[egy kicsi belőlem]

Véget ért a római Úszó- és Vizilabda Világbajnokság. Az utóbbi 2 hétben igyekeztem figyelemmel kísérni, hogy miként szerepelnek a magyarok. Sajnos egyik vizilabda válogatottunk sem jutott be a legjobb 4 közé, hiszen a Nők a 7. helyen végeztek, a Férfiak pedig 5. helyezést értek el. Ami persze nem rossz a mostani csapathoz képest, de azért rossz, hogy nem sikerült dobogóra jutni.. :(

Viszont! Az úszóink bizonyítottak, hiszen 2 aranyat, 1 ezüstöt és 3 bronzérmet sikerült szerezni. :)) Az egyik aranyérmet Gyurta Dani szerezte a 200 m-es férfi mellúszáson. :Đ Mindössze 1 századmp-en múlt, hogy első lett Eric Santeau-val szemben! :D Iszonyatos hajrában sikerült nyernie, és minden magyar nevében mondhatom, hogy Nagyon Büszkék vagyunk rá!
Ugyanúgy, mint a többi résztvevőre, aki sikeresen szerepelt a VB-n. :Đ

[Khm.. Most látom, hogy a kép a tavalyi Olimpián készült, szóval nem a legfrisseb.. :'D De remélem ez senkit nem zavar. :))) -lény,2009.aug.29.]

Pont ma 1 éve, szinte percre pontosan találkoztam Vele. Ez a nap volt talán az egyik legboldogabb napom a tavalyi évben. Legalábbis ezt gondoltam néhány hétig, amíg rá nem ébredtem, hogy csak nekem jelentett sokat.
Mára azt terveztem, hogy egyedül teszem meg azt az utat, amit legutóbb mi ketten tettünk meg. Végül nem lett belőle semmi, és azt hiszem talán jobb is így. Nem kell a múltat felidézni, mert akkor soha nem 'szabadulok' tőle..

Persze azért nem voltam egész nap itthon. Egyszer F-el mentünk el kicsit sétálni, majd pedig este felé Anyával voltam fagyit venni. :)) Mindkét alkalommal találkoztam 1-1 fiúval, akik valamilyen szinten mély nyomokat hagytak bennem :P
Az egyiket már látásból ismertem a Mekiből. :D Elég vicces helyen futottunk össze, mert szinte egy időben jöttünk ki a wc-ből. :P Első pillantásra tudtam, hogy ismerem valahonnan, de kellett néhány másodperc, míg beugrott, hogy honnan!?  :D Szerintem ő is érezte, hogy látott már valahol, mert később, mikor máshol is összetalálkoztunk, nézett minket.. :$:) Helyes srác, nekem már a Mekiben szimpatikus volt.. :D
A másik fiú egy boltban dolgozik, őt most láttam életemben először. Hosszú hajú, piercinges, őszintén szólva nem igazán az "esetem".. :$ Anya csak annyit mesélt róla, hogy neki szimpatikus - legalább is viselkedésileg.. :P Végül is, én sem mondanám, hogy undorító, vagy ilyesmi, mert attól, hogy milyen a haja meg a kinézete, nem fogom rögtön leírni. Szerintem is rendes srác. És úgy érzem, nem voltam túl közömbös a számára, mert már akkor is nézett, mikor beléptünk Anyával a boltba. Mikor pedig fizetés után pakoltunk, éreztem, hogy folyton odanéz. Távozáskor még megforultam, és akkor is bámult ki a boltból.. :$:$
Persze ez nem jelent annyira sokat, csak tudjátok, én nem vagyok hozzászokva, hogy fiúk néznek.. :$ :) Ha pedig mégis történne ilyesmi, inkább zavarni szokott, mint tetszeni... :|

De ha már a fiúknál tartunk, B-ről megint jó ideje nem hallottam.. :( És ez most elszomorít, mert olyan jókat szoktunk beszélgetni.. Már amennyit tudunk, mert valamiért sosem érünk rá ugyanabban az időben.. :S Legutóbb azt mondta, hogy lemegy Balcsira, és nem tudja ő sem, mikor fogunk legközelebb "összefutni" msn-en.. Ilyenkor persze én már rég írtam volna neki valami sms-t, de most eléggé levagyok égve telefonfeltöltés-ügyileg. Meg aztán, nehogy már mindig én írjak neki, hogy mi van vele!? ...
Most úgy gondolom, hogy majd azon a bizonyos közösségi portálon írok neki, hogy mizu, aztán pedig meglátjuk, mi lesz... A napokban már az is végigfutott az agyamon, hogy talán találkozhatnánk is..... A leveleiben már többször említette, hogy ő inkább a személyesbeszélgetések híve. Én pedig azt hiszem, 'készen állok rá', hogy találkozzunk. :)

Fontos nap ez a mai. Nem feltétlenül nekem, hiszen elméletben már nem érzek semmit Iránta.
Pontosan egy évvel ezelőtt képes voltam Rá több mint 1 órát várni, csak azért, hogy odaadhassam Neki, amit vettem.. Éjfélig vártam arra, hogy elinduljon haza és végre alkalmam nyíljon beszélni Vele pár szót. Felköszönteni...
Végül nem jött össze, mert Ő nem jött ki, én pedig nem mentem be. Már csak az hiányzott volna, hogy mindenki engem bámuljon..
Szarul éreztem magam utána. Csalódott voltam, de amellett rébredtem arra, hogy talán jobb is így.. Hazafelé végig az járt a fejemben, hogy hogyan tovább? Elvégre is, ha már nem tudtam odaadni Neki, amit akartam, legalább a felköszöntés meglegyen.. Még ha csak számítógépen keresztül is..
Nem volt sok időm gondolkodni, hiszen fél 12-re értünk haza.. Gyorsan kellett cselekedni, ígyhát F-el azt találtuk ki, hogy megírom Neki levélben, amit akarok. Ezt most nem fontos leírni, hiszen biztos vagyok benne, hogy még évekig emlékezni fogok rá...

A lényeg, hogy most ideges vagyok és kicsit fáradt. Már tegnap este az eszemben volt a mai nap, sőt, tulajdonképpen már 1 éve az eszemben van.. Lefekvéskor a telefonomnak köszönhetően gondoltam rá, hiszen csörgött 00:00-kor, azzal a szöveggel, hogy; "...... szülinapja <333 :)". Mikor már végre kezdett kimenni a fejemből...
Egyszerűen fura érzés, magam sem tudom, miért.. Talán mert eszembe juttatja a történteket.
Folyton azon agyalok, vajon épp mit csinál? Ő hogyan éli meg ezt a napot? Eszébe jut-e egyáltalán a tavalyi év? ...

Tagadhatatlanul ideges vagyok, és ennek tetejébe a gyomrom is fáj. Épp Bob Marley-t hallgatok, hátha kicsit lenyugtat, de nem úgy tűnik, mintha bármi is változna.
Semmihez sincs kedvem, egyedül csak annak a fiúnak a gondolataiban olvasni, akiről ez az egész bejegyzés szól. Hallod!?!? Én a mai napig gondolok Rád!
Mégha nem is úgy, mint 1 évvel ezelőtt..
Legyen ez az utolsó gondolat.

Boldog Szülinapot!

- Jordin Sparks: Battlefield
- P!NK: Funhouse
- Ashlee Tisdale: It's alright it's OK
- Agnes: Release me

- Green Day: 21 guns
- Mattafix: Cool down

Tessék hallgatni! Mindegyikben van valami szerethető... :P

A mai reggelemet [egy kis ábrándozás után] olvasással kezdtem. :) Ennek hála most már a 98. oldalon tartok, így már majdnem biztos, hogy ma be is fejezem a Candide-t. :P
Most is találtam olyan mondatokat, amik felkeltették az érdeklődésemet és megtetszettek, így aztán megint csak megosztom az olvasóimmal. :)

"Jó mélyen elaludtak a puszta föld lágy moháján.."

"- Csak egy Istent imádtok? [...]
- Természetesen, mert hisz nincs kettő, se három, se négy."

"Candide, szerelmi mámorában, minden fába bevéste Kunigunda nevét."

"- Mi az az optimizmus?
- Semmi más, sajnos, mint annak a dühös bizonygatása, hogy minden a legeslegjobb, mikor minden a legrosszabb."

"Az emberek gonoszsága teljes csúfságában tárult elé; szomorú gondolatai felhőkként kergetőztek az elméjében."

"Szeretném, ha itt volnál..."

"A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok."

"Repülnék szerető karjaiba, ha csak mozdulni is tudnék. [...]
Jöjjön, már a jelenléte visszaadja az életemet, ha ugyan eszemet nem vesztem a viszontlátás örömében.."

"Nem akart eltévedni az igazságszolgáltatás labirintusában."

Ma elkezdtem olvasni az egyik kötelezőt [azt hiszem 4 van, szóval ideje kicsit belehúzni.. :P]. Már régóta elakartam kezdeni, de mindig úgy képzeltem, hogy majd elmegyek valami jó kis napos helyre, ahol nyugi van, és a szabadban olvasgatok. :)) De aztán valahogy sosem jött össze, mert nem volt kedvem egyedül elmenni, és az is eszembe jutott, hogy régebben hallottam róla, hogy árt a szemnek, ha Napfénynél olvasunk.. Így aztán letettem erről a tervről, és úgy gondoltam, majd unalmas óráimban nekikezdek valamelyik könyvnek.
Úgy 1 hete mindegyik elejébe beleolvastam, hogy tudjam mire számítsak majd, és nagy valószínűséggel csak a Bánk Bánt nem fogom elővenni még egy jó darabig... :P

Ma Voltaire-ről a Candide-t kezdtem el, és el is jutottam az 56. oldalig, ami magamhoz képest nagy dolog! :P Remélhetőleg nem úgy leszek majd vele, mint annó a Rómeo & Júliával voltam, mert akkor soha nem jutok a végére... :S E percben az jár a fejemben, hogy holnap befejezem, és a nyár folyamán még egyszer végig olvasom, hogy tudjam is, miről szól!? :D

No de valójában az ihlette ezt a bejegyzésemet, hogy megosszak Veletek néhány gondolatot a könyvből, amit olvasás közben bejelöltem, mert megtetszett. :D Hátha ezzel nektek is meghozom a kedveteket egy kis olvasáshoz.. :))

"Mit ér az ember, ha nem segít embertársán?"
 

"E hosszú társalgás minden szava újabb csodát fakasztott..."

"Úgy szerettem, ahogyan legelőször szeretünk; hevesen, őrülten, szenvedéllyel."

"...Így aztán fölszedte története fonalát.."

"A szerelem, az emberi nem magasztos vigasztalója, a világ fennkölt megtartója, érzékeny lelkek öröme, igen, a gyenge szerelem.."

Tudom, hogy már egy ideje nyár van [ha máshonnan nem, legalább abból rájöttem, hogy hónapok óta nincs Suli xD], de én igazából csak most kezdtem el igazán élvezni. Lehet, hogy csak azért, mert örültem neki, hogy végre nem 38-40 fokok vannak, hanem kellemes 30-35, megspékelve egy kis viharos széllel. :P
Az elmúlt 2 napban H-val, illetve egy másik osztályársammal is találkoztam. Mindkét nap nagyon jó hangulatban telt, és az időjárás is nagyszerű volt. Én nem is akartam hazajönni. :'D A nagy sétálások és röhögések közepette felfedeztünk egy szuper helyet. [A nevét nem írom le, mert szeretném, ha a továbbiakban sem lenne ott tömeg... xD] Az biztos, hogy gyakran megyünk még arra, de nagy valószínűséggel csak akkor, ha bérlet is van, hiszen gyalog elég hosszú és fárasztó út lenne.. Még úgy is, hogy nem az egész utat tettük meg gyalog, volt vagy 1 óra,mire kijutottunk oda. :)) De megérte, mert csodaszép, nyugodt, kellemes kis hely. :D
Egyefene, mutatok képet, de nem azért, hogy szemétkedjek, hanem hogy könnyebb legyen elképzelni. :)) Lehet, hogy sokatok számára nem is lesz olyan nagy cucc, mivel minden évben jártok nyaralni.. Mi nem szoktunk, mert nincs nyaralónk, és az éédes drága kutyánk is megnehezíti az utazás lehetőségét... :|