[egy kicsi belőlem]

Épp Michael Jackson-t hallgatok... Még most sem fogtam fel teljesen, hogy meghalt.
Nem voltam fanatikus rajongó, de megrázott a hír. Akárki akármit mond, Jacko legenda volt. És biztos vagyok benne, hogy még évtizedekig fennmarad a neve.
Azt sem tudom, mit írjak!? Az egyik leggyönyörűbb száma megy, amitől mingyárt sírni kezdek. Felfoghatatlan, hogy egy ember élete ilyen hamar véget érhet.. Hiába a kórház közelsége és a gyors mentőautó, ha akkor, ott, abban a percben nincs ott... És ez a legszörnyűbb. Hogy bármikor bekövetkezhet. Hiába eszik valaki egészségesen, hiába jár rendszeresen orvoshoz.. Néha az elővigyázatosság sem ér semmit.
És mindenki csak akkor ébred rá, hogy mik valójában az értékek, amikor már elvesztette őket..
 

Az ötvenéves énekest szívleállással szállították kórházba, az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Csak a pénteki boncolás után lehet megmondani, mi okozta pontosan Michael Jackson halálát.

A TMZ Los Angeles-i bulvárlap információi szerint szívroham gyanújával kórházba szállították Michael Jacksont, aki a kórházban meghalt. Michael Jackson már eszméletlen volt, és nem lélegzett, amikor a mentők megérkeztek Holmby Hills-i bérelt házába, közölte az AFP. A mentők szóvivője csak annyit mondott, hogy a beteget a UCLA Medical Centerbe szállították, amely két mérföldre, vagyis alig pár percre van a háztól, ahol rosszul lett, de a kórházban az orvosok már nem tudták megmenteni.

Magyar idő szerint éjjel fél kettőkör a megyei halottkém hivatala bejelentette, hogy Michael Jackson halott. A halottkém szerint a halál időpontja helyi idő szerint délután 2 óra 26 perc. Az első szakértői vélemények szerint a halál oka a keringés összeomlása volt, pontosabbat csak a boncolás után lehet majd mondani.

A CNN értesülései szerint Michael Jackson családtagjai a halál után egy órával a kórházban voltak, ahol akkor már több száz rajongó gyűlt össze. Többen mécseseket és virágokat helyeztek el a kórház bejáratánál. A CNN képei alapjén nem csak Los Angelesben, de például Harlemben is az utcán emlékeznek az emberek Michael Jacksonra.

/forrás: internet/

Bezár a Bem mozi

Június végén bezár a budapesti Bem Mozi. A Margit híd budai hídfőjénél található mozi 1908-ban Helios néven nyílt, később Admirálnak majd Adriának nevezték. A Bem nevet az államosítás után kapta. Tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Film lett, 1999-től a Kántor László vezette Budapest Filmstúdió, majd szintén a Kántor László nevéhez fűződő Új Budapest Filmstúdió Kft. üzemeltette. 2009 június 6-án pályázatot írtak ki a Bem mozi ingatlanának megvételére, és mivel ez nem tartalmazza a kikötést, hogy moziként kell tovább üzemeltetni a helyiséget, megszűnhet a még letétező két budai művész mozi egyike (a másik a még üzemelő Tabán).

Apák Napja
június harmadik vasárnapja

"Az amerikai eredetű apák napja közel egyidős az anyák napjával, s bár Magyarországon nem tudott gyökeret ereszteni, a világ számos országában egyenrangú társa a család többi tagjának ünnepével." /forrás: www.unnep.eu/

Már tegnap is figyeltem egy ezzel kapcsolatos kiírást a zeneszoveg.hu-n. De ma már biztos vagyok benne, hogy "létezik" Apák Napja, mert egy világnapos oldalon is ki volt írva..
Ez milyen mááár? Úgy értem, ezt miért nem tették közzé tv-ben? Én miért csak most szerzek tudomást erről? Úgy néz ki, lesz mit bepótolnom...
Szeretlek Apu!!! :):) Jövőre nem marad el az Apák Napja!

Emlékeztek még október 26-ára? Hogy mit írtam akkor? Kiről? Miért?
...
Ahogy beleolvasgatok a régebbi írásaimba, elég sok dolog eszembe jut. Újra átélem a történteket, csak más szemszögből. Van, ami szép emlék marad, van, amit soha nem felejtek el, annyira szörnyű volt..
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a múltat le kell zárni. Akármennyire fáj, túl kell lépni rajta. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem könnyű, nekem több hónapba telt, mire lezártam. De csak akkor lehet boldog a jövőnk, ha átlépünk bizonyos dolgokon..
Oda akartam mindezzel kilyukadni, hogy amit 2008. október 26-án írtam egy bizonyos dobozzal és a RÁ emlékeztető dolgokkal kapcsolatban... azt a mai napig szinte elő se vettem. Még mindig megvan, és jó darabig meg is lesz, mert sok szép dolgot eszembe juttat. De lezártam és továbbléptem.
Mindenkinek így kellene tennie, hogy jobb legyen az élete...

Nálunk per pillanat, mintha szünetet tartana... De ha most fognám magam, és elkezdenék készülődni, hogy "Na akkor viszont csakazért is elmegyek!", biztos folytatná.. :P Ezért aztán nem is nagyon strapálom magam.. Azért a hajamat kivasalom, hogy mégse legyek nagyon szakadt.. :P
Tegnap ugyanis a többiekkel [azokkal, akikkel elég jóba vagyok az osztályból] elmentünk Msz-re. Persze csak azért, mert amikor még mindenki otthon volt, épp nem esett. Szerintem utána sem volt vészes, én élveztem az időtől függetlenül. :) De jó lenne, ha legközelebb már napsütésben találkoznánk és mennénk sétálni... :) Mindössze 2 óra volt az egész, de valahogy nekem mégis többnek tűnt. Mikor már hazafelé tartottunk, rendesen belehúzott az eső, így szerintem mindenki elgondolkodott magában azon, hogy "mit is keresek én itt ilyen időben?" :) De mondom, ha a hajamnak nem ártana semmit, talán most is kinnt lennék a szabadban. :))
Az eső sokszor fáradékonyabbá teszi az embert, csak úgy, mint az erős napfény. Én inkább tehetetlennek érzem magam.. Mikor már végre eltervezem, hogy elmegyek ide-oda, az idő beleköp a levesembe! Pedig ma tényleg jó lett volna valamikor délelőtt elmenni egy kicsit... Anya persze biztos nem engedte volna, hogy esőben barangoljak - ami érthető is... Sebaj, ha valamelyik nap képes leszek időben felkelni [tehát legalább 10 előtt], akkor legfeljebb sapkát és kapucnis pulcsit veszek és úgy vágok neki a "világnak". Az eső azért is jó, mert olyankor az emberek kedve elmegy a kimozdulástól, ezért nem lesz akkora a tömeg. :D
Bár, tegnap elég sok kocogót láttam, akik marhára letojják, hogy milyen az idő. Az ő céljuk az, hogy megvalósítsák a tervüket. A többiekkel poénból meg is tapsoltunk egy idősebb férfit, aki egy szál gatyában és egy melegítő fölsőben rótta a köröket... :) Szegény persze nem értett semmit, szerintem azt hihette, hogy idióta túristák vagyunk. Vagy [ami talán valószínűbb] hülye gyerekek, akiknek nincs jobb szórakozásuk, csak a másikon kacagni.. De most nehogy azt higgyétek, hogy bunkó módon a képébe röhögtünk!! Ilyenről szó sincs! Én mondtam a többieknek, hogy tapsoljuk meg, ezzel tiszteletünket jelezve felé, amiért ilyen időben is képes futni.. :)

A nap végén olyan dolgot tudtam meg, amit mostanáig nem sikerült feldolgoznom. Egyszerre különös, fura, ködös és kissé hihetetlen is.. Alvás előtt is eszembe jutott, de szerencsére nem akkora horderejű, hogy ne tudjak aludni se.. Ráadásul én valójában "nem is tudok semmit", F mondta el bizalmasan. Annyit elárulhatok, hogy nem vele kapcsolatos. :) Bár mostanság vele is annyi minden történt...

Az alvásra visszatérve; elég jól aludtam, ahhoz képest, hogy még mindig szögek állnak ki az ágyamból bizonyos helyeken.. Én mondom, nem a legkényelmesebb, az tuti. De abban nem gátol, hogy szépeket álmodjak... :) :-)
Mostanában többször előfordult, hogy az o.fő helyettesem szerepelt az álmomban. Ami persze nem rossz dolog, azok után, hogy beszámoltam róla mennyire megkedveltem idén. :)
De tegnap este mi történt!?!? Konkrétan jártunk az álmomban. Nem törődve a korkülönbséggel és mások véleményével. Valamikor hajnalban fel is keltem, de aztán egyáltalán nem volt nehéz visszaaludni azzal a gondolattal, hogy mik jártak alvás közben a fejemben.. :)
Élveztem. És még most is elmosolyodok, ha rá gondolok...
Persze másnak nem mondom el, mert onnantól kezdve nem lenne megállás. Így is gyakran jelzésszerű megjegyzéseket tesznek, amitől aztán kicsit tartok, nehogy meghalljon valamit G. [Mostantól kezdve így írok róla, hisz neki is kell valami 'becenév' :P]

Ami a mai napot illeti, jóformán alig csináltam valamit a gépezésen és az evésen kívül. Valamikor dél környékén megnéztem egy fél órás riportot a Szex & New York-al kapcsolatban, aztán ennyi. Így aztán ideje csinálnom valami hasznosabbat is, nehogy anélkül múljon el ez a nap. ;)