[egy kicsi belőlem]

Varró Dániel: Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson

Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
valahogy mégis elfelejteni,
leírod, aláhúzod, kiragasztod,
szamárfülecskét hajtogatsz neki,

kisimítod, odateszed a székre,
az ágy mellé, hogy szem előtt legyen,
leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre,
elalszol, elfelejted, hirtelen

eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod,
a szíved közben összevissza ver,
sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad,

kihúzod, megtapogatod, de mindjárt
el is teszed, és ráhúzod a cipzárt -
mikor megnyugszol, akkor veszted el.

"Úgy vélem, a gyerekeknek szükségük van hősökre. Vakmerő, önfeláldozó emberekre, akik példát mutatnak mindnyájunknak. Az emberek imádják a hősöket; szurkolnak nekik, tapsolnak, a nevüket kiáltják. Majd évekkel később elmesélik, hogy órákig áztak az esőben, csak azért, hogy egy pillanatra láthassák azt, aki annyi erőt ad nekik.
Hiszem, hogy mindannyiunkban rejtőzik egy hős. Aki tartást, becsületet és erőt ad, hogy végül büszkén halhassunk meg. Igaz, néha előfordul, hogy oda a remény és le kell mondanunk a céljainkról. Még az álmainkról is..." /Pókember 2./

Egy [igaz] barát

- Egy átlagos barát még sose látott sírni Téged.
Az Igaz Barátnak mindig ott a válla, hogy kisírd magad rajta.
- Egy átlagos barát nem tudja szüleid keresztnevét.
Az Igaz Barát még szüleid telefonszámát is tudja.
- Egy átlagos barát szuper ajándékkal állít be a szülinapi bulidra.
Az Igaz Barát segít a buli előkészületeiben, és a lomeltakarításban.
- Egy átlagos barát utálja, ha olyankor hívod, mikor már lefeküdt aludni.
Az Igaz Barát letol, hogy miért hezitáltál felhívni.
- Egy átlagos barátnak beszélhetsz a gondjaidról.
Az Igaz Barát segít megoldani őket.
- Egy átlagos barát vendégként viselkedik nálatok.
Az Igaz Barát kinyitja a hűtőt és kiszolgálja magát.
- Egy átlagos baráttal vége a barátságnak egy nagyobb veszekedés után.
Az Igaz Barát úgy gondolja, addig nem is igazi a barátságotok, amíg igazán össze nem vesztetek egyszer.
- Egy átlagos barát elvárja, hogy mindig a rendelkezésére állj.
Az Igaz Barát bármikor elérhető, ha szükséged van rá.

[lásd még--> mindennapieletunk.blog.hu/2009.02.05.]
 

Azért tartogatok mára egy hoszabb beszámolót is. :)
Kezdeném ott, hogy a tegnapi nap első 2 óráját a Mekiben töltöttem a csajokkal. :) Eredetileg csak az angol órát lógtuk volna le, mert úúúútálom/juk a tanárt. De később F és H kitalálta, hogy mi lenne, ha még maradnánk 45 percet?! :P Szerencséjük volt, mert éppenséggel még mindig mérges voltam [és vagyok is] a tesi tanárra, ezért belementem.
Így csak valamikor fél 10 tájt értünk be a Suliba.
De amilyen szerencsénk volt, rittig nem voltak az Ások, és rittig kosaraztak tesin!!! Mérges voltam kurvára, amikor megtudtam. Az csak rátett egy lapáttal, hogy összefutottunk mindkét tanárral, és rögtön kérdőre vontak minket, hogy mért nem voltunk órán?
A legjobban az dühített fel, hogy ma az angol tanár odament ebéd közben F-hez és H-hoz, és azt mondta nekik, hogy elég barátságtalan viselkedés volt az a hétfői elalvás... [ugyanis azt mondtuk mindenkinek, hogy H nálunk aludt, és együtt aludtunk el.. :P] És hogy ez így nem lesz jó, mert F múlt héten egy órán sem volt jelen. Hát basszus, ha egyszer lázasan fekszik itthon, akkor hogy mennyen be??? Ráadásul majd pont egy ilyen buzeráns angol órára jön be... pfff Nem tudom, mit gondol ez az idióta tanár!?!?!

Más téma;
A srác, akivel levelezek, a tegnapi levelében megemlítette, hogy valamikor találkozhatnánk.. Sejtettem, hogy valamikor majd eljutunk idáig. És tartottam is tőle, mert..... Igazából nem is tudom, miért.
Hisz attól, hogy személyesen beszélgetünk, még nem lesz semmi. F örül neki nagyon. Azt gondolja, B által majd talán nem fog érdekelni F. Pedig ez nem így van. Lehet, ez is közrejátszik a félelmemben. De én alapjáraton ilyen vagyok. Tartok az új dolgoktól. Az efajtáktól legalábbis..
 

És jííííííhááááááá ezt a hetet mától kezdve itthon töltöm. :D Mert F rámragasztotta a nátháját. :) És én ezért nagyon hálás vagyok neki. :)
El sem tudjátok képzelni, mennyire rámfér. Végre kisírhatom, kidvd-zhetem magam. Átgondolok ezt-azt. Közben persze orrotfújok, tüsszögök jobbra-balra, de nem érdekel. :) Már régóta szerettem volna egy kis időt itthon tölteni... És most itt az idő. :D
Tudom, kicsit betegesen hangzik, de nézzétek el nekem... :P