[egy kicsi belőlem]

Mire eljutottam odáig, hogy belépjek, el is felejtettem, mit akartam írni..
Tanulnom kéne holnapra, meg hajat kéne mosnom, de akkor egy csomó idő eltelne. Ha meg nem csinálnék semmit, akkor is egy csomó idő eltelne, de az rosszabb volna. Értitek mit akarok? Az idő gyorsan telik, de csak, ha nem veszünk róla tudomást... Bezzeg, amikor egy nyomorult angol órát kéne valahogy túlélnem, a percek óráknak tűnnek.. Amikor viszont boldog vagyok, azt inkább csak pillanatokban tudnám mérni..
Miért csak akkor vannak normális gondolataim, amikor nem tudom őket egyből leírni? Jó volna már gyakrabban egyedül lenni... Nemrégiben láttam egy filmet, a Férjhez mész, mert azt mondtam-ot. Annyira irigyeltem a csajt benne. Fiatal, szép nő, akinek saját lakása van, és azt csinál, amit akar. Ugyan a férfiakban mindig csalódnia kellett, a film végére mégis megtalálta az Igazit. Vagy legalább egy rendes, kedves férfit maga mellé...
Ilyenkor jövök rá, hogy ahol élek, az a valóság. És lehet, hogy az én életemben nem is lesz Happy End.
Asszem megyek. Sok a dolgom..

Most néztem meg a Step up-ot. Nagyon jó film, de bejött, amitől tartottam... Annál a résznél el is sírtam magam, és eltartott egy darabig, mire megnyugodtam.

Őszintén szólva, nem is tudom, mik történtek velem az elmúlt héten. Olyan rossz, hogy nincs lehetőségem Suliban leírni a gondolataimat. Úgy értem, órák alatt. Mert sokszor beszélünk gondolatébresztő és érdekes dolgokról, amiket aztán nap végére, mikor esetleg géphez jutok, elfelejtek. :|

Á! Eszembe jutott pár fontos dolog. Például, hogy idő közben 16 éves lettem :Đ Kaptam hajvasalót, meg egy csodálatos fényképezőt. Digitálisat. :D Majd készítek valami szupi kis tájképet, és fölrakom, hogy lássátok, milyen szép képet csinál a gép. :) Már sokan dicsérték, úgyhogy biztos nem valami gagyiság... :)
Nem volt nagy ünneplés, csak néhány rokon jött, de én szeretnék már egyszer egy jó kis bulit is, ahol csak azok vannak, akiket szeretek, és akikkel jól érzem magam. Nem csak a rokonok, hanem barátok, osztálytársak is. :D Nem sértődnék meg, ha valaki meglepetés bulit szervezne nekem... :P

Néhány szót a mai napról.
Ünneplőbe kellett menni, gondolom mondanom sem kell, hogy Március 15.-e miatt. Annak hála sok óránk elmaradt, így a földrajz, angol, és a történelem is. :) Röplabda sem volt, mert ma a fiúk mentek meccsezni. Tegnap a 9-10.-es lányok voltak. Nem sikerült valami fényesen, mert 5.-ek lettünk. [az 5-ből XD] Én mondjuk nem játszottam halálra magam, mert az elején nem voltam valami jó formában, ezért lecseréltek, és utána már nem is kerültem fel a pályára. :) Szerintem nem csak az volt a gond, hogy az ellenfeleink jók voltak, hanem az is, hogy elég önbizalom-hiányos egy csapat a miénk. Én legalábbis egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy 'hűde' profi röplabdás vagyok. Mondjuk, heti 1 edzéssel nem is nagyon lehetek az... De a tesi tanár helyébe én sem biztos, hogy vállalnék túlórát ingyen..
Lényeg, a lényeg, ma a fiúk mentek. Kiváncsi vagyok nekik hogy siekrült!? :) Szóval, a mai napom elég laza volt, ha fogalmazhatok így. Mégis kissé kimerült vagyok.

A péntek 13.-a nem változtatott úgy különösebben semmit a napomon. H-nak viszont nem telt olyan vidáman a napja, mint ahogy szokott.. Remélem mostanra már visszatért a jókedve. :)