[egy kicsi belőlem]

Na! Végre egy jóó nap. :D Rég volt ilyen, mert mostanában minden hétköznapom [nagyrészt] csak a tanulásból áll. De ez a mai péntek igazán jól telt. :))
Nem gondoltam volna, hiszen első órában kimentünk futni, hála 3 köcsög évfolyamtársamnak, akik közül kettőt eléggé utálok. :'D Ezt követte egy csodálatos történelem óra :)), ami - mondhatni - pihentető volt a fárasztó futás után. Nem feleltem, megint adtam tollat G-nek, úgyhogy jó volt. :D Harmadik órában francia dogát írtunk, ami nem sikrült túl jól.. :| Viszont! Meg is kaptunk egyet, ami nekem 4, lett! :D És tudjátok mi a furcsa? Hogy a tanár azt mondta, hogy többre vagyok képes! Ami azért valljuk be... Elég furcsa azok után, hogy tavaly alig voltak ilyen jó jegyeim. :S :D
A többi óra annyira nem lényeg. Most nem is jut eszembe semmi érdekes, ezért ugranék egy cseppet az időben. Egészen pontosan fél 3-ra, amikoris végre eljött számunkra is a röplabdázás ideje!!! :):) Alig vártam már, mert 2 hete nem voltam. :O Eleinte, mikor bementünk a tesi terembe, nem tetszett, hogy sokan voltak. Volt jó pár "új arc", akiknek persze mi okoztuk a változást. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy 'feloldódjunk', hiszen jó hangulatban telt a bemelegítés, és az azt követő meccsezések is jók voltak. H-val és B-vel [oszt.társam abból a csapatból, akiket bírok az osztályból] sokat nevettünk. :D
Nekem annyira tetszett a mai röplabda, hogy nem is siettem haza utána. H is ott maradt velem és még a 20 perces focit is végig néztük. :)
Szóval, ma jó napot zárok és igyekszem nem gondolni semmi másra. A holnapra, a tegnapra és arra a rengeteg rossz dologra, ami mostanában elszomorít...

Annyira nem tudom, hogy hogyan is kezdhetnék bele abba, amit le akarok írni!? ... Pedig muszáj lesz valahogy belekezdenem, mert különben beleőrülök. Így sem könnyű megint úgy tennem, mintha semmi sem történt volna..
Mert történt. Közel fél órája rádöbbentem, hogy B miért szívódott fel megint? [Immáron szerintem végleg.]
Mert július környékén becsajozott. Megnéztem az adatlapját, és ott volt a lány neve, meg néhány sor arról, hogy B mennyire jól érzi magát vele.. Kép nála nincs fönt, de a lánynál igen.
És... nem tudom mit írjak. Annyira ledöbbentem ezen az egészen... És összeállt a kép. És most annyira szarul érzem magam.. Holott még csak nem is találkoztunk B-vel soha. Ezek után persze nem is fogunk, de annyira szar, hogy így szívódott fel. Attól, hogy barátnője van, még rohadtul elolvashatta volna a kibaszott levelemet. És rohadtul megírhatta volna válaszban, hogy; "Bocs, barátnőm van, nem kéne többet leveleznünk.." Vagy bármi más, amiből veszem a lapot és lekopok..

Most már nem tudom visszafordítani az időt. Már nem tudom meg nem történtté tenni, hogy írtam neki mindenféle marhaságot. Most már tudom, hogy nem kellett volna.. Hagynom kellett volna az egészet a picsába..
És ha belegondolok, hogy egyszer-egyszer még az is megfordult a fejemben, hogy mi lett volna, ha..
áhh, haggyuk ezt is a francba...

Ennyi volt.

Szerettem volna korábban írni, mert akkor még a kedvem is szar volt, de most kezd kicsit javulni.
A mai napom elég rossz volt, már a kezdetektől fogva. Mikor Anya bejött kelteni negyed 7-kor, már amiatt ki voltam bukva. [Ugyanis megkértem, hogy 6-kor keltsen, mert kiakarom vasalni a hajam.] Meg szerintem "bennem maradt" a tegnap esti rosszkedv és a kettő tette ki a napom hátrelevő részének hangulatát.
Ezek után jött még az eső, meg a 10 perces várakozás az udvaron.. És a sok rohadék óra, meg a tudat, hogy negyed 5 körül vergődök majd haza..
Az órákat túlzottan nem részletezném, mert nem azok b*szták el a kedvem. Azok max rátenni tudtak a hangulati állapotomra. Legjobban az verte ki a bisztosítékot, mikor G megkérdezte, hogy mi van F-el? Tudom, szemétség, hogy azon buktam ki, hogy megkérdezték; mi baja a tesómnak, de nem az volt a baj, hanem az, hogy KI kérdezte meg. [Immáron másodszor, ugyanis hétfőn is érdeklődött..] És rohadt szarul esett, mert mikor én voltam beteg, az senkit sem érdekelt.. és nem is zavart senkit.. :'(

Ja igen; a 2 magyar órát valahogy túléltem, de írtunk egy b*zi dolgozatot a Candide-ból, ami elég szarul sikerült. Ahhoz képest, hogy nyáron elolvastam a könyvet, egy kérdésre sem tudtam válaszolni, amit a tanár kérdezett a történettel kapcsolatban. :|

Most épp info órán ülök, és úgy veszem észre, hogy egész jól indul a nap..
Már csak az irodalom órákat (!!!) kell túlélnem, mert amiatt agggódom nagyon. :S Délután nem hiszem, hogy lesz időm írni, így a legközelebbi bejegyzésem - amiben leírom, hogy milyen volt a mai 2 magyar óra - holnap várható..
Még annyit, hogy később talán mellékelek egy képet, amit pár perce csináltam telóval. Muszáj volt lekapni, ahogyan a Nap besüt az ablakon, át a rolón... :)