[egy kicsi belőlem]

A legfontosabb közlendőm, hogy utólagosan is MINDENKINEK NAGYON BOLDOG, ÖRÖMTELI ÉS BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK!!!!!

Az elmúlt 2 napban nem nagyon volt lehetőségem - és kedvem se - leülni a géphez, ami azt hiszem nem is baj. Nehogy már az év [egyik] legszebb  ünnepén is a számítógépről meg az internetről szóljon minden!
Gondolom számotokra sem lesz meglepő, hogy ez a bejegyzés az én Karácsonyomról fog szólni elsősorban. :)
Először talán azzal kezdeném, hogy mi volt az ünnepi menü. Anya szokás szerint idén is kitett magáért és rengeteg finomsággal lepett meg minket. :D Volt kacsa, majonézes krumpli, hókifli, kuglóf és persze az elmaradhatatlan karácsonyi étkek; halászlé és beigli is. :) Egyébként az ételekről jut eszembe, hogy nemrég azt olvastam egy újságban, hogy a Halak idén nehezen adják le az ünnepek alatt fölszedett kilókat. Ez nekem jó hír, hiszen nekem nem a leadással vannak problémáim, hanem a felszedéssel.. :P

A Karácsonyra visszatérve: nagyon boldog vagyok, mert idén igazi fenyőnk van!!! :D Az elmúlt 2 évben sajnos nem sikerült vennünk, ezért műfenyőnk volt, de most ismét plafonig érő [!!!!] fa ékeskedik Anyáék szobájában. :D:D Nem is volt egyszerű földíszíteni.. De megérte, mert csodaszép! Arról nem is beszélve, hogy megcsapja az ember orrát az a fantasztikus fenyőillat is... hmm dejóó. :D:D Szeretem nagyon. :D És szeretnék dicsekedni is vele, ezért íme egy általam "összebarkácsolt" kép a fáról üres, illetve feldíszített állapotban. :D

Ami az ajándékokat illeti, mindenki kapott olyan csomagot is, ami valami meglepit rejtegetett. Mi is, és Anyáék is igyekeztek úgy intézni az ajándék-vásárlást, hogy olyan ajándék is legyen a fa alatt, amire a másik nem számít.. :)
Én speciel egy könyvvel voltam így, amire vágytam ugyan, de eszembe sem jutott, hogy majd a fa alatt találom. :D
F egy csini kis ing, V egy számítógépes játék, Apa egy új mobil, Anya pedig egy vasaló láttára lepődött meg nagyon. :)
Én a könyv mellett kaptam még gyertyákat, testápolót, mp4-et, egy szoknyát és a Míg a Jackpot el nem választ című filmet. Most nem fogom felsorolni az egész család ajándékát, legyen elég annyi, hogy mindenki örült mindennek, és nagyon kellemesen telt a Szenteste. :)

A 25.-éről dióhéjban annyit, hogy itt voltak az unokatesónik meg a keresztszüleink, így a hangulat biztosítva volt. Jókat röhögtünk és beszélgettünk. :)
Nekik a legnagyobb karácsonyi ajándék egy új[abb!!] kiskutyus volt, akihez tegnap nekünk is szerencsénk volt. Mondhatom, el voltunk halmozva kutyákkal.. :P 

Jó, jó Szilveszter. Na de hol? És kivel?

B ugyanis felvetette azt az ötletet, hogy mi lenne, ha átmennénk hozzá az év utolsó napján? Az ötlet persze nem rossz, de én ebben a percben legszívesebben egy kandallós, meleg és otthonos házban tölteném a Szilvesztert.... Jó, tudom, ez csak egy buta ábránd, ami még jópár évig csak álom lesz.
De tényleg annnnyira jó lenne egy kandallós ház. Főleg ilyenkor, télen. Tuti, hogy egész nap ott melegednék előtte, dvd-znék és forró kakaót/teát szürcsölgetnék. Mint a filmekben. :D

A lényegre visszatérve; ebben a percben úgy vagyok vele, hogy semmi kedvem másnál tölteni 2009. utolsó óráit.. Tudjátok mi jutott eszembe? Hogy az efajta bulikon sok minden megtörténhet.. És K is ott lesz. Aminek nem örülök, mert a mostani viselkedése alapján megint az az érzésem támadt, hogy akar valamit. Pl nem telik el nap anélkül, hogy ne érne hozzám. Vagy a vállamat ütögeti kedvtelésből [persze nem úgy, hogy fájjon, csak egyszerűen szórakozik..], vagy úgy tesz, mintha nem férne el mellettem, és azért ér hozzám. Ez elég idegesítő. És ha netalántán ottalvós lenne ez a szilveszteri összeröffenés [majdnem 100%, hogy az lesz], ki tudja, hogy még mit csinálna..
Persze, ez hülyeség, mert lehet, hogy csak én képzelem be az egészet. De nekem most még akkor sincs kedvem elmenni. És ha ez nem változik, nem tudom, mi lesz..

Tudom, már nem sokáig, hiszen eléggé olvadóban van a hétvégi hó, de azért jó, hogy ennyi esett. :D Én legalábbis örültem neki nagyon. :)
És ha leírom, hogy aznap, mikor leesett, én kint mászkáltam a hideg, havas utcán, elsőre biztos meglepően hangzik. Márcsak azért is, mert nem arról vagyok híres, hogy hóban-fagyban kint vagyok. Sőt, lehet akármilyen jó idő, van olyan nap, mikor a csodás napsütés sem késztet arra, hogy kimozduljak. De mostantól igyekszem csökkenteni a lustaságom. Főleg azok után, hogy közel 3 hétig nem volt alkalmam elhagyni a lakást. Sejtettem én, hogy ez majd kicsit megváltoztat.. :)

Na de most rátérnék az elmúlt napok eseményeire.
Legutóbb ott hagytam abba, hogy; csütörtökön ismét visszatérek az iskolapadba és majd beszámolok róla, hogy mi volt 3 hét kihagyás után. Valójában az jut először eszembe, ahogy sokan odajönnek és csodálkozva kérdezik, hogy hogy vagyok? Nem csoda, hogy meglepődtek, hiszen úgy tudták, hogy idén már nem valószínű, hogy megyek Suliba. Pár tanár is érdeklődött, aminek szintén örültem, bár engem is ért egy kis meglepetés, mert a drága matek tanár például úgy viselkedett, mint akinek fel sem tűnt, hogy én hetekig nem voltam órán. Feladott egy feladatot, és mikor odajött 'segíteni', megkérdezte F-et, hogy hogy van a keze. Rám meg olyan lenézően nézett... Vagy nem is tudom, hogyan. Mintha mérges lett volna azért, amiért nem kezdtem neki a feladatnak, mert halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy mit kéne csinálni..
Más most nemigazán jut eszembe a múlt hét végéről, így rátérnék a Karácsony közeledtére.

Egyszerűen hihetetlen, hogy alig 2 nap, és itt a Karácsony! Engem idén nagyon váratlanul ért, hogy ilyen hamar eltelt a sulikezdés utáni 3-4 hónap.
Arról nem is beszélve, hogy ebben az évben igencsak az utolsó pillanatra hagytuk az ajándékvásárlást is. Ma lejártuk F-el a lábunkat, hogy találjunk valamit Apának, de nem jártunk sikerrel, így holnap még menni kell vásárolgatni. Apának soha nem volt könnyű ajándékot venni, de idén aztán főként nehézkesen megy. Ötleteink pedig voltak, de egyszerűen semmi nem kapható [vagy túl drága].
Nem mondom, azért volt/van egy kis pénzügyi probléma is, de szerintem megoldjuk a dolgot és mindenki boldog lesz. :) Elvégre úgysem az ajándék a legfontosabb a Karácsonyban! :D

Erről jut eszembe; ma letudtuk az iskolai ajándékozást is. Én egy fiút húztam, akinek sajnos nem sikerült azt venni, amit szeretett volna, de remélem, hogy örült a könyvnek és a csokinak. Engem pedig egy kedves barátnőm húzott, akitől kölnit, tusfürdőt, csokit, egy Németországból való kis naptárt és teát kaptam. :D Mindennek örültem. Lehetséges, hogy a teát még ma kipróbálom, mert mondta, hogy ő mostanában gyakran iszik olyat és neki ízlik. :) És mivel tudja, hogy én is nagy teás vagyok, adott belőle 2 tasakot Karácsonyra. :D

Nos, utolsó információként csak annyit, hogy ma este lesz a Tucatjával olcsóbb a tv-ben. Én megnézem, mert úgy rémlik, hogy egyszer már láttam a végét, és tetszett... :)