekesnek és azt felete, hogy "Nem tök mind1 ez csak az én véleményem", máris elborult az agyam. Kurvára kiakadtam, hogy így kezelte ezt a dolgot, utána meg még H-t is belekeverte és ahelyett, hogy válaszolt volna arra a kibaszott kérdésre, folyamatosan Ő kérdezett engem.
Hogy H-tól tudom-e?
És hogy H mondott-e mást is?
Aztán meg elkezdte, hogy ha H nem mondott mást, akkor addig Ő se mond semmit, mert Ő nem geci és nem fogja elárulni H-t meg mittudomén mi. És hogy nem mondhatja el, mert H nekem nem mondott el mindent.
Meg hogy mielőtt A ezt mondta volna, H mondott Neki valamit.
Én meg kb kurvára nem értettem semmit és attól, hogy A "kibújt" a válaszadás alól, csak még jobban kiakadtam.
Aztán felhoztam Neki, hogy Ő folyamatosan számonkér engem, mire megkérdezte, hogy mikor kért számon? Leírtam Neki, hogy múltkor sms-be [nem válaszoltam Neki negyed óráig és jött egy üzenet azzal a szöveggel, hogy 'Hahó miért nem írsz?'], utána pedig szintén sms-be, csak akkor már az volt a szitu, hogy 1 percig nem válaszoltam Neki msn-en. Rajtam kívülálló okokból! Tehát nem direkt volt így.!
Erre a következőket írta: "Jajj hallod na ezért is vagy 'gyerekes' mert nem fogod fel mi a poén és mi nem nem tudom miért"

Most nem írok le mindent, mert nagyon hosszú lenne és bonyolult. Lényeg, hogy veszekedtünk. Sokáig.
Én is a fejéhez vágtam dolgokat, Ő is a fejemhez vágott dolgokat. Aztán meg már úgy beszélt velem, hogy legszívesebben én is durvábban fogalmaztam volna.. De nem tettem, mert nem vagyok ilyen. Nem fogok Neki esni msn-en, hogy "de bazdmeg" meg mittudomén mi.
Nagy vita volt anélkül is.

És most szarul érzem magam.
Utálom, hogy a beszélgetés sokkal inkább veszekedés volt,
utálom, hogy az utóbbi időben folyamatosan vitázunk,
utálom, hogy ilyen módon vágtunk egymás fejéhez dolgokat,
utálom, hogy egyáltalán beszéltünk..
Talán jobb lett volna, ha az akkori sms-ezés után nem jelentkezik, hanem abban marad ez a 'kapcsolat'.
Talán mindkettőnknek az lett volna a legjobb, ha nem beszélünk többé. :'(